A gyümölcsfáknak május végén megkezdődik a természetes gyümölcshullásuk. Ilyenkor a fa ledobálja azokat a terméseket, melyeket nem fog tudni kinevelni. Amikor ez megtörtént, és kialakul a véglegesnek tekinthető gyümölcsberakódás, akkor kell elkezdeni a ritkítást. Ezzel jobb lesz a minőség, szebb lesz a szín, magasabb lesz a cukortartalom. Hogy ennek az ideje mikor jött el, azt naponta könnyen ellenőrizhetjük: amikor az enyhe rázásra már nem hull le több apró, elsárgult gyümölcskezdemény, elkezdhetjük a ritkítást.
A termésritkítás több dolog miatt is fontos. Ha nem végezzük el, előfordulhat, hogy az egyik évben rengeteg gyümölcs terem a fánkon, a következőben pedig alig. Ennek oka lehet, hogy a túl bő termés „kifárasztotta” a fát, és ezért nincs ereje a következő évi nagyobb termésmennyiséghez, és „pihenőt” tart. A másik ok a minőség. Nem mindegy, hogy apró szemű vagy ökölnyi méretű gyümölcsöt szedhetünk-e le a fáról, még ha a termés összsúlya ugyanakkora is.
Szép és ízletes gyümölcsöt akkor tudunk majd szüretelni, ha a gyümölcskezdeményeket szükségszerűen megritkítjuk. Ezt június 15. és július 10. között érdemes elvégezni. Tovább nem szabad várni, különben a ritkítás pozitív hatásai nem fognak érvényesülni. Ekkor szabadul meg a fa saját magától a felesleges termésmennyiségtől. A többi feladat pedig ránk hárul.
A ritkítás a kajszi- és az őszibaracknál különösen fontos. A fák a legtöbb tápanyagot a csonthéjak képzéséhez használják fel. Ezért alapvető érdeke a kertésznek, hogy a fa ne termeljen fölöslegesen csonthéjat. Ezért a gyümölcskezdeményeket idejében, amikor még csak dió méretű, le kell szedni. Az egymáshoz túl közel álló gyümölcsöket ritkítani kell. A cél az, hogy minden két kifejlett gyümölcs között elférjen egy harmadik is. Azt nem engedhetjük meg, hogy egymás mellett legyenek gyümölcskezdemények, mert ezek vagy nem fejlődnek ki, vagy ha sok gyümölcs is lesz, azoknak nem lesz olyan jó az íze. Igaz ugyan, hogy a ritkítás következtében kevesebb lesz a termés, de az jó ízű lesz, minőségében is jobb, és összességében is több lesz a fogyasztható.
Az alma és körte úgy terem, hogy egy csomóban több a megtermékenyített virág. Ezek közül a fa többet a természetes hullás során elenged, ledob. Ezzel együtt még így is sok megmarad, és azokat a fa nem lesz képes kinevelni. Ezért szükséges a ritkítás. Elsősorban a csokrosságot kell megszüntetni. Egy bogernyőben legfeljebb két gyümölcskezdemény maradjon. A többit ollóval kell lemetszeni, nehogy a gyümölcsök megsérüljenek. Az almánál a túlzott kötődés esetén vagy minden második gyümölcscsokrot távolítsunk el, vagy csokronként csak 1-2 db gyümölcsöt hagyjunk meg. Arra is érdemes odafigyelni, hogy elsősorban a kisebbeket, a deformáltakat, a sérülteket, férgeseket távolítsuk el, és a legegészségesebbeket hagyjuk meg.
A fiatal fák esetében van még egy dolog, amit figyelembe kell venni. Egy egy centiméter átmérőjű ág körülbelül három almát tud egészségesen kinevelni, kettőnél 25-öt, öt centi átmérőnél 85 db almát is meghagyhatunk.
(Forrás: Bors, Borítókép: Shutterstock)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.