2010. február 22. Mert táncolni jó...

Dorka alig tudott délután aludni, olyan izgatott volt már, hogy Brigiék gyerekeivel, Henivel és Balázskával találkozhat. Dorka nagyon odavan Heniért, csodálattal tekint rá, és mindenhova követi, mint valami kiskacsa. Senkit nem szeret úgy, mint Brigi kislányát, amióta csak ismeri, nagyon ragaszkodik hozzá. Ez most sem volt másként, el sem engedte Heni kezét egy pillanatra sem, vele játszott, szaladgált, nevetett és táncolt. (Nem mellesleg folyton úgy szólította Henit, hogy „anya” – pedig így csak engem szokott hívni... lehet, hogy ők egy másik életből ismerik egymást? :-)

Briginek előre szóltam, hogy 90 naposozunk, és fehérje napunk van, így grillezett pulykamellel és zöld salátával várt minket. Meg egy zacskó krowkával, amit a gyerekeknek tett ki az asztalra, és amit aztán olyan szívélyesen kínált, hogy mindketten rávetettük magunkat a zacskóra. :-) Én 3 szemet ettem, Ká viszon saját becslése szerint 15 szemet tömött magába. :-)))) (És ami a legmeghökkentőbb, mindez nem ártott a fogyásnak... Ká már -4 kg-nál tart!)

A gyerekek remekül szórakoztak, az Alma együttes koncert dvd-jére kézenfogva pörögtek, forogtak, és Dorka úgy kacagott, mint még soha.

„A mosoly legrövidebb út két ember között, a tánc pedig legrövidebb út két lélek között.”

Mi közben beszélgettünk és jégereztünk (mert ha már krowkát ettem, úgyis mindegy – alapon), és megcsodáltuk Brigi legutóbbi leszámolós keresztszemes képeit, amit nem tudom, hány színből varrt ki, de elég sokból ahhoz, hogy lássam, nekem ez sosem menne... nagyon sok keresztszemes képet láttam már, de ilyen szépeket még sosem. Még nincsenek bekeretezve, de annyira élnek a színeik, hogy az ember szeme belevész a formákba. Hát nem gyönyörűek?

Én eddig egyszer álltam neki egy ilyen képnek, egy havas karácsonyi kisvárosnak, de miután észrevettem, hogy az egy hónap alatt kivarrt háztetőm elcsúszott vagy 3 centit, dührohamot kaptam, és a kongrét bedobtam a varródoboz legaljára. Ká békített, és mondta, bontsam vissza az egészet, és álljak neki újra, de mondtam, előbb fogom felgyújtani, minthogy bontogassam, és előlről kezdjem az egészet. Maradok inkább az előre festett vásznaknál és a gobelineknél, ott nem érhet ilyen meglepetés. Mondjuk az is igaz, hogy nem ilyen részletesek és színpompásak, mint ezek az ezerszínű leszámolós szettek – de kérem, ehhez más idegrendszerrel kell születni. :D Amúgy a téli városos képet végül Briginek ajándékoztam, aki – kapaszkodjatok meg -, lefejtette az általam varrt, elrontott horror-tetőt, és szépen kijavította. Már kész van a kép egyötödével, pedig januárban állt neki varrni... azt mondta, nekem készíti, a következő karácsonyra... hát ilyen nagy szíve van a legjobb barátomnak. :-)

Viszonylag sokáig maradtunk, így Dorka a hazafelé vezető úton mély álomba szenderült. Itthon ébredt fel, amint épp kicsomagoltam volna a kabátjából, de kis kezeivel összefogta a kabátját magán, és kérdőn az ajtóra mutatott. Mivel általában szavak nélkül beszélgetünk, tudtam, mire gondol.
- Nem, Kicsim, nem megyünk vissza, késő van, Heniék már lefeküdtek aludni...
Erre könybe lábadt a szeme, és a telefonra mutatott.
Felhívtam Brigit, de jól sejtettem, a gyerekek már aludtak. Brigi viszont átküldött egy csomó képet, amit Pedro az este folyamán készített. Kinyitottam a laptopom, és sorra végignéztük a vidám, táncolós képeket... és csodák csodája, a babakönnyek felszáradtak, és helyükbe csillogó, boldog babamosoly lépett... :-)

És most jöjjön egy kis gasztrománia! ... mert krowka ide vagy oda, azért diétázunk! :-)

Sajtos édeskömény krémleves

Hozzávalók: 1 édeskömény gumó, 1 szál póréhagyma, 4 kockasajt, erőleves, a díszítéshez: pirítós kockák és snidling

Elkészítés:
1.) Az édesköményt és a póréhagymát megmossuk, felaprítjuk, és erőlevesben puhára főzzük.
2.) Hozzáadjuk a sajtot és krémesre turmixoljuk – botturmix segítségével.
Pirítós kockákkal és snidlinggel díszítve, forrón tálaljuk.

