Az ünnepséget szombat reggel kezdtük. Dorka és én énekszóval köszöntöttük fel Ká-t, majd odaadtuk neki az ajándékait. Eztán megreggeliztünk, majd autóba ültünk, és elindultunk a meglepetés program felé... Ká ugyanis nem tudta, mi az úticél. :D
Még hetekkel korábban kinéztem magunknak egy remek vízi parkot, ahol még sosem jártunk, és ahol rengeteg élményfürdő, hullámfürdő, pezsgőfürdő, babamedence és mindenféle izgalmas program várja a fürdőzni vágyókat. (A belépő árát azért rendesen megkérik, de egy ilyen szép napon nem szabad ezen zsobrákolni - ráadásul tényleg nagyon szép odabent minden, és nagy a tisztaság.)
Amint átöltöztünk, azonnal a babamedence felé vettük az irányt, ahol Umberto Jr. és Dorka összeszokott párosként szállt a vízre. Mi csak lábszárközépig mehettünk utánuk, ugyanis a kicsik medencéjébe tilos a szülőknek beleülni, belefeküdni. Mindezt olyan komolyan veszik, hogy az életmentők nonstop a medence körül járnak, és barátságosan rásípolnak a feledékeny anyukákra és apukákra. :-)
Ká legnagyobb élménye - azt hiszem -, a szörfözéshez kötődik, amit életében először, ingyen, itt próbálhatott ki. Három-négy bevállalós társával együtt küzdöttek a deszkáikkal az ádáz habokban, és bár egyszer sem tudtak felállni, mégis kitűnően szórakoztak. A hullámoknak olyan erejük volt, hogy amikor a fiúk leestek a deszkáról, úgy vágódtak a medence hátsó, kipárnázott falához, mint a könnyű tollpihék. Hogy nem annak érezték magukat, arról a kivörösödött bőrük és lehorzsolt térdük tanúskodott. No és a szemük. Az erős sodrástól ugyanis mindnek vérben forgott a szeme. Ká is úgy nézett ki, mint Drakula. Persze, ezek hősi sérülések, ami az ifjak büszkesége. :-)))
A szörfözés után kipróbáltuk a sodró-folyosót: Dorka ment elöl Umbertóval, én rákapaszkodva, Ká pedig rám csimpaszkodva, így egymás mögött kígyóztunk körbe-körbe. Dorka olyan hangosan kacagott, hogy mindenki minket nézett.:-))) Aztán kipróbáltuk a hullámfürdőt is, és a pezsgőfürdőt is, szuper volt mindegyik. Utoljára talán 14 éves koromban voltam ilyen fürdőben, még apáékkal, a Gellértben. Nem is emlékeztem, hogy ez ennyire jó móka.
Délután 4-ig maradtunk, addigra mindannyian kimerültünk, ezért összepakoltunk, és hazaindultunk. Valami baleset volt az autópályán, így az 1 órás út 2 órásra nyúlt, de nem bántam, mert a kicsi legalább kialudta magát a kocsiban.
Az ünneplés másnap, otthon folytatódott. A menüt Ká választotta magának. Korábban majdnem mindig máktortát kért, de most a házi orosz krémtora mellett döntött. Kicsit cidriztem a feladattól, mert nem sok piskótát sütöttem eddig, de végül sikerült. :-)
Hozzávalók: 2 nagyobb sárgadinnye, 3-4 dl vegyes rostos gyümölcslé, 5 dl sárgabarack joghurt, 1 kis doboz málna, a díszítéshez: tejszínhab
Elkészítés:
1.) A dinnyéket félbevágjuk, kör alakú vájóval gömböket vájunk ki a húsából úgy, hogy végül csak a dinnye héja maradjon. A dinnyebelet egy külön edénybe tesszük. Ügyesebbek eleve cakkosra vághatják a dinnye peremét, úgy még szebb lesz.
2.) A dinnyebelekhez adjuk a gyümölcslevet, a joghurtot, és a málnát, majd botturmix segítségével krémesre keverjük az egészet.
3.) A levest hűtőbe tesszük tálalásig, majd a dinnyehéjakba merjük, tejszínhabbal, eperrel, citromfű levelekkel díszítjük.
