A nagy natúrvajkrém-teszt! Kipróbáltuk, melyik a legfinomabb

Milli – Perfecto

39% zsírtartalom jellemzi, homogénezett tejszínből nem tudjuk mennyi került bele, de a vaj az stabil, abból 15%, ami belejutott. Szokásos kékes csomagolás, egy szolid illusztrációval, amin találunk egy szelet kenyeret és némi zöldséget. Felbontás után intenzív savanykás illat csapja meg orrunkat. Állagra egészen kemény, kenni nem biztos, hogy lehetne egy puhább kenyérre, mert azt csomóssá zúzná. Egészen krémes, teljesen homogén az állaga, és a legfurcsább, mintha egy kevés sajt is kiérződne belőle, holott az elvileg egyáltalán nincsen benne. A vaj jellegzetes íze megjön pár másodperccel a kóstolás után, ami végig uralkodik onnantól szánkban.

Nagy tesztek és étteremkritikák a Mit ettem ma oldalán >>>

Alföldi

A dizájn egészen pazar lenne, ha a naptár 1990 környékét mutatná, és nem 2015-öt. Nagyjából ilyen retró csomagolással a májkrémeknél találkoztunk, döbbenetes, hogy ilyet egyáltalán polcra engednek helyezni. A hozzávalók arányairól semmit nem osztanak meg, annyit csupán, hogy van benne vaj és tejszín. Felbontás után extra savanyú illat csapta meg az orrunkat, megbolondítva egy büdös sajt aromával, ezért hirtelen meg is néztük, hogy nem járt-e már le. Állagra egészen puha, már-már folyós is. Ízre meglepő, mivel kóstolásnál semmi íz nem jön ki belőle, még a vajé sem. Egy ilyen krémmel kent szendvicshez alsó hangon ajánlott egy fej hagyma, különben egy ízetlen farostlemezt is rágcsálhatnánk helyette. És még a büdös sajt aromát is elnyomná.

A nagy virsliteszt! Kipróbáltuk, melyik éri meg az árát >>>

Fino

Átlagos zsírtartalomnak mondható a 30%, mellé valamiféle szárazanyag 41% - vaj vagy tejszín arányt nem tudni. Gondosan figyeltek a csomagolás megtervezésénél, hogy olvashatatlan karaktereket alkalmazzanak, cserébe egy csodaszép zöld legelő dobja fel a szokás kékes dizájnt. Illata eltér az eddigiektől, nem érződik rajta a savanykás hatás, sokkal inkább egy jó vajas popcorn. Némi folyadék cirkulál a közepesen kemény massza tetején. Az íze nagyon vajas és tejszínes, enyhe savanykás utánérzés karcolgatja még a nyelvünket. Nagyon krémes, olvad a szájban. Korrekt terméket sikerült előállítani.

Tolle

Leírása nagyon pontos: kenhető, tejszín-vaj alapú készítmény. Csomagolás kissé furcsa – a fólia olyan rajta, mintha egy újracsomagolt vecsési káposztás edénykébe lenne, könnyen lefejthető a plusz réteg a műanyagról. Meglepő módon tejszínből 64%-ot kapunk, a vaj itt nem nagyon rúg labdába a maga 24,5%-ával. Döbbenetes a látvány kibontás után – csurig van töltve az edény, és nem csak egy hártya, ami feltapadt a tetejére. Ez nagyon ritka manapság. Illatán semmi savanyú jelleg nem érezhető, annyira dominál a tejszín, hogy leginkább semmit nem érezni belőle. Elsőre az érdekes szó ugrik be kóstolás után, enyhén savanykás íz érződik, talán a bőven túlsúlyban lévő tejszín miatt. Igazi ellentét lép fel illat és kóstolás során. Állaga szokásos, közepesen puha, krémes. Azonnal olvad, mintha tejszínhab lenne az egész.

