Erre az 5 dologra figyelj, ha szereted a tonhalkonzervet!

Nem csepegteted le a halat

A legtöbb ember nem szereti az ázott szendvicset, a túl vizes vagy olajos salátát, tésztát, ezért ahhoz, hogy tényleg finom, élvezhető legyen az étel, mindenképpen le kell csepegtetni a konzervhalat. Ez az apró mozdulatsor nem csak a felesleges folyadék eltávolítására szolgál, hanem például segít az optimális testsúly megőrzésében. Az olajos tonhal ugyanis kétszer annyi kalóriát tartalmaz, mint a vizes változata. (Egy doboz olajos tonhal 317 kalóriát tartalmaz, míg a vizes 150-et.) Tehát az olaj eltávolítása jelentősen csökkenti a bevitt kalóriákat. Ráadásul mind a vizes, mind az olajos tonhal tartalmaz nátriumot, amely a folyadék eltávolításával csökkenthető. És hogyan tudod leszűrni egyszerűen a tonhalat? Nyisd ki a dobozt résnyire, fordítsd fejjel lefele és hagyd, hogy kicsepegjen az olaj vagy a víz. Ezzel a módszerrel szűrőkanalat sem kell használnod.

Idő előtt kidobod a tonhalat

Állj meg egy pillanatra, mielőtt kidobod a poros tetejű tonhalkonzervet a kamrából vagy a néhány napja a hűtőben tárolt, felbontott dobozt! A tonhalat gyakran túl korán dobjuk ki, attól tartva, hogy romlott, ám a tonhalkonzerv tovább tárolható, mint gondolnád. Felbontás nélkül általában 5 évig tartható el hűvös, száraz helyen, napfénytől védve. A felbontott konzervet tedd át légmentesen záródó edénybe, és hűtőszekrényben 3 napig tárolhatod. Ha a konzerv halat ételbe főzted, sütötted, akkor a maradékot akár 2 hónapig is tárolhatod a fagyasztóban.

Nem figyelsz a sótartalmára

A friss élelmiszerekhez képest a konzervek több nátriumot tartalmaznak, ezért érdemes a „csökkentett nátriumtartalmú”, „nem tartalmaz hozzáadott sót” vagy „alacsony nátriumtartalmú” jelöléssel ellátott fajtákat választanod. Ha nem találsz ilyen tonhalkonzervet, öblítsd le a tonhalat vízzel – így 80%-kal csökkentheted a nátriumtartalmát.

Túlzásba viszed a fogyasztását

Lehetséges túl sok tonhalat enni? A válasz: igen. Ugyanez elmondható más halakról is, nem véletlenül határozzák meg táplálkozási szakemberek heti 3 adagban a halfogyasztást. A hal ugyan tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal és ómega-3 zsírsavakkal, de sajnos a higanytartalommal is számolni kell.

Nem vigyázol a környezetedre

Azok, akiknek fontos a fenntarthatóság, szeretnék tudni, honnan származik a tonhal és milyen halászati módszereket használtak a begyűjtésükhöz. Már az1980-as években előtérbe kerültek ezek a kérdések, amikor a közvélemény tudomást szerzett arról, hogy a delfinek járulékos fogásként pusztulnak el a tonhalhálókban. Ekkor kezdték el használni a halgyűjtő eszközöket (FAD) a delfinek járulékos fogásának minimalizálása érdekében, de sajnos a tonhal mellett más halfajokat is összeszednek és kifognak. Ha te is elkötelezett vagy a fenntartható halfogyasztás iránt, válassz olyan tonhalkonzervet, ami nem veszélyeztetett tonhalfajtából készül; amelynek a dobozán feltüntetik, hogy mely halászati területről származik az alapanyag (a terület ismeretében ki lehet nyomozni, hogy nem veszélyeztetett vizeken folyik-e a halászat); illetve a felesleges halveszteség minimalizálása érdekében fontos, hogyan halásszák a tonhalakat. (A fenntartható halfogyasztással foglalkozó szervezetek a hagyományos, horgos módszert preferálják.)

Ajánljuk még:

• EGYSZERŰ, DE NAGYSZERŰ! ITT A VILLÁMGYORS ÉS LAKTATÓ PARADICSOMOS-TONHALAS TÉSZTA TUTI RECEPTJE>>>
• TONHALKRÉM JOGHURTTAL: A TÍZPERCES VACSORA, AMIT A FOGYÓKÚRÁZÓK IS BÁTRAN FALHATNAK!>>>
• VILLÁMGYORS TONHALVACSORÁK – 5 TIPP, MIRE HASZNÁLD A HALKONZERVET>>>