Igaz, nincs még tapasztalatom, de eddig azt hittem, hogy a gyerekek sokkal később kezdenek el beszélni. Nem így Árpi, aki nemcsak hogy beszél, de már udvarias és vicces is tud lenni. Például kér egy kis vajaskenyeret. A tányérjára teszem, mire elmosolyodik, és szokatlanul mély gyerekhangján azt mondja: "köszönöm szépen!" Ebéd után pedig azt mondja az anyjának: "nagyon finom volt a husika, finomat főztél". Mindent udvariasan kér és megköszön. Tegnap például a következő párbeszéd zajlott le közöttünk:
- Kérem szépen a nyakláncodat!
- Tessék.
- Köszönöm szépen, nagyon szép. Miért van rajta pénz? (ugyanis egy stilizált pénzérmékkel díszített nyakláncot viseltem)
- Állítólag gazdag leszek tőle.
- Miért?
- Mert az érmék hasonlítanak a halpikkelyekhez, így aki viseli, meggazdagodik!
- Én is?
- Hát, ha felveszed...
- Felveszem!
- És mit veszel majd a pénzedből, ha már meggazdagodtál?
- Csigabigát!
Árpi nagyon szereti a "csigabigákat", és előszeretettel gyűjti őket délutáni sétáik során, az út mentén. A zsebébe rakosgatja őket, majd hazaérve kirámolja az asztalra legújabb kincseit, és órákon át képes gyönyörködni bennük. A virágokat is szereti, és amióta megemlítettem neki, hogy a nők nagyon örülnek, ha virágot kapnak, Zsigával együtt gyönyörű csokrokat szednek az anyjuknak és a nagymamáknak.
Az ünnepi ebéd egy órakor kezdődött. Nem lehetett könnyű mindent megtervezni, hiszen nem kevesebb, mint huszan jöttünk össze a jeles alkalomra. A menüt Szilvi, az anyukája Mari és Anya készítették. A kantin ezúttal csak kuktáskodott. Az ebéd hideg gyümölcslevessel kezdődött, ami a hőségben igazán jó választásnak tűnt. Valójában már a levessel jól laktunk, pedig ekkor következett még a többi fogás.
Svédasztalos rendszerű ebéd volt, így mindenki azt szedett és annyit evett, amennyit akart. Szilvi kacsacombokat és tejfölös-fokhagymás pulykát sütött, hozzá sült krumplit, rizi-bizit, párolt zöldségeket, lilakáposztát és salátát lehetett választani.
Sült kacsacomb hozzávalói: pecsenye kacsacomb (egy főre egy combot számoltunk), kacsazsír, só, bors, majoranna, köménymag, szerecsendió, víz, 2 hagyma, 3 gerezd fokhagyma
Elkészítés: A kacsacombokat megmossuk, besózzuk, borsozzuk és kb. 1 órát állni hagyjuk. Bedörzsöljük majorannával, és egy lábasba tesszük. Megszórjuk köménymaggal, szerecsendióval, mellé teszünk, 2 hagymát és 3 gerezd fokhagymát. Rákanalazunk 2-3 evőkanál kacsazsírt, és kicsit megpirítjuk, majd felöntjük annyi vízzel, amiben meg tudjuk párolni a combokat. Fedő alatt közepes lángon min. 50-60 percig pároljuk a kacsacombokat. (ha a víz elpárologna, pótolni kell!) Hústűvel ellenőrizzük, mennyire puhult meg a hús. Ha megpuhult, előmelegített, sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük és legalább 30 percig sütjük. A combokat félidőben megfordítjuk, és folyamatosan locsoljuk a pecsenyelével.
A kacsához párolt lilakáposzta dukál, ezt az anyukám készítette el. A recept ugyanaz, mint a káposztás pogácsánál, azaz kevés olajon egy kis cukrot karamellizálunk, majd óvatosan beleforgatjuk a korábban megmosott, apró csíkokra vágott, besózott és kinyomkodott káposztát, majd puhára pároljuk.
