Csillagánizs - nem csak díszítésre

A csillagánizs egy Délnyugat-Kínában és Vietnámban őshonos örökzöld fa csillag alakú gyümölcse, amit szárított formájában fűszerként használunk. Manapság főleg Kínában, Japánban, Laoszban, a Fülöp-szigeteken, Indonéziában és Jamaicában termesztik.

Az afrodiziákumként is számon tartott fűszert a kínaiak már 3000 éve használták, és mind a mai napig szerves részét képezi az kínai konyhának. A csillagánizst – amely az ánizshoz hasonlatos ízét és illatát az anetol nevű vegyületnek köszönheti – a maláj és az indiai konyha is gyakorta használja.

Az erőteljes, az ánizsnál markánsabb illatú fűszer az indai fűszerkeverékek és a kínai ötfűszerkeverék egyik alapja (a többiek: fahéj, szegfűszeg, édeskömény, szecsuáni bors).

Nagy ázsiai múltja ellenére a csillagánizs csak a 16. század legvégén, 1588-ban jelent meg Európában Sir Thomas Cavendish angol utazó jóvoltából. Akkortájt főként gyümölcsös ételekhez adták, de sültek és lekvárok elkészítéséhez is használták, sőt likőröket is készítettek belőle. Amerikába még később, 1971-ben tette be a lábát a csillagánizs, miután a kormány engedte annak Kínából történő behozatalát.

A csillagánizst a francia gasztronómia is nagyon kedveli. A kor nagy elméi zöld múzsájának – az abszintnak – a betiltása után megszületett a francia aperitifek új hulláma, ami szintén az abszintra is oly jellemző ánizsos ízre épített. A leghíresebb közülük a Provence környékén őshonos Pastis, amit 1932-ben alkotott meg Paul Ricard.

Európában és Amerikában a csillagánizst főleg az ánizs helyettesítésére használják, meg sokszor dekoratív külseje miatt esik rá a választás. Legtöbbször gyümölcskompótokat, dzsemeket ízesítenek vele, de süteményekhez, illetve húsokhoz is adják. Csillagánizzsal ízesíthető hal, baromfi, marhahús vagy bárány.

Ha ánizs helyett használjuk, ebben az esetben ½ teáskanál ánizs nagyjából 1 zúzott csillagánizzsal helyettesíthető.

A gyümölcsök és kompótok mellett a zöldségekhez is nagyon illik. A húsos ételek közül a ragukhoz is használhatjuk, de tölthetünk vele egész csirkét vagy kacsát. A csillagánizs jól muzsikál a gyömbérrel, fahéjjal, szegfűszeggel és a borssal. Brownie-ba, mézeskalácsba és péksüteményekbe is remek.

De íze mellett a szépsége kapcsán is használhatjuk. Adventi koszorúra vagy potpurriba is tehetjük.

A legjobb, ha egész, ép csillagánizst vásárolunk. Ebben a formában zárt üvegben, sötét, hűvös helyen nagyjából egy évig tárolható. Vásárlás esetében vigyázzunk, nehogy japán csillagánizst vegyünk, mert az mérgező, és csupán füstölőként használható.

Az ánizs összetörve, por formájában főleg fűszerkeverékekhez használható, egyébként legtöbb esetben egészben adható a húsokhoz, szószokhoz, s tálalás előtt egy mozdulattal könnyen eltávolítható.

A hagyományos kínai orvoslásnak is fontos eleme a csillagánizs. Elősegíti az emésztést és a csecsemőknél, gyerekeknél előforduló kólika gyógyítására is jó. Manapság is mindenféle emésztési problémára használják, de antibakteriális és köptető hatása miatt köhögéscsillapítót is előállítanak belőle. A csillagánizs szervezetre gyakorolt jótékony hatásának köszönhetően az éves termés 90%-át egy svájci gyógyszergyártó cég használja fel, gyógyszeralapanyagként.

Alma-szilva ragu

Hozzávalók:
4 alma
4 szilva
1 evőkanál cukor
1,5 dl pezsgő
1/2 rúd fahéj
1 egész csillagánizs

Elkészítés: Az almát megpucolom, magházát kiszedem, darabokra vágom. A szilvát magozom, a feleket még félbe vágom, majd egy lábasba teszem a gyümölcsöket. A pezsgővel felöntöm, hozzáadom a fűszereket és a cukrot, majd takarékon 20 percig főzöm. A végén kikapom a fűszereket, és a besűrűsödött ragut piskótákhoz, fagylalthoz vagy húshoz kínálom.