A nyár egyik legfőbb munkahelyi konfliktus-forrása kétségtelenül a légkondi, pontosabban az, hogy mennyire hűtsük le az irodát. A Fanny magazin dr. Sáfrány Íriszt, a D.A.S. jogtanácsosát kérdezte arról, hogy milyen előírások vonatkoznak a munkahelyi levegő-hőmérsékletre.
A szélsőséges időjárás nagy megterhelést ró a szervezetre, ami nemcsak a munkavállaló jó közérzetét, de a teljesítőképességét is befolyásolja. A rendelet kimondja, hogy a munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését.
Ennek körében olyan ablakokat, tetőablakokat és üvegfalakat kell alkalmazni, amelyek a munka és a munkahely jellegének megfelelően kiküszöbölik az erős napsugárzás hatásait. Emellett gondoskodni kell a rendszeres szellőztetésről hagyományos úton vagy szellőztető rendszerek beépítésével.
A rendelet egy táblázatban rögzíti, hogy milyen hőmérsékletet kell biztosítani a munkahelyen. Azt, hogy ezt a munkáltató hogyan éri él, az nem kerül szabályozásra. Ez a nyári hónapokban, szellemi munkavégzés esetén 21-24 °C, könnyű fizikai munka esetén 19-21 °C fok, míg nehéz fizikai munka esetén 15-17 °C fok.
A rendelet meghatároz azonban maximálisan megengedhető hőmérsékletet is. Ez szellemi munkánál 31 °C fok, könnyű fizikai munkánál szintén 31 °C fok, míg nehéz fizikai munka esetén 27 °C fok. Fontos, hogy ezeket az értékhatárokat a jogszabály, csak mint egyfajta ajánlást tartalmazza.
Ugyanígy a hideg évszakokban is előírás van a munkahelyi hőmérsékletre. Erre tekintettel a munkahelyi hőmérsékletnek szellemi munka esetén 20-22 °C -ot, könnyű fizikai munka esetén 18-20 °C-ot, közepesen nehéz fizikai munka estén 14-18 °C-ot, míg nehéz fizikai munka esetén 12-14 °C-ot kell elérnie.
Állandó munkahelyi konfliktust jelenthet, hogy míg a klímától az egyik kolléga mindig fázik, a másik szinte semmit nem érez belőle. Így az ideális hőmérsékletek beállításakor a helyes mérésre is fontos figyelni. Zárt munkahelyen, álló munkánál 1 m magasságban, míg ülő munkánál 0,5 m magasságban kell mérni és a megfelelő hőmérsékletet biztosítani.
Nemcsak a hőmérsékletre, de a megfelelő légmozgásra is figyelni kell. A mesterséges szellőző-berendezéseket és a légkondicionáló berendezéseket úgy kell beállítani, hogy a működésük során keltett légsebesség egészségre káros légmozgást ne okozzon. Ha ez nem lehetséges, az iroda átrendezésével lehet a megfelelő helyre ültetni a munkavállalókat.
Vannak olyan munkahelyek, ahol a megfelelő munkahelyi klíma mesterséges szellőztetés, illetve légkondicionáló berendezés útján történő biztosítására nincs lehetőség, vagy az műszakilag nem megoldható. Ezzel a problémával a kültérben fizikai munkát végzők szembesülnek a leggyakrabban.
A munkáltatónak a törvény által előírt kötelezettsége ezt figyelembe venni és a munkakörülményeket oly módon kialakítani, hogy a dolgozók egészsége és biztonsága a megváltozott körülmények ellenére se kerüljön veszélybe. A munkáltatónak ennek körében figyelembe kell venni az aktuális időjárást és a kihirdetett hőségriadókat.
Ha a munkahelyi klíma zárt téri és szabadtéri munkahelyen a 24 °C fokot meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani a higiénés követelmények betartásával. A folyadékveszteséget 14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel, vagy ízesített, alkoholmentes itallal pótolhatják, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.
A védőitalt nem csak a melegben, hanem a hidegnek minősülő munkahelyen is biztosítani kell. Ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50 százalékánál hosszabb időtartamban szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, vagy zárt téri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el, a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell kiszolgáltatni, melynek ízesítéséhez cukrot vagy édesítőszert kell biztosítani.
Bár a rendelet mindösszesen a védőitalokat írja elő, ez nem azt jelenti, hogy a munkáltató csupán ennek biztosításával megtett minden olyan kötelezettséget, melyet a munkavédelem megkíván. Kedvezőtlen hőmérsékleti adottságok esetén a munkáltató gyakoribb pihenőidő biztosításával is meg tudja teremteni a megfelelő munkahelyi körülményeket.
Fokozott figyelemmel kell lenni arra is, hogy a lehetőségekhez mérten árnyékot biztosítsanak a kültéren dolgozó munkavállalóiknak. Ha ez nem megoldható, a napon dolgozó munkavállalók sűrű váltásban tevékenykedjenek. A munkavállalók részére célszerű naptejet, napolajat biztosítani, hogy az esetleges napégés elkerülhető legyen. Hideg időben ugyanígy a megfelelő munkaruhával lehet betartani a munkavédelmi szabályokat.
A munkavédelmi szabályok kellő betartása nemcsak a munkavállalók érdeke, hanem a munkáltatóé is. Amellett, hogy egy hatósági ellenőrzés során akár bírságot is szabhatnak ki, ha például a munkavállaló a munkavégzés következtében hőgutát, hypertermiát vagy akár napégést szenved el, a munkáltatónak kötelessége lesz kifizetni a sérüléssel felmerülő költséget, például a gyógyszerek, vizsgálatok díját, súlyosabb esetben pedig akár sérelemdíj is követelhető.
Ha a munkáltatónk nem lenne tisztában a munkavédelmi kötelezettségeivel, akkor első körben célszerű a munkavédelmi képviselőnek jelezni a hiányosságokat. Ha ilyen személy nincs a cégnél, közvetlenül a munkáltatót szükséges tájékoztatni arról, hogy milyen kötelezettségei vannak. Végső soron pedig a Foglalkoztatás-Felügyeleti Hatósághoz lehet fordulni a nem megfelelő munkakörülmények miatt.
(Nyitókép: Shutterstock)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.