A következő receptnek van egy kis története: a szülinapomon (még tavaly), egy közeli étteremben ebédeltünk a szüleinkkel, és én történetesen Cézár salátát kértem, ami az egyik kedvenc ételem. Hamarosan meg is hozták az ebédet, és olyan mennyei cézársalátát tettek elém, amilyet még soha életemben nem ettem. Alaposan megvizsgáltam a hozzávalókat, és ízlelgettem az öntetet, de nem jöttem rá, mitől ennyire jó? Mustár? Sajt? Citromlé? Vajon mi lehet ebben az öntetben?
Aztán hazamentünk, de amikor csak Ká pizzát rendelt ettől az étteremtől, mindig kértem egy Cézár salátát. Szinte függőségem lett az ő salátájuktól. Ha máshol ettem ilyet vagy otthon készítettem, nem ízlett, mindig azt mondtam: finom, de az éttermeseké sokkal jobb volt...
Majd eljött a pillanat, amikor tárcsáztam, és a szakácsot kértem. A vonal végén félénken kérdezték:
- Valami probléma volt a salátával?
- Oh, épp ellenkezőleg – nevettem a kagylóba. – Életemben nem ettem még ilyen finomat. Meg szeretném kérdezni a szakácstól a receptet...
Gondoltam, most jön a „katt”, leteszik a telefont, de a legnagyobb meglepetésemre, vidám férfihang szólt a telefonba.
- Imádom a salátátad – mondtam, láthatod, állandóan ezt rendelem. De mondd csak, hogyan csinálod? Titkos?
- Nem titkos – mondta hallhatóan mosolyogva a mély férfihang. A szardellapasztán múlik az egész, és egy kis fokhagymán...
... és elmondta az egész receptet! :D

Pikáns Cézár saláta

Hozzávalók: 1 csomag saláta mix, 1 kígyóuborka, 4 paradicsom, kb. 20-25 dkg csirkemell, grill fűszer, (light) majonéz, 1-2 teáskanál szardella paszta, 2 fokhagyma gerezd, 2 kis szelet (rozs)kenyér, reszelt parmezán sajt

Elkészítés:
1.) A salátát, uborkát és paradicsomot megmossuk, utóbbiakat felaprítjuk, és egy mély tálba tesszük.
2.) A csirkemellett megmossuk, felkockázzuk, megszórjuk grill fűszerrel, és telfonban megpirítjuk. (Vagy egészben grillrácson megsütjük, és utólag kockázzuk fel.)
3.) A majonézbe keverjük a szardella pasztát és az áttört fokhagymát, majd belekeverjük a dresszingünket a salátába.
4.) Kenyeret pirítunk, majd felkockázzuk a szeleteket, majd a salátába keverjük.
Kicsit állni hagyjuk a salátát, majd még egyszer alaposan átkeverjük, megszórjuk reszelt parmezánnal, és tálaljuk.

Szuper finom lett a salátám, egész olyan, mint az étteremben - de mivel ilyen rendes volt ez a szakács, továbbra is a megrendelője maradok... :-)

És mai utolsó receptemhez érkeztem, amit keményítőnapra találtam ki, a kérésetekre.
A bele való cukorborsó nagyon drága volt, majdnem elájultam a pénztárnál, amikor kiderült, hogy 1 kis habtálcányi hüvelyes zsenge borsó 990 Ft! Mondjuk finom volt, így utólag azt mondtom, nem bánom...

Zöldséges burgonya

Hozzávalók: 6 burgonya, 1 habtálcányi hüvelyes cukorborsó, 3 színes kaliforniai paprika, 1 gyöngyhagyma, olívaolaj, grillfűszer, majoránna, só, kevés erőleves

Elkészítés:
1.) A burgonyát megmossuk, megtisztítjuk, kockára vágjuk, és forró, sós vízben megfőzzük.
2.) A zöldségeket megmossuk, felkoskázzuk, és kevés olívaolajon, egy teflonban megpirítjuk őket, majd felöntjük egy kis erőlevessel, és puhára pároljuk.
3.) Mire elfő a lé, hozzáadjuk a zöldségekhez a burgonyát, megszórjuk grillfűszerrel, sóval és majorannával, és még egy picit pirítjuk az egészet.

... és egy nagyon fontos üzenet: vettem egy step padot, de hozzá való zenés edzésprogramot nem találok sehol, pedig napok óta kutakodok a neten. Van valami ötletetek, hol találok ilyen dvd-t? Néhány elemet fejből is tudok, hiszen Brigivel sok éven át jártunk step aerobikra, de azért könnyebb lenne egy „profival” tornázni, mint magamban ugrabugrálni.