A kacsa mellett Szilvi sajtos-fokhagymás pulykamelleket sütött. Hozzávalók: 1 kg pulykamell filé, só, liszt, olaj a sütéshez, 2 nagy doboz tejföl, 4 tojás felverve, 5 gerezd fokhagyma, sajt
Elkészítés: A húsokat megmossuk, kiklopfoljuk, besózzuk és egy kicsit állni hagyjuk. Egy teflonban olajat melegítünk, és a pulykamellek mindkét oldalát pirosra sütjük. Egy külön tálban összekeverjük a tejfölt a tojásokkal és az áttört fokhagymával, majd egy kicsit megsózzuk. A hússzeleteket egy kizsírozott tepsibe tesszük, leöntjük a fokhagymás-tojásos-tejföllel, megszórjuk reszelt sajttal és 15 perc alatt aranyszínűre sütjük.
A húsokhoz Anya kukoricás reteksalátát készített. Hozzávalók: 1 kg mirelit kukorica, 4 nagy paradicsom, 1 csomag 10 db-os aprószemű retek, 2 pohár tejföl, 2 kefir, 1 csomag kapor, ételízesítő, só
Elkészítés: A mirelit kukoricát sós vízben puhára pároljuk. A retket megmossuk, és apró karikákra vágjuk. A paradicsomot is megmossuk, és cikkelyekre vágjuk. A kefirt és a tejfölt összekeverjük az apróra vágott kaporral, megsózzuk, megszórjuk egy kis ételízesítővel, majd összekeverjük a zöldségekkel. Egy lapos tálba tesszük, felszeletelt paradicsomgerezdekkel és retekkarikákkal, valamint egy csipetnyi kaporral díszítjük. Behűtve tálaljuk.
A zöldségek mellett szót kell ejtenem a vajas sültkrupliról is, amit Szilvi nagyon trükkösen készít. Megmossa, felkockázza a burgonyát, majd forró sós vízben forrás után számított 8-10 percig főni hagyja egy fazékban. Ezután egy szűrőkanállal kihalássza, és kivajazott tepsire teszi a krumplit. Ezután egy darab vajat egy villára szúr, és a forró burgonyakockákat megvajazza. Ezután előmelegített tepsiben 20-30 perc alatt ropogós aranybarnára süti a krumplit. Soha ilyen jót nem ettem! :o)
Anya a húsok mellé párolt répát és brokkolit is főzött. Az ő trükkje az, hogy a répát ilyenkor kuktában főzi, a brokkolit lábasban. Utóbbit épp csak annyira, hogy még ropogós maradjon, és mindig tesz egy csipetnyi szódabikarbónát a vízbe. Ettől ugyanis megmarad a brokkoli szép zöld színe. A zöldségeket ezután már csak le kell szűrni, egy tálon szépen elrendezni, és azon melegiben fogyasztani.
Ebéd után a gyerekeket lefektették aludni, mi pedig sétálni mentünk. A tesómék "véletlenül" ugyanabban a községben élnek, ahova mi költözünk, így a séta hogy-hogynem Lujzihoz vezetett, aki a tesóméktól alig 600 méterre épül. :o)
Majd egy órát sétáltunk, és sültünk a napon (szigorúan bekrémezve), és mire másfél órával később hazaértünk, a gyerekek épp felkeltek. Odakint javában tombolt a hőség, vagy 35 fok volt. Szerencsére Szilvi előrelátó volt, és vett a gyerekeknek egy felfújható medencét, amit a teraszon állítottak fel. A gyerekeknek több sem kellett, és noha még ki sem nyitották a szemüket, azonnal a vízbe vetették magukat. Különféle játékokat eszeltek ki, és önfeledten fröcskölték egymást és az őket csodáló rokonokat.
Késő délutánig játszottunk és beszélgettünk, mire kicsit lehűlt az idő. Előkerültek a sütemények és a születésnapi csokitorta. Anya reszelt kakaós-túrós süteményt, Mari túrós rétest, Szilvi mézes-krémest sütött, a tortát pedig egy remek kis cukrászdából rendelték.
Noha először fodítva sikerült a tortához vásárolt tűzijátékokat meggyújtani, hamar orvosoltuk a problémát, és a két tüzes fénycsóva ezernyi csillagot szórva meggyulladt. Árpi, Zsiga és az unokatestvéreik tátott szájjal csodálták a fényeket. Árpi végül apja segítségével ügyesen elfújta a tortába szűrt vékonyka gyertyaszálakat, majd elkérte a csokoládé lapokon ácsorgó sárga marcipán lovacskát, és a két évesek gondtalan mosolyával az arcán beleharapott.
Kapcsolódó naplóbejegyzések:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.