Teszt! Sokat buktunk volna, ha fogadunk a legjobb ropira

Valamilyen különleges okból kifolyólag sokan abban a hitben élnek, miszerint a ropi is egyfajta hungarikumnak számít, de ez nagyon nem igaz, mert ezt mindenhol nyomják a Földön, nem csak szerény kis hazánkban. Egyre több saját márkás ropi jelenik meg a különböző élelmiszerláncok kínálatában, de szerencsére vannak olyan példányok is, melyek kísérleteznek némi újítással és például fűszerezve vannak már alapból.

Nagy tesztek és étteremkritikák a Mit ettem ma oldalán >>>

16 darab remek és kevésbé remek csomagolás került a boncasztalra. Van egy-két kakukktojás, de a változatosság elvileg gyönyörködtet. Sósság és ropogósság a fő szempont, ezen élelmiszereknél nagyon mást nem is lehet vizsgálni egyszerű halandók részéről.

Stark – Prima

Úgy látszik, a robotipar kissé leáldozóban van és Tony Stark újfent elkezdett ropival is dolgozni. A csomagolás idézi a tőle megszokott eleganciát és minőséget, ez bizony teljesen a helyén van. Sótartalma 4%, ezen kívül mást nagyon nem érdemes róla megemlíteni, már ami a hozzávalókat érinti. Állagra ropogósabb, viszont sóból többet is elbírna, ezen csak nagyon haloványan köszön vissza a marós, sós érzés. A felülete kifejezetten fényes, gyengébb bulikban akár diszkógömbként is helytáll.

Snack Fun – Sóspálcika (kicsi)

A csomagolás színét pontosan meghatározni egészen nehéz feladat. Valahol a lazac és fakult eperszín között tanyázik. Apró, áttetsző ablak kapott helyet a búzakalász képe felett. Sótartalma 3,6%, amivel hozza a szokásos értéket. Extrém ropogós szintet üt meg, ezt szinte a szomszéd is hallja. Egészen nagy sószemek kerültek rá, melyekből ha egyet elérünk akkor masszív, hosszantartó sós ízvilágot kapunk, ami nem csak egy szálra elég. Picit talán száraz, de a meglepő, hogy több tesztalany úgy érezte, hogy van egy laza édeskés utóíze.

Az összes kajateszt egy helyen >>>

Tesco olaszos fűszerezésű sóspálcika

A csomagolásról Olaszország tipikus jelképei köszönnek vissza: pizza szelet, piaggio robogó és az egész színvilágot a zöld, fehér, piros alkotja. Mindössze az ágaskodó ló hiányzik már csak. Természetesen a minőséggarancia itt is adott. Az ember beleszagol és azonnal katarzis. Fűszerekben gazdag illat csapja meg az orrunkat, akár egy jó pizza. 3% sóval terheljük a szervezetünket, de ezt szinte nem is érezzük, annyira elnyomják a fűszerek. Kevésbé ropog, de az oregánó, zsálya, bazsalikom, fokhagyma, vöröshagyma, feketebors, rozmaring alkotta fűszerkommandó ezért bőven kárpótol. A plecsni ezúttal teljesen jogos!

Minimax – Robi Ropi

A minimax logóból kiindulva itt is egy multifunkciós cégről beszélünk, akik a mesegyártás mellett ellátják a gyerekeket mesterséges színezéktől és tartósítószertől mentes rágcsálnivalóval is az aktuális rajzfilm mellé. Tengeri sóval készült pálcika - hirdeti a csomagolás, amit enyhén túlzásnak érzünk a 0,2%-os mennyiséget figyelembe véve. Ránézésre csupasz, akár egy frissen borotvált női láb, nulla sót lehet rajta felfedezni. Ez visszaköszön az ízén is, gyakorlatilag teljesen sótlan, de jó lisztes hatása van az egésznek. Cserébe nem is nagyon ropog, csak, hogy fel ne sértsék a kis lurkók a szájpadlásukat.

Sós chips teszt >>>

CBA

A csomagolás nagyon prűden rejti a tartalmát. Az illusztrált pálcikák olyan hatást keltenek, mintha hirtelen egy kanadai favágótelep szélén lennénk, kicsit megtévesztő. Sótartalma nem sok van, mindössze 0,9 %. Kibontás után jön egy adag gáz, amit jobb, ha azonnal ellegyezünk, mert nem túlságosan étvágygerjesztő az illata. Nem kifejezetten ropogós, és amíg nem jutunk egy sószemhez, addig bizony kifejezetten édes hatást kelt. Sóhoz érve visszaáll a rend, de addig nem nagyon kelt ropihatást a CBA terméke.

