Adieu, monsieur Delon! – Pincérként is dolgozott egykor a franciák sármos szívtiprója

„Mindent tudok, és mindent megkaptam már. De az igazi boldogság: adni” – nyiltakozta néhány éve a színész, aki megjelenésével és alakításaival komoly hatást gyakorolt az európai filmművészetre. A világhír, a vagyon és az elismerés ellenére Alain Delon utolsó éveit a betegség és a szomorúság uralta.

Gyönyörű kék szemek, viharos szerelmi élet a filmvásznon és az életben, balhék no és a Hollywoodba betörés örök vágya jellemezte a francia színészóriást, aki a Párizshoz közeli Sceaux városkában született 1935. november 8-án. Gyermekkora nem volt boldog: négyévesen nevelőszülőkhöz került, anyja csak azután vette ismét magához, hogy férjhez ment egy mészároshoz. Tucatnyi iskolából tanácsolták el, tanulmányait tizenöt évesen félbehagyta. Harcolt ejtőernyősként Indokínában, volt futár, portás és pincér – utóbbi minőségében ismerkedett meg a színész Jean-Claude Brialyval, aki magával vitte a cannes-i filmfesztiválra: a rendezők és a producerek a sármos Delonban vélték felfedezni James Dean francia megfelelőjét.

Felejthetetlen alakítások és nagy hódítások

A filmvásznon 1957-ben egy krimiben debütált, azonnal népes női rajongótáborra tett szert. Néhány romantikus és szentimentális vígjátékot követően 1958-ban forgatott először együtt a szintén kezdő Jean-Paul Belmondóval a Légy szép, és tartsd a szád!című filmben (később a Borsalinóbanis együtt játszottak). Ugyancsak 1958-ban, a Christinecímű film készítése közben ismerkedett meg Romy Schneiderrel, akivel magánéletüket is összekötötték. Delont az 1960-ban készült Ragyogó napfénycímű krimi tette nemzetközi sztárrá. A csábító gyilkos, az angyali külső mögött lakozó ördögi lélek megformálásával bizonyította, hogy valóban tehetséges. Mintegy száz filmet forgatott, köztük klasszikussá vált alkotásokat, mint a Luchino Visconti rendezte Rocco és fivérei, A párduc (alakításáért Arany Glóbusz-díjra jelölték), Michelangelo Antonioni Napfogyatkozásaés legkedvesebb filmje, a Klein úr. Igazi műfaja a bűnügyi film (Zsaru, A zsaru szava, Ne ébreszd fel az alvó zsarut!) és a kalandfilm (Fekete tulipán,Kalandorok, Zorro) volt. A szamuráj című filmjében teremtette meg a komor, hideg, hátborzongatóan nyugodt gyilkos figuráját.

1984-ben César-díjjal (az Oscar-díj francia megfelelőjével) jutalmazták A mi történetünkcímű moziban nyújtott alakításáért. Ugyanebben az évben Jeremy Irons és Ornella Muti partnere volt a Swann szerelmecímű filmben. 1989-ben szerepelt Jean-Luc Godard Új hullám című alkotásában, a kilencvenes évek elején pedig sajátos öniróniával játszotta el az öregedő nőcsábászt a Casanova visszatércímű filmben. Bár Amerikában többször is próbálkozott, Hollywoodot nem sikerült meghódítania.

Nemcsak színészként volt sikeres: a hatvanas években Dalidával közösen előadott Paroles című számuk világsláger lett, nevével férfiruházatot, cigarettát, italt és illatszert is forgalmaznak. Szabadidejében lóversennyel, műgyűjtéssel foglalkozott, bár az elmúlt években festmény-, bor-, továbbá páratlan óra- és fegyvergyűjteménye egy részét árverésre bocsátotta.

1999-ben bejelentette, hogy nem forgat többé, de fogadalmát nem tartotta be. Az őszülő hajú szívtipró krimikben és Asterix-filmben is szerepelt. A színpadtól sem távolodott el, három éve Anouchka lányával az Egy közönséges nap című színdarabbal bejárta Franciaországot.

Mély szerelmek és komoly balhék

Pályafutását botrányok szegélyezték: ült engedély nélküli fegyvertartásért, vádolták maffiakapcsolatokkal, a hatvanas évek végén testőre titokzatos halála sötét politikai hátterű bűnügy középpontjába állította. Szerelmi életével is sokszor került a lapok címoldalára. Romy Schneidert, akit egyébként élete szerelmének tartott, Nathalie Barthélémy miatt hagyta el – úgy, hogy Romyval való kapcsolatuk alatt született egy fia a legendás énekesnőtől, Nicotól, akit soha nem ismert el sajátjaként. Nathatlie-t feleségül vette, egy gyermekük születt, Anthony. Alain Delon és Romy Schneider között a szakítás ellenére is megmaradt a szoros kapcsolat, egészen a színésznő korai, 1982-es haláláig. Delon nem vett részt Romy Schneider temetésén, helyette órákat virrasztott a koporsója mellett. Egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy a mai napig Romy fényképét őrzi a pénztárcájában. „Feleségül kellett volna vennem őt, akkor még talán ma is élne” – mondta 2009-ben. Nathalie-vel sem tartott sokáig a szerelem, tőle Mireille Darc kedvéért vált el. 1987-ben Svájcban telepedett le sokkal fiatalabb manöken feleségével, akitől két gyermeke született, Anouchka és Alain-Fabien de ez a házassága is válással ért véget.

Hanyatló egészség, családi zűrök

A népszerű francia filmsztárnak az utóbbi időben több egészségügyi problémája volt. Néhány éve szívritmuszavar miatt operálták, az elmúlt évben pedig arcidegproblémák és visszatérő fejfájás miatt műtötték meg. A színész 2019-ben agyvérzést szenvedett, gyermekei pedig később azt állították, hogy a gondozó, aki az agyvérzése után költözött be Delonhoz, kihasználta apjukat, ezért többek között cselekvőképtelenség kihasználására és érzelmi bántalmazásra hivatkozva feljelentették Hiromi Rolint. Később a színész ügyvédjén közölte, panaszt fog benyújtani egyik fia ellen a róla, pontosabban az állapotáról szóló nyilatkozata miatt, de Anthony Delon szerint ugyanakkor az apja úgy írta alá az ügyvédi szöveget, hogy nem is volt tudatában annak, pontosan mi áll benne. Anthony a húga, Anouchka Delon ellen nyújtott be panaszt arra hivatkozva, hogy a nő elhallgatott információkat előle és a legkisebb testvér, Alain-Fabien elől apjuk egészségi állapotáról. Idén év elején pedig már arról szóltak a hírek, hogy az idős filmsztárt gondnokság alá helyezték.

Delon többször is beszélt arról, milyen rosszul viseli a korral járó egészségügyi romlást, tavaly egy interjúban pedig azt is elárulta, hogy gondolkozik az eutanázián. „Svájcban élek, ahol az eutanázia lehetséges, és úgy gondolom, hogy ez a leglogikusabb és legtermészetesebb dolog a világon. Egy bizonyos kor után, adott pillanatban jogunk van nyugalomban elhúzni innét a fenébe, anélkül, hogy át kéne esnünk a kórházi kezeléseken, az injekciókon és a gépeken…” – nyilatkozta akkor a színész.

Forrás: Színház online

(Borítókép: Shutterstock)