2007. március 27. Leves-feltaláló lettem...

Így vagyok én a szárzellerrel. Sokáig a létezéséről sem hallottam, és már azt is előrelépésnek tartottam, hogy a zellergumót ki tudtam választani a zöldségesnél. (Kisebb koromban rendszeresen előfordult velem, hogy amikor Anya elküldött a közértbe, karalábé helyett zellert vettem, káposzta helyett kelkáposztát, petrezselyem helyett zellerlevelet vagy kaprot, és így tovább.)
Ká anyukájától gyakran kapunk zöldségeket, ugyanis ha jártában keltében friss gombára, paprikára, karfiolra vagy salátára bukkan, sosem felejt el hozni nekünk. Az elmúlt hetekben többször is hozott szárzellert, ami azért is nagy kincs, mert sem a községünkben, sem a munkahelyem környékén található üzletekben nem láttam még.
Harsogóan friss, zöld, illatos zöldség, amelyet sokféleképpen el lehet készíteni. Főztem már belőle sajtkrémes zellerlevest, diós-zelleres halrudakat, de felhasználtam már sajtkrémbe tunkolható rágcsálnivalóként és zöldséglevesek alapjaként is.

Nem akartam ismételni magam, a zeller pedig a hűtőben lapult. Végigfutottam a legkedvesebb szakácskönyveimet, de csalódnom kellett. Semmi igazán ütős receptet nem találtam. Volt ugyan zellerszáras stangli és zelleres saláta, de egyikhez sem volt kedvem. Aztán döntöttem: segítek magamon, hátha az Isten is megsegít. :o)

Így aztán feltaláltam a kapros-kolbászos zellerkrémlevest. :o)))
Hozzávalók: 1 csomag szárzeller, 1 nagyobb hagyma, 25 dkg kolbász, 1 doboz (2 dl) főzőtejszín, 2 csomag tömlős sajt, 1 csomag kapor, só, bors, ételízesítő, erőleves kocka, víz, kevés vaj
Elkészítés:
1.) A hagymát és a szárzellert megmossuk, megtisztítjuk és kockára vágjuk. A kolbászt felkarikázzuk.
2.) Kevés vajat olvasztunk egy serpenyőben, rátesszük a kolbászkarikákat, a zellert és a hagymát, és néhány perc alatt megpirítjuk az egészet.
3.) A megpirított zöldségeket és a kolbászkarikákat átöntjük egy leveses fazékba, és felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje. Hozzáadunk 2-3 erőleves kockát, sózzuk, borsozzuk, megszórjuk ételízesítővel, és kb. 20 perc alatt kis lángon puhára főzzük. Lehúzzuk a tűzről, és hagyjuk kicsit kihűlni.

A leves után nagyon finom és mutatós halat sütöttem. Máig nem tudom, mit takar pontosan a "Tilapia" elnevezés, de gyanítom, hogy ez egy bizonyos halfajta lehet. Vagy márkanév? Nem hiszem. (A zacskón az állt, hogy Afrikából származó hal.) Ká vette egy áruházban, mondván, ami kétszer annyiba kerül, mint a hekk, biztos kétszer annyira finom is. :o)
Amúgy ezúttal igaza volt, a hal eszméletlen jól sikerült. Finoman besóztam, egy sütőpapírral bélelt tepsire fektettem mind a 6 szeletet, majd egy kis borsot szórtam rájuk, és benyomtam őket a sütőbe. 20 perc alatt kifehéredtek, a piros közepük pedig barnára sült. Az illatuk már messziről mennyei volt, így nem voltak kétségeim afelől, hogy sikerültek-e vagy sem. Itt és most kijelenthetem, hogy ilyen finom halat még sosem ettem. Nem beszélve arról, hogy a 6 szeletben egyetlen szálkát sem találtunk!

A halhoz vajas-fokhagymás laskagombát sütöttem.
Hozzávalók: kb. 80 dkg laska gomba, 6-7 gerezd fokhagyma, 1 csokor petrezselyem, margarin, fehérbor, só, bors
Elkészítés:
1. A laskagombát megtisztítjuk. (Mivel most készítettem életemben először laskagombát, a zöldségesünk útmutatásait követtem. Azt mondta, hogy ezt a gombát nem kell megpucolni, hanem csak le kell vágni a keményebb tönkjeit, és kész. A nagyobb kalapos példányokat esetleg félbevághatjuk.)
2. Egy nagy serpenyőben vagy lábasban vajat olvasztunk, és rászórjuk a gombát, és 10-15 perc alatt puhára pároljuk.
3.) Amikor levet eresztett a gomba, rányomjuk a fokhagymákat, megszórjuk sóval, borssal, és a lé nagyrészét elpárologtatjuk.
Tálalás előtt megszórjuk apróra vágott friss petrezselyemmel, és pirítóssal tálaljuk. Magában is finom, és mindenféle sült vagy párolt tengeri halhoz illik.

A nap tanulsága a következő: próbálkozni kötelező! :o) Hisz hol tartana a világ, ha mindig mindenki a másikat majmolná? Jók a bevált szakácskönyvek és a régi családi receptek, de küzdeni és játszani kell. Az ízekkel, a hozzávalókkal és az elkészítési módokkal. Ki tudja, a végén mi lesz belőle?

Morzsáló fórum >>>

A Morzsáló korábbi részeiből itt olvashatsz >>>