Chio – Stickletti burgonya

Búzaliszt mellett krumpli található benne, ezért kapta a burgonyás nevet. A csomagolás megszokott Stickletti sablon, kicsit burgonyás irányba zavarva. Sóból kapunk pontosan 3,3%-ot, ami jó pár sima ropit is ver a mezőnyben. A szálak picivel ducibbak, mint az a hagyományos testvéreinél megszokott. Nagyon ropogós és nagyon szellős állaga van, egészen más. A krumpli íze dominál és a búza ebben alig érezhető. Sósságról nagyon nincs miért beszélni, mert teljesen elvész benne, helyette egy pici zsíros érzést hagy ajkainkon fogyasztás után.

Lidl – CircusS sós pálcika

A Lidl úgy árulja, mint egy retró terméket, pedig a ropi az örökzöld. Cirkuszi csiri-csáré csomagolás, szinte már csak Bud Spencer hiányzik a fagyis standjával a háttérből. Viszont itt most nem az édesség a számottevő, hanem a 3,6%-os sótartalom, ez az, ami számít. Olyan, mintha lenne egy bundája, nem egységesen ropog, a külseje sokkal jobban. Ez nyilván a nyílt tűzön sütés eredménye. Kicsit szárazabb az átlagnál, viszont a sóból egy gondolattal többet is elbírna, ha már egyszer sós pálcikát vásárolunk.

Mirelitpizza-teszt >>>

Nógrádi – ropogós

Ha csak ezt a három színt, a piros-sárga-kék kombinációt mutatnánk, nagyapánk is felismerné, mert legalább 120 éve változatlan a dizájn. A ropik ősanyja 4,5 gramm sóval operál, ezt érezni is rendesen, ha végigsimítjuk rajta az ujjunkat, rögtön kibukik az érdességéből. Külön pontot érdemel, hogy talán az egész mezőny legamorfabb formáit képes produkálni, az összeragadt változattól a teljesen görbéig. Ez az adag talán egy kicsit túl sokat volt a sütőben, innen az enyhén égett, kesernyés íz. A sósságával nincsen semmi gond, egy csomag elfogyasztása után simán le tudunk húzni fél liter vizet.

Tesco Sós

A csomagolás erősen hajaz az olasz fűszeres kiadásra, annyi különbséggel , hogy a jellegzetes olasz védjegyeket lecserélték csillagokra, konfettike és valamilyen spirálformákra, na meg persze lila színvilágra. Az egész kapott egy jókora bulis töltetet, ez lehet, jobban szívja az alkoholt netán? Az elégedettségi garancia erre is vonatkozik, mindenki örömére. Sóból van nekünk 3,6%, ami nem kirívó eset. Kellemesen ropogós, ízre is teljesen helyén van, viszont a só nagyon levándorolt a szálakról, és egészen sótlannak tűnik a sósnak nevezett pálcika.

S Budget

Szokásos SPAR sajátmárkás színvilág, annyi érdekességgel, hogy véletlenül se került rá bármi olyan, ami alapján arra asszociálhatnánk, hogy ez bizony ropi akar lenni. Sóból egészen sok került rá, mivel a leírás szerint 6,9 gramm só lapul minden 100 grammnyi termékre vetítve. Fényesebb fajta és egy picivel vékonyabb, mint az átlag, sósságával semmi baj, ez bizony egészen sós. Annak ellenére, hogy vékonyabb. bizony ropogós tud maradni, nincsen semmi nyeszlett érzés, amikor szánkba vesszük.

Barackos ice tea teszt >>>

Családi ropogós sós pálcika

A neve alapján nehéz meghatározni, hogy melyik céghez köthető, de szerencsére rá van írva, hogy az Unió Coop cég jóvoltából jutunk hozzá. A dizájn vetekszik a Nógrádi bonyolultságával, de itt mindössze két színnel varázsolnak el. Kék és narancssárga végtelenül egyszerű leosztásban. 4,5 gramm só hívatott szétmarni a szánkat, és egy rettenetesen masszív állaggal próbál némi akadályt gördíteni elénk. Ropogásra egyáltalán nincs panasz, sőt, eléggé fel kell húzni a wattokat, hogy halljuk közben a filmet. Sót tekintve átlagosnak hat, inkább a kevesebb felé tendál. Komolyabb mennyiséget is simán el lehet csócsálni belőle, mire megszomjazik az ember.

Chio – Slims

Úgy látszik, már a ropi biznisz sem tiszta teljesen, itt is felütötte a fejét egy lapátnyi kolumbiai fehér por a dizájnon, a jól megszokott chiós színvilággal kombinálva. Nem is aprózták el a mennyiséget, rögtön 6,9 grammot kapunk belőle (ezért simán éveket kaphat már az ember). További érdekessége, hogy hiányzik a hátoldalán elhúzódó „kapaszkodósáv”, amivel könnyen ki lehet bontani. Itt ki is merült az újdonság élménye, ugyanis első kóstolásra is ugyanazt érezzük, mint a nagyobb, dobozos kiszerelésnél. Fényes felület, puhább kategória, és a számadathoz képest relatíve visszafogott sómennyiség.

