A Harvard kutatói a migrénes fejfájást vizsgálva jöttek rá, hogy a jégrémbe harapáskor fellépő erős fájdalmat az agy érhálózatának hirtelen tágulása okozza. Amikor az artéria ismét összeszűkül, a fájdalom is megszűnik. Ha erős, váratlan hideg inger éri a szájpadlást és a garat felső részét, a vérerek kitágulnak, hogy elősegítsék a vérkeringést, ezzel megfelelő hőmérsékleten tartva az agyat. A kitáguló erek miatt azonban a koponyán belül megnő a nyomás, melynek eredményeként elkerülhetetlen a hirtelen jelentkező, szúró fájdalom.
A migrénnel és más típusú fejfájásokkal ellentétben az agyfagyás általában legfeljebb 20-30 másodpercig vált ki fájdalmat, de egyes esetekben akár néhány percig is eltarthat. A fájdalom jellemzően a homlok közepénél a legerősebb, és innen indul hátrafelé, de szerencsére magától mindig elmúlik, fájdalomcsillapító és pihenés nélkül is. Orvosi segítséget nem igényel, de ha rendszeres fáj a fejünk, érdemes kikérni orvosunk véleményét.
Az agyfagyás általában akkor jelentkezik, ha a szájpadlás hátulján található idegek találkoznak a hideg étellel, itallal, de a nagyon alacsony kinti hőmérséklet és a hideg vízbe merülés is kiválthatja a kellemetlen fájdalmat. Elkerülni úgy lehet, hogy a jégkrémet vagy jégkását kicsit felmelegítjük a szánkban, lehetőleg a szájpadlás elülső részén, vagy két nyelés között tartunk egy kis szünetet, és a lehető leglassabban fogyasztjuk el a jégkrémet.
Szerencsére továbbra sem kell lemondanunk a jeges nyalánkságról vagy a hűsítő limonádéról, de ha mégis bekövetkezik a kellemetlen agyfagyás, jó megoldás lehet rá, ha a nyelvünket hátra hajlítva hozzányomjuk a szájpadlásunkhoz, így a nyelv melegebb felülete segít kiegyenlíteni a hőmérsékletet ezen a területen, enyhítve az erős fájdalmat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.