Ami a konkrét tesztelt példányokat illeti, volt egy kis meglepetés, ahogy elkezdtük nézegetni, hogy bizony a mezőny nagyobbik fele nem pusztán libamájjal operál, hanem kerül bele sertés és baromfimáj is. Sőt, ezt fokozandó, egészen sok példányban szinte azonos (!) mennyiségek kerülnek bele egyik-másik állatból. Tisztán libamájpástétomról aligha beszélhetünk ezek után.
Nem számítanak luxuscikknek, többnyire pár száz forintos összegért cserébe szinte bárhol kapunk valamilyen libamájpástétomot. 11 áldozat került kosarunkba, viszont egyiknél csak a csomagolás formája tért el, így 10 egyedről alkottunk véleményt. Meglepő továbbá, hogy viszonylag kevés saját márkás verziót találtunk ebből az élelmiszertípusból a polcokon.
A mezőny egyetlen konzerves kiadása. Szerencsére van rajta nyitófül, így nem kell nagyon szenvednünk vele, hogy kinyithassuk. Májtartalma két típusra támaszkodik: liba és sertés, melyekből egységesen 10%-ot találunk benne. Illatra teljesen sertés, libához semmi köze. Az állaga egészen puha, könnyen kenhető fajta. Kóstolásnál semmit nem változik az ízélmény, libából egy gondolatnyit sem találunk benne, olyan, mintha félrecímkéztek volna egy tiszta sertésmáj konzervet. Utóíze is van szerencsére, ami egy laza bádogkonzerves csoda, egészen felejthető az egész. Fakó! Viszont gluténmentes, szóval, akik erre érzékenyek, ők is lapátolhatják befelé lendületesen.
Itt is kétfajta májból dolgozunk, a liba javára van egyetlen százalék előny, de számszerűsítve ez úgy néz ki, hogy 16-15 (utóbbi természetesen sertés). Cserkésztábor-kompatibilis a csomagolása, könnyedén fel lehet tépni a fedőfóliát, semmi komolyabb erőfeszítés nem kell hozzá. Színre májkrém-élményt kelt valóban, annyi, hogy a tetején találni egy vékonyabb zselés réteget. Extra puha és nagyon krémes, ezt szinte gondolattal is el tudjuk kenni egy szelet kenyeren. Libás ízből egy kevéskét kapunk, de túlzásokba itt sem estek.
Hála az alkoholtartalomnak, ezt akár fogfájásra is tudjuk alkalmazni. Kulturált csomagolás, itt bizony nem kettő, hanem három fajta máj dolgozik egyszerre (csak nehogy idő előtt lebontsák az alkoholt). Sertés, csirke és hízott liba-máj, ez összesen vadító 12%-ot fed le a csomagból. Berúgni nem fogunk tőle, ugyanis konyakból mindössze 1%-ot adnak. Illatra viszont ez is csodákra képes, ugyanis masszív „piaszaga” van. Állagra keményebb az eddig versenyzőknél. Libát nem találni az ízek között, ellenben a konyak beköszön, de ennél többet nem nagyon lehet felfedezni. Meglehetősen diszkrét és visszafogott (politikailag korrekten fogalmazva).
Echte Ungarisch - hirdeti a csomagolás büszkén. Úgy látszik, ennek a célközönségét a turistanevezetességek környékén kell keresni. Az egyik legkisebb adagot kapjuk (mindössze 50 gramm), visszafogott mennyiség fér el a csomagban. Hízott libamájból kapunk brutális 50%-ot, ezt olvasva azonnal indultak a pavlovi reakciók. Emellé kerül némi csirkemáj. Illatra májas, a szánkban pedig kimondott ízorgia szabadul. Érezhetően került bele máj bőven, amit a százalékok is mutattak már. Állagra kicsit krémes, teljesen rendben van. Egészen erős versenyző.
Kísértetiesen hasonlít a Hamé kiadására, előkerültek a mikron pontosságú műszerek és ha 100%-ig nem is, de különösen gyanús a hasonlóság mind formára, mind pedig a hozzávalók listáját olvasva. A csomagolás egy lilásabb árnyalatot kapott, a májtartalom itt is 16-15% a liba javára. Kibontás után viszont meglepődötten tapasztaltuk, hogy egymás mellé téve őket, színre bizony eltérnek egyből. Sima májkrémíze van, de állagra nem túlságosan homogén, akad pár nagyobb darab benne. Libás ízvilág itt sem tapasztalható különösebben.
