A Borrelia-fertőzés (Lyme-kór) egy kullancsok és más vérszívók által terjesztett bakteriális megbetegedés, melynek hordozói lehetnek kisebb rágcsálók, vad-, házi- és haszonállatok, de még az ember is. A Fanny magazin megkérdezte dr. Balaicza Erika belgyógyász, főorvost, hogyan ismerhetjük fel.
Az akut szakban első tünetként a csípéstől számított 3–30. napon megjelennek a bőrtünetek. A csípés helyén kezdetben kis pirosság és dudor vagy barnásvörös jellegű, lencsényi nagyságú pigmentelváltozás jelentkezik. Ez később gyűrűszerűen terjed a bőrön, az elváltozás közepe pedig kihalványodik. A bőrpír végül elhalványul és eltűnik. A kör közepén előfordulhat hámlás, hólyagképződés is. A bőrelváltozás enyhén fájdalmas, viszkető lehet. Leggyakrabban a korai bőrelváltozás a bokán, a nyakon, fejen, combokon, de a test bármely részén megjelenhet. A kullancscsípést követően a betegek mintegy felénél azonban egyáltalán nem lép fel bőrelváltozás. Ebből következik, hogy ha valaki soha nem tapasztalt ilyen jellegű bőrtüneteket, de különös panaszai vannak, akkor megeshet, hogy mégis Borreliával fertőzött legyen. A bőrtünetekkel párhuzamosan jelentkezik hőemelkedés, láz, néha egész testen fellépő csalánkiütés, izomfájdalom, gyengeség, fejfájás, esetleg csontfájdalom is. Sok esetben megnagyobbodnak a nyirokcsomók.
A krónikus szakaszban, a szétterjedt fertőzés időszakában a másodlagos, vándorló bőrkiütés már nem kötődik a csípés helyéhez. Az elváltozások kisebbek, gyűrű alakúak, megjelenésüket általános tünetek kísérik. Ez 1–3 héttel később indul, majd az idegrendszeri tünetek dominálhatnak, mint például az agyhártyagyulladás, az agyvelőgyulladás vagy agyidegbénulás.
Az úgynevezett állandósult szakaszban hónapok vagy évek múltán is megjelenhetnek a szívpanaszok: szívburok, szívbelhártya, szívizomgyulladással és ritmuszavarral járhat. Ilyenkor is jellemző lehet az izomfájdalom, ízületi fájdalom, arthritis vagyis ízületi gyulladás.
Ezután változó hosszúságú tünetmentes szakasz következhet, majd ismét visszatérnek a panaszok. Ennek az időszaknak jellemző klinikai tünete lehet a bőrelvékonyodás és bőrelhalás.
Később megjelennek a szervspecifikus tünetek: szívkárosodás, állandósult ízületi gyulladás, erősödnek a központi idegrendszeri zavarok is, melynek jele a zsibbadás, végtagfájdalom, kapcsolódhat hozzá ideggyulladás is. A szemben szaruhártya-gyulladás jelentkezhet.
A máj minden esetben érintett, de ezt csak emelkedett enzimértékek jelzik, sárgaság szinte sohasem fordul elő.
Tapasztalható hőemelkedés, láz, kimerültség, fejfájás, torokfájás, száraz köhögés, rekedtség, nehézlégzés, éjszakai verejtékezés, ízületi ciszta- és burzaképződés, fog-és állkapocsfájdalom – kimutatható ok nélkül. Jelentkezhet heves szívdobogás, ritmuszavarok, mellkasi szorítás, ugráló vérnyomás, labilis keringés, tarkótáji merevség, koncentrációs zavar, memóriaromlás, ingerlékenység, fény-, hang és más impulzusokra való fokozott érzékenység, homályos látás, látásvesztés, hallásromlás, -vesztés, szorongás.
Ahhoz, hogy a betegségre fény derüljön, szükség van
Jó tudni!
Különböző laboratóriumokban és főleg különböző tesztek esetén a mért értékek határértékei eltérőek, így az egyes laboratóriumok eredményeit lehetetlen összevetni. Még azonos laboratóriumok esetében is csak az előzőekben és a valóban megfelelő időben mért értékekkel történő összehasonlításnak van értelme. Egyes vizsgálatok tanúsága szerint nagyjából 9 hónapos követés után ítélhető meg biztonsággal a betegség mikrobiológiai gyógyulása.
(Borítókép: Shutterstock)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.