A nagy lapkasajtteszt! Megkóstoltuk nyersen és mikrózva is >>

Tesco

Durván meglepő, de ők is bírták a szokásos kék árnyalatot alkalmazni a csomagolásnál, egyre gyanúsabb, hogy ez a natúr ízvilág színbeli jelzése. Hazai termék, illetve rendkívül szerényen 100%-os elégedettségi garanciát vállalnak rá. Minimum 25% zsír lakozik benne, a többi hozzávalóról nem kapunk részletes adatot. A leírás alapján 10 adagot jelent egy doboz, hát lehet, én kennék belőle csak sokkal kevesebbet egy szelet kenyérre és minumum 20-25-re elegendő lenne. Illata erősen savanykás, ahogy azt pár ellenfélnél már sikerült megtapasztalni. Állaga közepesen sűrű, ízre pedig egészen sokáig kitart kóstolás után a savanykás hatás, jó pár másodpercig kell pörgetnünk szánkban, hogy előbukkanjon az annyira várt vajas ízélmény. Fura, de valamiért szárazabbnak tűnik a többinél, amit igazol a látvány is, sokkal mattabb a felülete a krémnek.

Hajdú

Árral szemben kérem szépen, ez nem kék színben játszik, hanem élénk sárgában, aminek eredménye, hogy a fehéres háttéren szinte semmit nem látunk belőle és megfejteni se sikerült, hogy igazán mit jelenthetnek az ábrák. Tejszín és vaj arányokat itt sem tudunk meg, de az biztos, hogy guargumit tartalmaz, ajaj nekünk. Bontás után a menetrendszerinti savanykás illat kiszökik, viszont ezen találni folyékony réteget is, ami nem túlságosan étvágygerjesztő. Állaga egészen gumiszerű, apróbb sérüléseket homogén felületén szinte öngyógyító mód eltüntet pár másodperc alatt. Közepesen kemény, ha megtörjük a gumis réteget. Ízre jön az áll-leesés, a savanykás illat teljesen eltűnik és egy egészen tiszta vajas íz kerül elő, pontosabban uralkodik végig.

A nagy epresjoghurt-teszt! Megkerestük a leggyümölcsösebbet >>>

Update1

Ismét egy lázadó a csomagolás tekintetében, bár itt nem annyira meglepő, mert a Norbi által álmodott termékek többnyire ezt a zöldes árnyalatot hozzák, itt egy kicsit sárgás, azaz vajas színnel is megspékelték. Mindösszesen 25 gramm zsír van benne, erre figyelmeztet bennünket a felirat. Részletes mennyiségek itt sincsenek feltüntetve a leírásban. A Sole-Mizo gyártja nekik, ahogy talán a legtöbb tej alapú terméküket. Felbontás után egy szolid pukkantással köszöni meg, hogy kinyitottuk. Illatra ebben a vaj uralkodik, a krém felülete pedig extra matt, azaz valóban kevés benne a zsír. Az állaga nem túl kemény, kóstolás után pedig nem a vaj jön elő, hanem a tejszín. Nagyjából pont szembe megy az eddig tapasztaltakkal. A tejszínes uralomnak köszönhetően egy folyamatos savanykás íz járja át szánkat.

CBA

Dizájnja egy az egyben retró tejfölös csomagolásra emlékeztet a maga kockás mintájával. Ez a példány ismét a Sole-Mizo gyártosoráról pattan a hűtőnkbe, tehát ez is a hazai GDP-t növelve készül. Zsírtartalma pöccre ugyannyi, mint az imént, ez is 25%. Kevésbé vadul hozza a kék színvilágot, mint a mezőny nagy része. Illata extra savanyú, tehát kívül-belül a tejfölre hasonlít. Tetején minimális folyadék lézeng ide-oda. Állaga nem teljesen homogén, apró rögök törik meg az egyenletes textúrát. Ajánlatos alaposan fárasztani a kenyéren, hogy összekeveredjen rendesen, ugyanis „ugrál”. Egyszer savanyú, aztán inkább vajas, és megint kezdődik elölről az ízek csatája.