A virsliknél már megimádtuk, így nem tudunk tőle elszakadni. A csomagolás különösebb ingerek kiváltására nem alkalmas, teljesen sablonos és snassz. Májas fronton úgy fest, hogy libamájból kapunk 12%-ot (más májfajta elvileg nincsen benne). Kinyitni nem kis feladat, a fedélfóláit olyan ragasztóval kenték meg, hogy előbb szakadt fel a csomagolás oldalfala, mint maga a fólia. Színre hozza az átlagosat, viszont kóstolásnál megdöbbentően krémes élményben részesít minket. A szánkba érve hamar megolvad, állagra nagyon kellemes. Az íze a májhoz annyira nem ragaszkodik, inkább mondható rá, hogy egy fűszeres-hagymás szendvicskrém.
A már jól ismert kis kerek csomagolást egy kifejezetten letisztult, stílusos dizájnnal sikerült megspékelni. Van benne némi kacsamáj, 2% méz és 0,1% citromhéj alkotja a körítést a főalkatrész mellett, mely nem kevesebb, mint 50% libamáj. Kipattintva a csomagolást azonnal felismerhető a mézes-fahéjas illat. Ízre a fahéj tovább erősödik, már-már mézes puszedli jelleget ölt. A májtartalmat érezni benne, és a különleges ízesítés sem bújik el, az elején jön egy édes "fuvallat", majd ez tűnik el fokozatosan és érkezik meg a libamáj. Kellemes alkotás.
Végtelen egyszerűség jellemzi a csomagolás/dizájn kombinációt. Saláta, póréhagyma meg paradicsom, ami valamelyest kiemelkedik a szinte egybefüggően narancssárgás színvilágból. Libamájból 12%-ot passzíroztak bele a csomagba, emellett jutott bele csirkemáj is. Sokkal szárazabb az egész, mint az eddigi versenyzők, talán emiatt hat keményebbnek. Ízre a libát nem lehet felismerni, olyan, mint egy mezei sertésmájkrém. Abban a mezőnyben biztos jobban szerepelne, de ez itt és most, ebben a válogatottban bizony harmatos.
Igen, közvetlen testvére a mézes citromos kiadásnak, a gyártójuk egy és ugyanaz. A csomagolás itt is elegánsabb, annyi eltéréssel, hogy ez tipikusan hungarikumként van hirdetve. Deluxe, minden porcikája a 2/3 minőséget sugallja. Libamájból itt is pontosan 50% akad, ami holtversenyben a dobogó legfelső fokához elegendő például. Színre egy árnyalattal fakóbb, illatra pedig a konyakos verzióhoz közelít. Állagra ez azonnal olvad, de már kanalazásnál is kibukik, hogy bizony extra krémes és puha. Ízre jön belőle a máj és nem csak pár pillanatig, hanem egész hosszan kitart.
A Hamé sorba ez is beállhat, annyi különbséggel, hogy itt fel is van tüntetve a nevük, mint gyártó. Zöldes háttér előtt egy ízlésesen megkent szendvicset látunk. Ízre viszont egészen eltérőek, annak ellenére, hogy a leírás szinte karakterpontosan egyezik. Ez sokkal masszívabb, keményebb és nehezebb kenni is. Szokás szerint libamájra utaló jelek itt sincsenek, ha vakon elénk raknának egy ilyet, szerintem kevesen mondanák rá, hogy ez libamájas pástétom.
Rendes libamájra utaló ízvilágot egyik induló sem tudott felmutatni, sőt, volt olyan, amiben inkább a sertés dominált, mint a szárnyas.
Ha mindenáron ajánlani kell közülük, akkor csak a két Rex terméket és a King - Libamájpástétomát lehet megnevezni, ugyanis ezeknek 50%-os libamáj tartalmuk van legalább.
A meglepetés most sem maradt el. A három szinte egyforma csomagolású terméknél (Hamé és klónjai) hiába az egyező leírás, ízben bizony nagyon eltérnek egymástól, amit többszöri újrakóstolás után is alig hittünk el. Hármójuk közül egyértelműen a tudás gazdája, azaz a Hamé emelkedik ki, ez a leginkább ajánlott, ha mindenáron ilyen élelmiszer fogyasztására adjuk fejünket.
A maradék pedig az a kategória, ahol vakon az emberek többsége mindenre gondolna kóstolás után, csak pont libamájpástétomra nem. Teljesen semlegesek, kár is erőltetni őket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.