2010. ápr. 5. Rusztikus cipók és sonkatál

Három féle sonkát vettünk az ünnepi tálhoz; alaposan megfőztem őket: órák hosszat áztak a gyöngyöző forró fürdőben, és csak akkor szedtem ki őket, amikor már vaj-puhák voltak. Gondoltam, így Dorka is meg tudja enni majd őket, és a szüleink is jobban szeretik az omlós húsokat. Minden évben én készítem a sonka tálat, de idén valahogy elvesztem a házimunka kimeríthetetlen bugyraiban, sőt, még le is robbantam valami tavaszi vírustól, így az utolsó pillanatban apa volt az, aki kezébe vette a dolgokat, és összeállította az ünnepi asztalhoz való ételeket, így az alábbi tálat is. Nem azért, mert az én apám, de ilyen csodaszép tálunk még sosem volt! :-))))))))))) (A végén kiderül, hogy főzni is tud, csak titkolja...)

Húsvéti sonkatál

Hozzávalók: fejes saláta, 3 féle főtt sonka, paradicsom, retek, újhagyma, paprika, paradicsom, sonkalében főtt tojás, piros arany,
Elkészítés:
1.) Megmossuk az összes zöldséget. Salátalevelekkel kibélelünk egy nagy tálat, és ráhelyezzük szépen a főtt sonkaszeleteket.
2.) A tojásokat félbe vagy csónakokra vágjuk, és a színes, megmosott, feldarabolt zöldségekkel díszítjük. Végül pirosarannyal bepöttyözzük a tojásokat.
Rusztikus cipókkal, mustárral, tormával, zöldsalátával tálaljuk.

A sonkatálhoz mindenképp cipókat szerettem volna sütni, de nem szabályos zsemléket, hanem durvára vágott, magos, alaktalan, de mégis ínycsiklandó kenyérkéket. Ezennel örömmel jelentem, hogy sikerült! :-)
A cipók érdekessége, hogy Dorka volt a kis kuktám, aki a sütés előtt a megkelt kenyérkéket tejjel megkente, és szezámmaggal megszórta. Igaz, a magok fele a földre hullott, meg a szandáljába és a mosogatóba, de mit számít, ugye? Fő a lelkesedés! :D

Rusztikus cipók

Hozzávalók: 2,5 dl víz, 1 fehér hagyma, 2 evőkanál vaj, 1 mokkáskanál őrölt kömény, 1 csomag szárított élesztő, 50 dkg tökölybúzaliszt, 2 teáskanál só, 1 teáskanál cukor
A tetejére: tej és lenmag
Elkészítés:
1.) A hozzávalókat a megadott sorrendben kenyérsütőgépbe tesszük, és (vagy hagyományosan) bedagasztjuk, megkelesztjük.
2.) Ha a tészta megkelt, lisztezett nyújtódeszkán kinyújtjuk, kb. 3 cm vastagra, és éles késsel, durva, szabálytalan darabokra vágjuk.
3.) Sütőpapírral bélelt tepsire tesszük, tetejüket megkenjük tejjel, megszórjuk lenmaggal, és előmelegített sütőben, 190 fokon, 30- 35 perc készre sütjük.

Nagyon szép almát vettem közvetlenül az ünnepek előtt, így kaptam kedvet az almás rétes sütéséhez. De, hogy változatosabb legyen a süti kínálat, kétféle tölteléket készítettem hozzá.

Almás / túrós-ananászos-epres rétes (2-2 rúd)

Hozzávalók: 2 csomag réteslap (8 darab / csomag), olívaolaj, zsemlemorzsa
Az almás töltelékhez: 6-7 nagy Idared (alma), fahéj, cukor / édesítőszer, 1 marék arany mazsola
A túrós-epres-ananászos töltelékhez: 15 dkg krémesebb állagú túró, cukor / édesítőszer, fagyasztott-felengedett eper, ananász konzerv (darabolt ananásszal)
Elkészítés:
1.) A sütőt előmelegítjük 200 fokra, egy nagyobb tepsit kibélelünk sütőpapírral.
2.) 4 réteslapot egy konyharuhára fektetünk, és a lapokat vékonyan megcsepegtetjük olívaolajjal. (Szilikon ecsettel ez nagyon könnyen megy.)
3.) A legutolsó lapot megszórjuk zsemlemorzsával.
4.) Az almás töltelékhez: lehéjazzuk, és lereszeljük a megmosott almákat. A reszelt almát megszórjuk cukorral, fajéjjal, és hozzákeverjük a megmosott mazsolát. A töltelék felét a zsemlemorzsával megszórt réteslapra kanalazzuk, óvatosan feltekerjük, és a tepsire tesszük. A másik 4 lapot ugyanígy megcsepegtetjük olívával, megszórjuk zsemlemorzsával, és ráhalmozzuk a töltelék másik felét. A rudat szintén a tepsire fektetjük.
5.) A túrós töltelékhez: a túrót tálba tesszük, villával áttörjük, és hozzákeverjük a lecsepegtetett epret és ananászt. Kis cukorral édesítjük.
4 réteslapot az előzőekhez hasonlóan megolajozunk, megszórjuk zsemlemorzsával, és a töltelék felével megtöltjük. A maradék 4 réteslapot ugyanígy megtöltjük.
6.) A 4 rúd rétes tetejét megkenjük olívaolajjal, és a forró sütőbe toljuk. Addig sütjük, amíg szépen barnára sülnek.
Porcukorral megszórva, felszeletelve tálaljuk.

Végezetül pedig engedjétek meg, hogy megosszam veletek az örömöm és a büszkeségem: Dorkát ugyanis meghívták a Barbie ruha tavaszi-nyári katalógus fotózásra - babamodellnek. Mivel a Kicsi nagyon szereti a szép ruhákat és és a játszóházakat, nem volt szemernyi kételyünk sem a felől, hogy élvezni fogja "a munkát".
Délután 4-re érkeztünk a helyszínre, egy játszóházba. Sok más gyerek is érkezett, szebbnél szebb kislányok futkostak a cuki, fodros, nagyon csajos ruhácskákban, és fotós Sanyi előtt forogtak vidáman.
Dorkát nem kellett nagyon biztatni, hogy ő is bújjon bele az ő mértetében félretett ruhákba, maga kezdett el öltözködni, és közben a csillogó virágokara és Barbie képekre mutogatva olyanokat mondott, hogy: Óóóóó, Húúúúú, és kacagott. Mivel az apja sokat fotózza, pontosan tudta, mi a teendő, és szépen mosolygott a kamerába (amikor épp nem csúszdázott vagy labdázott). Olykor persze fogta magát, és elszalad a favárba, ahonnan egy Kati nevű kislánnyal integettek nekünk, mint valami kis királylányok.
Noha megígérték, hogy megkapjuk Sanyi képeit, azért én is ellőttem néhány fotót, szerintem cukik lettek - és nagyon-nagyon büszke vagyok Dorkára! Fogadjátok sok szeretettel! :-)

Mindenkinek nagyon kellemes, szeretetteljes Húsvéti ünnepeket kívánunk!!! :-)
Ká, Dorka és Mirza