Mizo

Vissza a kezdetekhez, vissza a csurig kék csomagoláshoz a már jól ismert tehén mintát imitáló jellegzetes Mizo foltokkal. Finom tejszínnel készült, kész szerencse, hogy nem rossz tejszínből állítják elő nekünk, lelkes fogyasztóknak. Extra feliratot is kapunk, miszerint 50 egész Mizo ponttal gazdagodunk, ha ezt vesszük. Lakáshitel végtörlesztéséhez a pontos váltási arányról még érdeklődnünk kell, hogy mennyit is ér ez. 25% zsírtartalom, ami nem is meglepő, ha azt vesszük az előző két példányt is ők készítik. 56% tejszín tartalmat kapunk, egyes konkurens példányokhoz képest ez majdnem háromszoros mennyiség! Illatán érződik némi frissesség, csakis a „finom tejszín” lehet az oka. Elsőre rögtön a vaj érződik ki nagyon hangsúlyosan, majd ez fokozatosan átvált egy tejszínes, savanykás lecsengésbe. Teljesen rendben van, korrekt.

A nagy bébiételteszt! Kipróbáltuk, mit is adunk a gyereknek >>>

Riska

Sikerült kicsit vakon mozogni a boltban és egy nem teljesen natúr kiadást is bedobni a kosárba. A Riska kapott egy kevés márványsajtos beöntést is, egészen pontosan 7%-ot. Zsírból egy laza 39%-ot találunk majd benne. A csomagolás fedele már bajnok, egy igazi hungarotehénnel találjuk magunkat szemben, aki a sablonos barna-fehér foltok helyett, piros-fehér-zöld színekben pompázik. A képen már látszik, hogy a vajkrém nem lesz homogén fehér, hanem bizony lesz benne némi extra. Kibontás után kiderül, hogy tévedés mivel ugyanolyan homogén fehér, mint a többi. Illatra erősen tejszínes, egy hangyányi sajt illattal, de ilyet éreztünk fentebb sajtmentes verziónál is. Felülete erősen matt és gyöngyözik, mint a kidobók tarkója a napsütésben a bejárat előtt. Kóstolásnál kapunk egyből arcba egy durva savanykás ízt, amit megüt a sajt, kettőjük eredménye pedig egészen borzasztó. Vallatni valószínűleg egészen jól lehetne vele, nekünk egy kanállal bőven elég volt belőle.

Philadelphia – Sajtos szendvicskrém

A legnagyobb klasszikus, ezért nem lehetett otthagyni a polcon, hiába lóg ki kicsit a vajkrémek kategóriából. Kecses, lapos csomagolás magasan kitűnik a mezőnyből, ez nagyon a prémium kategóriát sugallja már megjelenésével is. Zsírból sok nincsen benne mivel 21,5%-ot kapott. Szendvicskrémnek hívja magát, de egészen vajas illatot áraszt magából, sajtnak pedig nyoma sincsen. Közepesen kemény állaga hozza az elvártat a mezőnyben, semmi extra hatást nem vált ki. Kóstolás után egy intenzív vajas íz jön, amit egy extra krémes állag kísér. A másik érdekessége, hogy egy nagyon minimális édeskés utóíz kíséri az előbbieket. A sajtnak nyoma veszett itt is, nem csak illatra nem jön elő, de kóstolásnál sem.

A nagy májkrémteszt! Kipróbáltuk, melyiket érdemes megvenni >>>

Ítélet

Többnyire elmondható, hogy többségükben kiérződik a vajas íz. A savanykás elő vagy utóíz szinte minden esetben megjön, a sorrend viszont közel sem biztos, van, ahol a vaj követi a savanyút, de van, ahol pontosan fordítva történik mindez.

Igazi meglepésként szolgált a Hajdú fedőnéven futó termék, annak ellenére, hogy csomagolása alapján egy „zs” kategóriás vacaknak gondolja az ember, ízre majdnem, hogy prémium szintet ér el.

A pozitív csalódások listáját erősíti a Mizo kékbe öltöztetett terméke is.

Az ellenpólus a Riska, igaz nem teljesen natúr, de mindenhogyan nézve egészen szörnyű élményt nyújt a szerencsés vásárolónak.

Az átlagról elmondható, hogy viszonylag normális szintet üt meg, felváltva, hogy mennyire savanykás és vajas.

A lista bevándorlója egyértelműen a tehén után a Philadelphia, mely elvileg sajtos, de ebből semmi nem derült ki kóstolás során, a sajtos szó elhagyásával, máris rendben lenne minden egy csapásra, igaz az árcetlit nézve ezt el is várhatjuk jogosan.