Tele van sertéssel a libamájpástétom >>>

Crusti Croc

A ropit hirdető dizájnelemek itt is sztrájkba fogtak, szintén semmi nem jön abból át, hogy ez a csomagolás valójában sóspálcikákat rejt. A hátoldalát és egyéb tényezőket - mint például a fénytörést déli harangszónál - figyelembe véve a tesztcsapat arra jutott, hogy erős a hasonlóság a Chio Sticklettivel. 100% biztonsággal nem merjük kijelenteni, mivel nincs rajta feltüntetve forgalmazó vagy gyártó, de minden adat pöccre egyezik. Sótartalma 100 grammonként 6,9 gramm, ahogy a fentebbi két versenyzőnél is. Kóstolásnál is nagyon hajaznak egymásra, annyi eltéréssel, hogy ez a Lidl-féle verzió egy picivel jobban ropog, mert keményebb. Más eltérést aligha tudnánk felhozni, ez sem mondható igazán sósnak.

Tesco Chili

A harmadik verziója ugyanazon sablon ropicsomagolásnak. Itt a fekete és a piros színek dominálnak, melyekből sokan máris a chilis verzióra gondolnak. Bizony, a Tesco meglépte és elkezdte teríteni a csípős ropit. Sótartalma 4,4 gramm és mellé kapunk 0,7% őrölt csilipaprikát (igen, így van ráírva). Kóstolás során kiderül, hogy ez szintén az extrém kemény kategóriába tartozik, amiből jön, hogy becsülettel ropog. A csípősség szépen fokozatosan épül fel, az elején csak egy picit, majd utána egészen be tud vadulni. Öngyulladástól nem kell tartani, de kellemesen kacérkodik velünk azért. A paprika a külsejére került leginkább, így ha kicsit játszadozni akarunk, akkor csak nyaljuk le róla a „csili” réteget. Nem rossz, de amúgy a sósság nagyon elvész a háttérben.

Melegszenvicskrém-teszt >>>

Snack fun – Sticks

A mezőny ogréja, igazi nehézsúlyú versenyző a maga 300 grammjával. A csomagolás a Megasztár első évadát idézi a kék alapon lévő sárga csillagokkal, de legalább egy fokkal visszafogottabb a cirkuszi dizájn, mint a féltestvérénél, a chips-nél. Kerek 3 gramm sótartalma van, ami a mezőny közepéhez elég, ránézésre ez viszont sokkal többnek tűnik, ugyanis vastagon sósak a rudacskák. Egészen vékonyak, vigyázni kell a testi épségükre hazafelé menet. Szintén a fényes, „stickletti” kategóriában indul, nem is rossz alapokkal. Kellően ropog, itt a sóra sem lehet már panaszkodni, kellemesen marja a szánkat.

Kockasajt-teszt >>>

Chio – Stickletti

A nógrádi után talán a második legnagyobb presztízzsel rendelkezik, mely szinte egy önálló kategóriát teremtett pár évtizeddel ezelőtt. Klasszikus partikiszerelés, és igazán praktikus, kiborításálló a csomagolás típusa. A só itt is 6,9 gramm, ugyanúgy, mint a Slims társánál. Minimális eltérést sikerült megfigyelni a 3 (majdnem) egyforma termék között, mégpedig ropogást tekintve ez viszi a prímet, érezhetően jobban ropog édestestvérénél, és egy leheletnyivel megveri féltestvérét is ebben a tekintetben.

Ítélet

A versenyzők alapján nehéz egységesen tekinteni a mezőnyre. Az biztos, hogy egyértelmű sikernek számított például a Tesco-féle olaszos ropi, merőben megújította az eddigi ropis élményeket, egészen pazar lett. A chilis a maga értelmében is helytállt, bár ha igazán tűzokádásra vágyunk, akkor keressünk másik segédeszközt azért.

A burgonyás teljesen más liga, másfajta ropis élményt varázsol szánkba és bizony nehéz eldönteni, hogy melyik a jobb. A burgonya íze teker egyet rajta, de cserébe a sóssága szinte csak töredéke a hagyományos, búzás alapokra támaszkodó ropiknak.

A maradékok között, avagy a hagyományos recepten nyugvó ropik között igen nehéz felállítani egy pontos sorrendet. A sokak által favorizált és dicsőített Nógrádi egészen biztosan nem kerülhet fel a dobogó legfelső fokára, főleg amiatt, hogy bizony a végei meg voltak égve.

A véleményeket összesítve kiemelt ajánlást a Snack Fun Stickles, a Tesco sóspálcika (natúr) és a Circuss ért el. Ezek főként ropogósságuk és könnyed állaguk miatt nyertek. A fényes Chio és hozzá közeli kategóriában a ropogóssági versenyt a tégladobozos Stickletti érte el, amit követ a klónozott Lidl termék. majd végül a Chio Slim modellje.