Ami biztos, hiszen rengeteg tudományos kutatás igazolja, hogy az egyre több embert érintő elhízás, szív- és érrendszeri probléma, cukorbetegség kialakulásáért elsősorban az egészségtelen táplálkozás tehető felelőssé. Nyilvánvaló, hogy a nagy mennyiségben fogyasztott finomított, tartósított, ízfokozókkal és adalékanyagokkal felturbózott ételek nem tesznek jót az emberi szervezetnek. Lássuk, hogy a nyers koszt hívei szerint mi lehet a megoldás kulcsa!
A nyers ételt „élő ételnek” is szokás nevezni. Hogy miért? Mert a nyers ételekben életenergia van, ami a legszemléletesebben úgy bizonyítható, hogy míg a nyers mag elültetve egy idő után kicsírázik, addig a pirított (vagyis hőkezelt) mag a földben elporlad, nem fejlődik belőle új élet. Ezért képesek a nyersen elfogyasztott ételek az emberi testet is energiával feltölteni – állítják e táplálkozási mód hívei.
Mivel ezek az élelmiszerek nem esnek át hőkezelésen, megmarad bennük a sok vitamin és ásványi anyag, továbbá a nyers ételek magas víz- és rosttartalma teltségérzetet kelt, és segíti az emésztés folyamatát. Az ilyen ennivalók nem terhelik le olyan mértékben az emésztőrendszert, mint a hagyományos főzési eljárásokkal készítettek. Fogyasztásuk után nincs kellemetlen teltség- és fáradtságérzet, ugyanakkor nyers alapanyag használatával is táplálkozhatunk úgy, hogy étrendünkben minden fontos ételcsoportot megtalálható legyen. A fehérjebevitel például magas fehérjetartalmú zöldségekkel, olajos magvakkal, gabonacsírákkal, hüvelyesekkel biztosítható.
Az is pozitívumként említhető, hogy a zöldségek és gyümölcsök lúgosító hatással rendelkeznek, márpedig a betegségek leggyakrabban az elsavasodott szervezetben alakulnak ki. (A hús, a tojás, a tejtermékek, vagyis az állati eredetű élelmiszerek savassá teszik a test kémhatását.) Sokan számoltak be arról, hogy súlyos betegségekből sikerült felgyógyulniuk úgy, hogy áttértek a nyers kosztra.
A nyers koszt nem egyenlő azzal, hogy egész nap répalevet kortyolgatunk és káposztalevelet rágcsálunk, a gyümölcsök, zöldségek, olajos magvak széles kínálatából nagyon ízletes és változatos ételek készíthetők, az alábbi szabályok betartásával:
1. Hőkezelés nélkül: Nem szabad főzni, párolni, sütni, fagyasztani az ételeket. Megengedett konyhatechnikai eljárás a darabolás, az aprítás, a reszelés, a turmixolás és az aszalás (maximum 40 fokig).
2. Mindig frissen: Fontos, hogy minél kevesebb idő teljen el a szüretelés és a fogyasztás között, hiszen nemcsak a hőkezelés, de a tárolás során is csökken a növények tápanyagtartalma.
3. Vegyszermentesen: A nyerskoszton élőknek ajánlatos biogazdálkodásból származó alapanyagokat beszerezniük, ezek nem tartalmaznak műtrágya- és növényvédőszer-maradványokat.
4. Adalékanyagok nélkül: Ízfokozókat, színezékeket, állományjavítókat, nitrites sókat sem szabad használni az ételek elkészítése során.
5. Tiltólistán: Szóba sem jöhetnek az állati eredetű alapanyagok (hús, tej, tojás, tejtermék), valamint a gluténtartalmú gabonákból (búzából, rozsból, zabból, árpából) készült ételek, továbbá a finomított liszt és a cukor.
Első hallásra meglepő lehet, de a palacsintától kezdve a fasírton át a spagettiig minden fogást el lehet készíteni friss zöldségekből, gyümölcsökből és magvakból: például a tejfölt napraforgómagból, vízből és fűszerekből, a palacsinta tésztáját aszalt gyümölcsökből, a spagettit cukkiniforgácsból, a fasírtot zöldségekből és magokból.
A leggyakoribb alapanyagok:
- Friss zöldségek és gyümölcsök
- Olajos magvak (dió, mandula, tökmag, kesudió, szezámmag, lenmag, napraforgómag, stb.)
- Természetes fűszerek (fahéj, bors, vanília, babérlevél, kömény, bazsalikom, rozmaring, petrezselyem, stb.)
- Aszalt gyümölcsök (datolya, mazsola, aszalt szilva, aszalt sárgabarack, aszalt áfonya, aszalt meggy)
- Zöld levélhajtások, gyógynövények, gabonafüvek, csírák, algák
- Hidegen sajtolt olajok
- Méz
- Himalája só
Levesek: főzésről természetesen szó sem lehet, a gyümölcsöket és zöldségeket összeturmixolhatjuk, kipréselhetjük a levüket és fűszerekkel ízesíthetjük.
