2006. január 30. Felvidéki fogások

Biztos említettem már, hogy Apa Kassán született. Ő az az ember, akinek készíthetünk bármilyen ízletes kínai levest, olasz tésztát, francia hidegtálat vagy habos süteményt, semmit sem szeret úgy, mint az utánozhatatlan, különleges felvidéki ételeket. Kedvencei a káposztás kapusnyik, Mikszáth palóc levese és a sztrapacska. A palóc leves olyan étel, amit bármilyen évszakban elkészíthetünk: tavasztól-őszig bográcsban is főzhetjük, télen viszont (különösen a fagyos-borongós napokon) kuktából is nagyon jól esik az embernek ez a testet-lelket átmelegítő, pikáns, kapros, gazdag leves.

Mikszáth Kálmán palóclevese, hozzávalók: 30 dkg marhalábszár (vagy sertéslapocka, vagy sertéscomb), 1 nagy fej hagyma, olaj, pirospaprika, 1 gerezd fokhagyma, kömény, 30 dkg zöldbab (széles hüvelyű, sötétzöld, Romano-bab), 25 dkg burgonya, só, babérlevél, liszt, tejföl, 1 csokor kapor (vagy szárított kaporlevél, vagy mirelit kapor)
Elkészítés:
1.) A húst megmossuk, kockára vágjuk. A hagymát megtisztítjuk, és apró kockákra vágjuk. A fokhagymát szintén megtisztítjuk, és összedaraboljuk. 2.) Előveszünk egy kuktát, beleteszünk 2-3 evőkanál olajat, rátesszük az apróra vágott hagymát, üvegesre pirítjuk, majd lehúzzuk a tűzről és összekeverjük 1 evőkanál pirospaprikával.
3.) Hozzáadjuk a húst, és visszatesszük a tűre. Kicsit megpirítjuk, átforgatjuk. 2 dl vizet öntünk hozzá. (Ha több a hús, akkor egy picit több vizet adunk hozzá). A kukta fedelét lezárjuk, a húst 35-45 percig főzzük.
4.) Ezután lehúzzuk a tűzről, levesszük a tetejét, és visszatesszük a tűzre, és pár percig élénk lángon főzzük, hogy sűrűbb legyen a leve.
5.) Hozzáadunk 1,5 liter vizet, beletesszük a fokhagymát, a babérlevelet, megszórjuk ételízesítővel, 1 evőkanál Gulyáskrémet vagy Pörköltkrémet teszünk bele, plusz a zöldbabot, a kockára vágott krumplit. A kuktát lezárjuk, és a jelzéstől számított 6 percig főzzük.
6.) Ezután leöntjük a kukta tetejét hideg vízzel, és kinyitjuk, nehogy a zöldségek túlpuhuljanak.
7.) Lisztes habarék: 5 evőkanál lisztet elkeverünk kb. 1 dl vízzel. Legjobb, ha habverővel keverjük ki, akkor biztosan nem lesz csomós! A lisztes habarékhoz hozzákeverjük a 2 dl 20%-os tejfölt, és az apróra vágott kaprot, majd ezzel behabarjuk a levest.
8.) Röviden felmelegítjük (nem szabad felforralni!), és azonnal tálaljuk.
(Ha nyáron készítjük, tálalás előtt megszórjuk apróra vágott, friss kaporral).
* Ha a leves nem kuktában készül, a főzési idő természetesen sokkal több!

Azt mondják, igazán jó sztrapacskát készíteni csak nagyon kevés háziasszony tud. Nos, azt hiszem Anya ezen kevesek közé tartozik. Szerinte nagyon sok múlik a tésztához adott liszt mennyiségén és a hozzáadott zsíron. Hmm...hát igen, ez nem egy fogyókúrás reformétel, de ha valaki rászánja magát arra, hogy elkészíti, nem fog csalódni! Másnap pedig eszünk majd valami könnyű zöldséglevest vagy főzeléket...

Felvidéki sztrapacska hozzávalók: 1 kg burgonya, 2 tojás, 45-50 dkg liszt, 30 dkg juhtúró, 20 dkg füstölt szalonna, só
Elkészítés:
1.) A szalonnát apró darabokra vágjuk, és egy teflonban ropogósra sütjük. A pirosra sült szalonnadarabkákat kiszedjük egy tányérra, és félre tesszük.
2. Egy nagy fazékba vizet teszünk fel forrni, és megsózzuk.
3.) A burgonyát meghámozzuk, megmossuk, és egy burgonyareszelőn (vagy a sajtreszelő kisebb fokán) lereszeljük. Minden burgonya után a lisztből rászórunk a reszelékre, hogy ne barnuljon meg, de egy maroknyi lisztet félreteszünk (mert lehet, hogy a burgonya vizes, lehet, hogy száraz, eszerint kell majd a lisztet használnunk!).
4.) Ha elfogyott az összes krumpli és a liszt, összekeverjük, és hozzáadunk 2 evőkanállal a szalonnából kisütött zsírból, valamint 2 tojást és megsózzuk. (A 2 evőkanál szalonnazsírt azért kell beletenni a tésztába, mert a későbbiekben lényegesen megkönnyíti a szaggatást!)
5.) Ha úgy látjuk, hogy a burgonyás massza túl híg, akkor hozzáadjuk a félretett 1 maroknyi lisztet, ha viszont jó állagú, akkor a félretett lisztre nincs szükség.
6.) Közben a fazékban felforrt a víz. A tészta egy részét vizezett deszkára tesszük, majd késsel a forró vízbe hosszúkás kövér galuskákat vágunk. A vízbe hullott galuskákat óvatosan megkeverjük, hogy nehogy letapadjanak az edény aljára. A galuskákat addig főzzük, amíg a víz tetejére fel nem jönnek, és utána közepes lángon 5-6 percig főzzük őket. (vigyázni kell, mert nagy lángon könnyen kifut a víz!)
7.) Ezután a galuskákat leszűrjük, betesszük egy szalonnazsírral kikent tepsibe, rászórjuk az összemorzsolt juhtúrót és a ropogósra sült szalonnapörcöket.
8.) A tepsit csak annyi időre tesszük a forró sütőbe, hogy a túró megpókhálósodjon. (Ez kb. 5 percet jelent). Azonnal kiszedjük, és a tálalásig lefedjük, hogy nehogy kiszáradjon.

Mikszáth Kálmán a kedvenc íróink egyike, akit már zsenge gyermekkoromban is nagyon kedveltem. Alapvetően a szüleimnek köszönhetem, hogy még egészen korán megszerettették velem a könyvek és az olvasás világát, de sokat számított az is, hogy mindig olyan írók regényeit dugták az orrom elé, amelyekről biztosan tudták, hogy szórakoztatónak fogom majd találni őket. Ilyen volt a későbbiekben kötelező olvasmánynak titulált Szent Péter Esernyője című regény is, amely annyira lenyűgözött, hogy délutánonként, a kertünkben terpeszkedő körtefánk tetején, egy pokróccal bélelt bunkerben magamtól olvasgattam. Mire a tananyagban Mikszáthoz értünk, számos művén rágtam magam át, ráadásul akkor vetítették a számomra meghatározó emlékkel bíró Fekete várost és a Különös házasságot. Ettől kezdve nem volt megállás, Mikszáth-rajongó lettem, az iskolában pedig nem győztek csodálkozni, hogy én, a rossz magatartású, óránkon randalírozó gyerek megjavultam...

Morzsáló fórum >>>

A Morzsáló korábbi részeiből itt olvashatsz >>>