Az emberiség legnépszerűbb csemegéje egy trópusi fa gyümölcséből, a kakaóbabból készül, melynek latin neve (Theobroma cacao) magyarul annyit tesz: az istenek eledele. Főzetét már az aztékok és a maják is fogyasztották, egyrészt serkentő hatása miatt, másrészt, mert hittek az aromás ital életerő- és bölcsességnövelő erejében.
Az első európai, aki megkóstolhatta a varázslatos italt, Kolumbusz Kristóf volt, ám a kakaó igazi felfedezőjeként Hernán Cortést tartják számon, aki felismerte a xocolatl nevű, fűszeres nedű frissítő hatását. A csokoládé 1528-ban érkezett meg az öreg kontinensre, azonban kesernyés íze miatt kezdetben inkább gyógyszernek tekintették.
Az édes csokoládé receptjét a mexikói Oaxacában élő apácáknak köszönhetjük, akik úgy népszerűsítették a csokoládét, hogy mézet, fahéjat és nádcukrot adtak hozzá. Az első édes finomságot spanyol szerzetesek hozták Európába 1590 körül. Ezt követően kontinens szerte egymás után nyíltak az elegáns szalonok, melyekben hamarosan a csokoládé lett a legnépszerűbb ital. A csokoládé olyan drága volt, hogy a borshoz hasonlóan fizetőeszközként is használták. A 19. század igazi forradalmat hozott: a csokoládégyártás ipari méreteket öltött, ennek köszönhetően a termék fogyasztása széles körben elterjedt, és többé már nem csak az arisztokraták kiváltsága volt...
A csokoládé első magyarországi említése 1704-ből, Palocsay György huszár százados tollából származik. Előállítói ekkor még gyógyszerészek és a század folyamán bevándorolt olasz csokoládékészítők voltak. Magyarországon is a 19 század hozott maradandó változásokat. Ekkor alapította vállalatát Budapesten két cukrász, Stühmer Frigyes (1868) és Gerbeaud Emil (1886).
Alapvetően három típusa létezik: ét-, tej- és fehér csokoládé. A csokoládé alapvető összetevői a kakaómassza, a kakaóvaj, a cukor, a tejpor és a vanília. Az étcsokoládé csak kakaómasszát és -vajat, továbbá cukrot; a tejcsoki ugyanezeket, valamint tejport tartalmaz; a fehér csokoládéba pedig csak kakaóvaj, tej és cukor kerül, ennek köszönheti jellegzetes elefántcsontszínét.
A kakaótermesztés rendkívül bonyolult feladat, ugyanis a növény csak forró, de csapadékos éghajlaton él meg, kizárólag az Egyenlítő 20. szélességi körén belül. Napjainkban a legfőbb kakaótermő vidékek Közép-Afrikában, Közép- és Dél-Amerikában, valamint Óceániában találhatók.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.