Leplezzük le a rejtőzködő Lyme-kórt – árulkodó tünetek, amikkel mihamarabb forduljunk orvoshoz!

A Borrelia-fertőzés (Lyme-kór) egy kullancsok és más vérszívók által terjesztett bakteriális megbetegedés, melynek hordozói lehetnek kisebb rágcsálók, vad-, házi- és haszonállatok, de még az ember is. A Fanny magazin megkérdezte dr. Balaicza Erika belgyógyász, főorvost, hogyan ismerhetjük fel.

LYME-kór 1. fázis

Az akut szakban első tünetként a csípéstől számított 3–30. napon megjelennek a bőrtünetek. A csípés helyén kezdetben kis pirosság és dudor vagy barnásvörös jellegű, lencsényi nagyságú pigmentelváltozás jelentkezik. Ez később gyűrűszerűen terjed a bőrön, az elváltozás közepe pedig kihalványodik. A bőrpír végül elhalványul és eltűnik. A kör közepén előfordulhat hámlás, hólyagképződés is. A bőrelváltozás enyhén fájdalmas, viszkető lehet. Leggyakrabban a korai bőrelváltozás a bokán, a nyakon, fejen, combokon, de a test bármely részén megjelenhet. A kullancscsípést követően a betegek mintegy felénél azonban egyáltalán nem lép fel bőrelváltozás. Ebből következik, hogy ha valaki soha nem tapasztalt ilyen jellegű bőrtüneteket, de különös panaszai vannak, akkor megeshet, hogy mégis Borreliával fertőzött legyen. A bőrtünetekkel párhuzamosan jelentkezik hőemelkedés, láz, néha egész testen fellépő csalánkiütés, izomfájdalom, gyengeség, fejfájás, esetleg csontfájdalom is. Sok esetben megnagyobbodnak a nyirokcsomók.

LYME-KÓR 2. fázis

A krónikus szakaszban, a szétterjedt fertőzés időszakában a másodlagos, vándorló bőrkiütés már nem kötődik a csípés helyéhez. Az elváltozások kisebbek, gyűrű alakúak, megjelenésüket általános tünetek kísérik. Ez 1–3 héttel később indul, majd az idegrendszeri tünetek dominálhatnak, mint például az agyhártyagyulladás, az agyvelőgyulladás vagy agyidegbénulás.

LYME-KÓR 3. fázis

Az úgynevezett állandósult szakaszban hónapok vagy évek múltán is megjelenhetnek a szívpanaszok: szívburok, szívbelhártya, szívizomgyulladással és ritmuszavarral járhat. Ilyenkor is jellemző lehet az izomfájdalom, ízületi fájdalom, arthritis vagyis ízületi gyulladás.
Ezután változó hosszúságú tünetmentes szakasz következhet, majd ismét visszatérnek a panaszok. Ennek az időszaknak jellemző klinikai tünete lehet a bőrelvékonyodás és bőrelhalás.
Később megjelennek a szervspecifikus tünetek: szívkárosodás, állandósult ízületi gyulladás, erősödnek a központi idegrendszeri zavarok is, melynek jele a zsibbadás, végtagfájdalom, kapcsolódhat hozzá ideggyulladás is. A szemben szaruhártya-gyulladás jelentkezhet.
A máj minden esetben érintett, de ezt csak emelkedett enzimértékek jelzik, sárgaság szinte sohasem fordul elő.

További tünetek

Tapasztalható hőemelkedés, láz, kimerültség, fejfájás, torokfájás, száraz köhögés, rekedtség, nehézlégzés, éjszakai verejtékezés, ízületi ciszta- és burzaképződés, fog-és állkapocsfájdalom – kimutatható ok nélkül. Jelentkezhet heves szívdobogás, ritmuszavarok, mellkasi szorítás, ugráló vérnyomás, labilis keringés, tarkótáji merevség, koncentrációs zavar, memóriaromlás, ingerlékenység, fény-, hang és más impulzusokra való fokozott érzékenység, homályos látás, látásvesztés, hallásromlás, -vesztés, szorongás.

irány az orvos!

Ahhoz, hogy a betegségre fény derüljön, szükség van

• Szerológiai vizsgálatokra (ELISA-teszt): IgM, IgG-meghatározás – csak 6–8 héttel a csípést követően adnak eredményt, 40%-ban azonban álnegatívak is lehetnek.
• Aktivitásmeghatározás: A szerológiánál 200-szor érzékenyebb, 7–10 napon belül képes már kimutatni a fertőzöttséget. Sajnos hazánkban még nem rutinszerűen elterjedt módszer, de vannak klinikák, amelyek Németországba küldik ki a vért a meghatározásra.
• Western Blot vizsgálat: A Borreliák felületén található antigéneket vizsgálja. Érzékenysége nem jobb, mint az ELISA módszeré, de specifikusabb.
• Borrelia-PCR: direkt kimutatás.
• CD3/CD57-érték – az immunrendszer aktivitását jelzi, ha a Borrelia negatív, de ez nagyon alacsony, akkor mindig egyéb társfertőzőket kell keresni. Ha ez normális, és a Borrelia-Elispot-, illetve a szerológia is negatív, és felmerül más betegség lehetősége – például szklerózis multiplex (SM), akkor nagyon nagy eséllyel nem Borrelia okozta idegrendszeri elváltozás áll fenn.
• Lumbálpunkció: A gerinccsatornában lévő gerincvelői folyadékból vesznek mintát, de ez csak nagyon indokolt esetben végezhető.

Gyógyszeres terápia

• Az antibiotikum szedése mindenképpen javasolt, ám a gyógyulásban fontos szerepe van annak típusainak kombinálásának, időtartamának, dózisának meghatározásában, ugyanis az alacsony koncentrációban és túl rövid ideig adva az antibiotikumok serkentik a Borreliák szaporodását és túlélését. Mivel azonban a kettős és hármas kombinációban alkalmazott kezelések mellékhatása és szövődménye nagyobb lehet, ezért kizárólag nagyobb tapasztalattal rendelkező szakember végezheti, és nagyon szoros felügyelet mellett.
• Egyéb kezelési módszerek: a kiegészítő természetes gyógymódokkal nem lehet ártani, ám elősegíthetik a gyógyulást. Érdemes olyan gyógynövényekkel támogatni az immunrendszer működését, mint a macskakarom, egynyári ürüm, takács mácsonya, kasvirág (echinacea), tömjén, kurkuma.
• Az olyan enzimek pótlása is fontos lehet, mint az ómega-3, vitaminok, ásványi anyagok közül pedig Q1-, Q10-, C-, B-, E, béta-karotin, szelén, cink, vas, magnézium, kalcium, lecitin. A probiotikumok szedése is javasolt, főleg, ha antibiotikus kezelés is zajlik.
• Hasznos lehet továbbá a regeneráló vitamininfúziós kúra, sajátvér-injekciós kúra, a neurálterápia, akupunktúra, oxygénterápia, speciális fényterápia, fizikoterápia, gyógyfürdők, szauna, masszázs és gyógytorna.

(Borítókép: Shutterstock)

Ajánljuk még:

• KEZDŐDIK A KULLANCSSZEZON – ÍGY BÁNJ EL A VESZÉLYES VÉRSZÍVÓKKAL! >>>