A koffeintartalmú italok olyan növényekből készülnek, amelyekben kötötten található a központi idegrendszerre ható alkaloid. A koffein növeli a pulzusszámot, emeli a vérnyomást, tehát fokozza a szívműködést, ezenkívül vízhajtó hatású: tágítja a vese ereit, a víz- és az ion-visszaszívódást viszont gátolja. A szervezetünkbe jutó koffeint a májban található egyik enzim bontja le. A lebomlás személyenként rövidebb-hosszabb időt vesz igénybe, ezért ügyelnünk kell arra, hogy melyik napszakban fogyasztjuk ezeket az italokat, mert álmatlanságot, nyugtalan éjszakát okozhatnak.
Koffeintartalom az egyes italokban
(egészséges felnőttnek naponta max. 300 mg koffeinbevitel javasolt)
A mértékkel fogyasztott koffein növeli a teljesítőképességet, frissességet, éberséget eredményez, alkalmanként pedig fokozza az anyagcserét. A gyógyszeripar is felhasználja például fejfájás elleni tabletták alkotóelemeként vagy az asztma, a szívgyengeség és a morfiummérgezés kezelésére.
A Floridai Egyetem kutatói könnyen kezelhető tesztet fejlesztettek ki azoknak, akik ellenőrizni szeretnék, hogy egy-egy kávézás alkalmával pontosan mennyi koffeint juttatnak a szervezetükbe. S bizonyították, hogy egyes energiaitalok az egészségesnek mondható mennyiségnél sokkal több koffeint tartalmaznak.
Az egészséges életmód hívei hangsúlyozzák, hogy a rendszeres mozgás a friss levegőn szintén megemeli a pulzusszámot, és jó hatással van az agyműködésre. Ez mind igaz, de a kávézás, teázás szertartása megszépíti hétköznapjainkat. A kulcsszó: mértékkel.
A kávé mellett sok más italunk is tartalmaz koffeint, manapság divatos is lett „kiváltani” a feketét. De kezdjük a kávéval! A trópusi kávécserje bab alakú termése latinul coffea. A buzérfélék családjába tartozó fának, máshol cserjének több száz fajtája van, de nagy mennyiségben csak az Arabica és a Robusta nevűt termesztik Afrikában, Ázsiában, Latin-Amerikában. Az Arabica a világ összes kávétermésének a 70 százalékát adja. Az ültetvények az Egyenlítő mentén fekszenek, a kávét a trópusi országokban termesztik, Kongóban és Etiópiában vadon is megtalálható.
A kávé világhódító útjára a XV. században indult az arab világból; a kávéházakban az ital mellé dohányt és kábítószert is árultak. Az első európai kávéház Velencében nyílt meg, Magyarországon a török hódoltság idején terjedt el az ital.
A két kávébabból álló, piros színű termést érett állapotban szedik le, vagy hagyják megaszalódni a cserjén. A kávészemeket megtisztítják, füllesztik, majd pörkölik (a pörköléstől nyeri barna színét). A kávé zamatát egyrészt az alapanyag, másrészt a feldolgozás módszere befolyásolja; a pörkölt kávé egy-három százalék koffeint tartalmaz.
Az instant kávék egyszerű elkészítésük miatt divatosak. Sokak szerint kímélik a gyomrot, miközben élénkítő hatásuk azonos a pörkölt kávékéval. A mérsékelt koffeintartalmú keverékek egy része cikória vagy maláta.
Egy egészséges felnőtt naponta 1-3 adag pörkölt kávéból főzött italt fogyaszthat el, de közben négy-négy óra teljen el! Az élénkítő hatás körülbelül fél óra múlva jelentkezik, és egy óra múlva éri el legmagasabb koncentrációját a szervezetben. A hatás három-négy óráig tart.
A túlzott koffeinfogyasztás hosszú távon fokozza a csontritkulás kockázatát; alvászavar, súlyosabb esetben pedig szívpanasz is jelentkezhet. A koffein túladagolása heves szívverést, hányingert, hányást, mellkasi fájdalmat, hallucinációt és pánikrohamot is kiválthat. A halálos mennyiség egyéni érzékenységtől függően 5-30 gramm, ami körülbelül 80-100 csésze kávét jelent. Így érthető, hogy koffeinmérgezés nagyon ritkán fordul elő.
A tea élvezeti értékét nagymértékben befolyásolja illata és íze is, őshazája Burma, de ma főként Kínában, Indiában és Grúziában termesztik. A hat méter magasra is megnövő örökzöld bokor leveleit hasznosítják. A zöld tea a frissen szedett, megszárított levelekből készül, a fekete tea készítésekor a leszedett leveleket füllesztik.
A kereskedelmi forgalomba hozott teák általában két-három százalék koffeint és 25-30 százalék cserzőanyagot tartalmaznak, ezenkívül a teofillin alkotóelem ugyancsak a központi idegrendszerre hat, és vízkiválasztó hatása a koffeinhez hasonló.
A kakaófát Dél-Amerikában és Kelet-Ázsiában termesztik, és bár 15 méter magasra is megnőhet, az ültetvényeken három méternél nem hagyják magasabbra nőni. A termésben sok kis mag van; barna színét a fermentálás nevű eljárástól kapja, ezután szárítják és őrlik. A kakaómag 0,3 százalék koffeint, 45-55 százalék zsíros olajat (a kakaóvaj alapanyaga), teobromint és némi cserzőanyagot tartalmaz. A teobromin a teofillinnel ellentétben nem hat a központi idegrendszerre. A kakaó főzős és instant kiszerelése is kapható. A reggeli ital tehát ugyancsak segíthet a felébredésben, ám ügyeljünk a minőségre, mert több instant kakaópor alig látott igazi kakaót!
A kólafa Afrikában őshonos. Itt is a termés (kóladió) magjait használják fel, mint a kávé vagy a kakaó esetében. A barna színű, szárított magvak 0,5-2,5 százalék koffeint, négy-öt százalék csersavat, húsz százalék keményítőt és teobromint is tartalmaznak. Az afrikai bennszülöttek szeretik rágcsálni a magokat, hiszen ők is tudják, hogy a kóladió segíti az izommunkát, felfrissíti a vérkeringést, csökkenti az éhségérzetet. A kereskedelmi forgalomba hozott kóla nem sokban hasonlít az eredeti italhoz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.