Főételek: zöldségekből és olajos magvakból készülnek, elsősorban rakott és töltött ételek, valamint zöldséges fasírt formájában.
Kiegészítő ételek: müzliszeletek, krékerek (zöldséges, aszalt lapok), zöldségpaszták, ezek köztes étkezésekre vagy vacsorára ajánlottak.
Édességek, aszalványok: gyümölcsökből és olajos magvakból készíthetők.
Innivalók: zöld turmixok (zöld leveles növények vízzel vagy gyümölcsökkel összeturmixolva), gyümölcs- és zöldségturmixok (egy- vagy többféle gyümölcs és zöldség kipréselt leve), magtejek: olajos magvak, például dió vagy mandula felhasználásával készülnek, ezeket lehet fűszerezni vaníliával, fahéjjal, kakaóval.
Természetesen nemcsak követői, hanem kritikusai is akadnak a nyers étkezésnek. Vannak, akik ezt a táplálkozási módot egyfajta étkezési divatirányzatnak tartják, és úgy vélik, hosszú távon pusztán nyers ételeken élni nem tesz jót a szervezetnek. Szerintük egy-egy tisztítókúra vagy hetente néhány fogás erejéig a nyers koszt indokolt lehet, de hosszú ideig folytatva – a nem elegendő fehérje-, B12-vitamin-, vas- és kalcium-bevitel következtében – hiánybetegségek (például hajhullás, vérszegénység, csontritkulás) alakulhatnak ki, hasonlóan, mint a vegán táplálkozás követőinél. Ráadásul a nyers koszt hívei még a vegánoknál is szigorúbb szabályokat állítanak fel (hiszen nemhogy a hús, a tojás, a tejtermékek fogyasztását mellőzik, de a hőkezelést sem engedik meg). Pedig – véli a táplálkozási szakemberek többsége – a kíméletes főzési eljárásokkal (párolással, gőzöléssel) megőrizhető az ételek tápanyagtartalmának jelentős része, sőt, a hüvelyesek például csak főzéssel tehetők emészthetőkké.
Vagyis miért ne lehetne egészséges a párolt rizs, a főzéssel készült zöldségkrémleves, a sült tök, a főtt kukorica, a sült gesztenye, hiszen ezek nem terhelik meg és nem is savasítják a szervezetet, ugyanakkor nagyon sok értékes rost, vitamin, ásványi anyag van bennük.
A másik megfontolandó tényező: aki ezt a táplálkozási irányzatot szeretné választani, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia, hacsak nincs egy olyan kertje, ahol folyamatosan teremnek a zöldségek és a gyümölcsök. Másképpen ugyanis igen drága beszerezni az alapanyagokat, főleg úgy, hogy a hosszabb tárolást mellőzve mindennek frissen kell az asztalra kerülnie.
Ha valaki mégis úgy dönt, hogy áttér a nyers kosztra, mindenképpen fokozatosan tegye, mert a főtt ételekhez szokott emésztőrendszernek alkalmazkodnia kell a nyers táplálékokhoz. A puffadás és az emésztési zavar elkerülhető, ha étrendünkben fokozatosan növeljük a nyers ételek arányát. Kezdők választhatnak a nyers fogásokra szakosodott ételszállító cégek kínálatából, de érdemes otthon is kísérletezni az „élő ételekkel”!
Hozzávalók:
1 marék spenót
1 banán
1 fél narancs
1 cm friss gyömbér
2 pohár víz
A hozzávalókat összeturmixoljuk, majd pohárba töltjük, és frissen elkortyolgatjuk.
Hozzávalók:
2 közepes cukkini
fél fej jégsaláta
20 dkg paradicsom
1 marék friss bazsalikom
1 marék natúr tökmagbél
3 gerezd fokhagyma
2 evőkanál extra szűz olívaolaj
himalájai só
A cukkiniből uborkagyaluval hosszú csíkokat vágunk, a jégsalátát felaprítjuk. Lerakunk néhány cukkiniszeletet egy kisebb tálba, majd rászórjuk a jégsaláta felét. A paradicsomot meghámozzuk, összeturmixoljuk, hozzáadjuk az olajat, a durvára tört tökmagot, zúzott fokhagymával, sóval, bazsalikommal ízesítjük, majd a püréből a cukkinis-salátás rétegre öntünk egy adagot. Ebben a sorrendben addig halmozzuk a rétegeket, amíg el nem fogynak a hozzávalók. Fontos, hogy az utolsó réteg cukkini legyen.
Hozzávalók: 1 csésze zab, víz, méz, csipetnyi Himalája só
A zabot egy napra vízbe áztatjuk. Másnap leöntjük róla a vizet, majd összeturmixoljuk annyi tiszta vízzel, amennyire híg italt szeretnénk kapni. Turmixolás után átszűrjük sűrű szövésű textilen, végül hozzáadjuk a sót és ízlés szerint a mézet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.