A hollandoknál a Mikulás sokkal nagyobb ünnep, mint nálunk. Az ő télapójuk Spanyolországból jön egy gőzhajóval, és semmiféle szánja nincs. Szolgája és segítője Fekete Péter (Zwarte Piet). A spanyolul beszélő, mókás krampusz összetettebb személyiség, mint nálunk, de a jók megjutalmazásában és a rosszak megbüntetésében vállalt szerepe változatlan. A Fekete Péterek november közepétől édességeket osztogatnak a gyerekeknek a nagyobb tereken és az üzletközpontokban.
Hajókürtök jelzik, ha a Mikulás közeledik. Először vízisíző krampuszok jelennek meg a távolban, utána több kisebb hajó tűnik fel a láthatáron. Utolsóként egy régimódi, feldíszített gőzhajó, fedélzetéről a Mikulás integet, akit partraszálláskor a polgármester hivatalosan fogad, és meghív a városházára. A Sinterklaas rövid üdvözlő beszédet tart, ami után a gyerekek felengedik a kívánságaikkal teleírt léggömbjeiket. Az eseményt a televízió is közvetíti.
A Mikulás megérkezése után igazi népünnepély veszi kezdetét. A krampuszok tengernyi édességet osztogatnak zsákjaikból. A városi tanács gondoskodik róla, hogy mindenkinek bőven jusson cukorka és speculaas – ezt a mézespuszedlire hasonlító, erősen ánizsos, fűszeres szárazsüteményt kifejezetten erre az alkalomra készítik. Ettől a naptól kezdve esténként Mikulás-híradó van a tévében.
A Sinterklaas december 5-ig többször is hozhat ajándékot, persze csak azoknak, akik a nagykönyve szerint jók voltak; a rossz gyerekeket állítólag Zwarte Piet a puttonyába gyömöszöli, és Spanyolországba viszi. A Mikulás az ajándékokat a kéményen keresztül kézbesíti, háztetőről háztetőre pedig fehér lovával szökell, ezért a december 5. előtt több napon át az ablakba vagy a kandallópárkányra tett cipőbe (vagy fapapucsba) az ajándékok viszonzásául a gyerekek egy kis répát tesznek a lónak.
December 5-én mindenki ünnepel. A felnőtt családtagok már novemberben kihúzzák, ki kinek vesz ajándékot, és megállapodnak abban, hogy mennyi pénzért szabad vásárolni. Mindenki humoros versikét is ír annak, akit megajándékoz (Sinterklaas honlapján versgyártó program is fut segítségül).
A gyerekek ezen az estén már nem a cipőkben találnak kis ajándékokat; ez már az „ajándékok estéje”, ahogy azt a hollandok nevezik. A hagyomány szerint ekkor van a Mikulás születésnapja, és a szülők ekkor rejtik el a nagy ajándékokat úgy, hogy azt kívülről a télapó is hozhatta… Talán a hollandoknak van a legtöbb Mikulás-váró daluk, a család együtt énekel.
Az ajándékok megtalálása után eljön a játék és az öröm ideje, ilyenkor a legtöbb házban egy csésze forró kakaót és marcipánnal töltött süteményt tálalnak. A betűcsokoládé is kifejezetten erre az eseményre készül: mindenki a keresztnevének a kezdőbetűjét kapja csokoládéból. Manapság rengetegféle ízesítésű, méretű és díszítésű betűcsokit lehet kapni a boltokban – kizárólag ilyenkor.
Az ánizsos, figurás szárazsütemény, a speculaas mellett ilyenkor szokás a vendégeket kruidnotennal kínálni, ami pici, gomb alakú, fahéjas keksz. A pepernoten szintén ánizsos teasüteményféle, zacskóban tartják, hogy ne száradjon ki.
A munkahelyek, multinacionális vállalatok, baráti társaságok december 5-én este Sinterklaas-bulit is rendeznek. December 6. iskolai szünet, így a gyerekek egész nap játszhatnak. Másnap a tanítás beszámolókkal kezdődik. A médiában is azt szorgalmazzák, hogy a Mikulás legyen az ajándékozás ünnepe, ne a karácsony.
És ahogy a Sinterklaas elhajózik, elkezdődik a karácsony, de ez sokkal szerényebb ünnep az előzőnél. December 7-re átrendezik az áruházak kirakatait, és az emberek karácsonyi dalokat énekelgetnek. A házakat és a kerteket feldíszítik színes égőkkel, és december közepére a karácsonyfát is felállítják. Ha valaki december 6-án este végigsétál egy holland utcán, azt látja, hogy sok nappaliban már áll a feldíszített karácsonyfa, amely alá majd nem kerül ajándék.
December 24. munkanap, és az iskolákban sincs szünet. Szenteste nincs ünnepi vacsora, de sokan elmennek az éjféli misére. Utána általában marcipánnal töltött mazsolás kalács kerül az asztalra. Karácsony első- és másodnapja családi ünnep. A közvetlen családtagok egymásnál vacsoráznak; már évekkel korábban eltervezik, hogy mikor kinél találkoznak.
Karácsonykor általában vadétel kerül az asztalra, de sok helyen pulykát fogyasztanak. A hollandok is figyelnek a karácsonyi menüre, de nem csinálnak akkora felhajtást, mint mi. Süteményeket otthon nem nagyon sütnek, inkább megveszik az üzletben. Tipikus karácsonyi édesség az oliebol, a porcukorral megszórt, gömbölyű fánk.
A lakmározás az ünnephez tartozik, de az ajándék szerény: CD, könyv, parfüm, a gyerekeknek pedig apróbb játékok. Ruhaneműt sosem vesznek egymásnak. Hollandiában ritka a fehér karácsony, de örülnek, ha erősen fagy, mert akkor korcsolyázhatnak a több száz kilométernyi csatornarendszeren és a folyókon.
December 29-én vagy 30-án leszedik a díszeket, és a fenyőfákat kiteszik a ház elé. Az év utolsó napján ugyanis a gyerekek az utcákat járva összegyűjtik azokat, majd kupacokban éjfélkor meggyújtják. A fiatalok versenyeznek, hogy kinek sikerül több fát összegyűjtenie.
Egy felmérés szerint az írek a legnagyobb karácsonyi költekezők a háztartásonkénti több mint 1300 euróval (ez 10 százalékkal előzi meg az Egyesült Államokban mért adatokat); a franciák fele ennyit költenek az év végi ünnepekre.
Az ünnepek alatt elköltött pénzösszeg jelentős eltéréseket mutat az országok között. A feltörekvő országok fogyasztói (Oroszország, Törökország, Dél-Afrika és Ciprus) a háztartások jövedelmének arányában nagyon sokat (6–13%) költenek ajándékokra. Európában a hollandok a legszűkmarkúbbak: ők vásárolják a legkevesebb ajándékot, abszolút értékben és jövedelmük arányában is ők költik a legkevesebbet (1,6%) karácsonyra. Az EMEA-régióban (Európa, Közel-Kelet, Afrika) az egy háztartásra jutó ajándékok száma 9 (Németország) és 18 (Írország, Ciprus) között alakul.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.