Hozzávalók: 6 db kacsacomb, 1 alma, 4 vöröshagyma, fokhagyma, rozmaring, só, bors, szárnyas fűszer
Elkészítés:
1.) A húst megmossuk, és egy kuktába tesszük. Szárnyas fűszerrel, rozmaringgal, sóval, borssal fűszerezzük, melléteszünk 2 megtisztított, négybe vágott vöröshagymát, és ráöntünk 2 nagy pohár vizet. Lezárjuk a kuktát, és ha elkezd sisteregni, takaréklángon 30 percig főzzük. Ha lejárt az idő, a kuktát a mosogatóba tesszük, hideg vizet engedünk rá, és ha kiment belőle a forró gőz, levesszük a tetejét.
2.) Kivesszük a kacsacombokat a kuktából és egy kiolajozott tepsibe tesszük. Mellérakunk egy négybe vágott almát, 2 megtisztított és négybe vágott vöröshagymát, és néhány fokhagymagerezdet. A kuktában maradt lével bőségesen meglocsoljuk, még egy kis fűszert szórunk a húsra, majd ezüstpapírral lefedjük a tepsit, és betesszük a sütőbe. 200 fokon kb. 40 percig sütjük, majd leszedjük az ezüstpapírt, és még 30 percig sütjük, egészen addig, amíg a hús teteje piros lesz. Közben a pecsenyelével locsolgatjuk. Párolt lilakáposztával, sült krumplival tálaljuk. (A hagymás tört krumpli is nagyon finom hozzá, de van, aki csuszatésztával szereti.)
Hozzávalók a piskótához: 6 tojás, 6 evőkanál porcukor, 6 evőkanál rétesliszt, késhegynyi szódabikarbóna
Hozzávalók a krémhez: 1 vaníliás pudingpor, 4 dl tej, 4 evőkanál cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 2 evőkanál rumaroma vagy 0,5 dl rum, 10 dkg mazsola, 4 dl tejszín, habfixáló, 1 evőkanál zselatin
A díszítéshez: tejszínhab, csokoládédrazsé
Elkészítés:
1. ) Nekilátunk a piskótának: A tojásokat szétválasztjuk, a tojásfehérjét egy csipet sóval konyhai robotgéppel keményre verjük. Kanalanként hozzáadjuk a cukrot, majd a tojássárgákat, végül a szódabikarbónával elkevert lisztet. Előmelegítjük a sütőt 190 fokra, és kibélelünk egy tortaformát sütőpapírral. Beleöntjük a tésztát, és kb. 50 perc alatt készre sütjük a piskótát. Sütés közben nem nyitogatjuk a sütőt, mert összeesik a tészta! Ha megsült, résnyire nyitva hagyjuk a sütő ajtaját, majd szélesre tárjuk, és csak akkor vesszük ki a tésztát, ha a sütő már kihűlt.
2.) Elkészítjük a krémet: A vaníliás pudingport a tejjel és a cukorral sűrűre főzzük. Lehúzzuk a tűzről, hozzáadjuk a vaníliás cukrot, a rumot és a mazsolát. Félretesszük, hogy kicsit lehűljön. A zselatint 1 dl vízzel összekeverjük és felmelegítjük (nem forraljuk!), majd félretesszük, hogy lehűljön. A tejszínt a porcukorral habosra verjük, majd hozzákeverjük a habfixálót is. Ha a zselatin kellőképpen lehűlt, belekeverjük a felvert tejszínhabba, majd hozzáadjuk a vaníliás krémet is.
3.) A piskótalapot 2 vagy 3 részbe vágjuk. (Nekem most csak kettőbe sikerült.) Az elsőt egy lapos tálra fektetjük, és megkenjük a krém 1/3 részével. Rátesszük a második tésztalapot, és azt is megkenjük a krém 1/3 részével, majd ráborítjuk a torta tetejét, és az egész tortát bevonjuk a maradék krémmel.
4.) A tortát egy éjszakára (de legalább 1 órára) hűtőbe tesszük, majd felvert tejszínhabbal díszítve tálaljuk.
Ká-nak két tortája volt, mert kapott egy helyi nevezetességet is, egy Andrész tortát, ami belül tiszta csoki és marcipán. Rajta Tigris ült, Kanga és Zsebi baba. Szimbolikusan. :D
A mai blogbejegyzést a levendula fotóinkkal zárom. A kertünkben ugyanis három féle levendula nyílik: halványrózsaszín, halvány lila és egy egész erős színű lila. Utóbbiról készítettem csak fotókat, de mindegyikből szedtünk egy csomót: apa vágta őket, én pedig összekötöztem a szárukat és a szekrényekbe lógattam a csokrokat. Végül a fürdőszobába és a konyhába is került egy-egy vázányi virág, a házunk pedig a finom levendulaillattól egy pillanat alatt mesebeli birodalommá vált...:-)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.