2011. május 1. Villa Dorka Mária

Már tavaly nyáron is nagyon meresztettük a szemünket, ha sétálni mentünk a környéken, ugyanis szinte minden kertes házban látrunk valamilyen gyerek-kuckót: tornyosat, csúszdásat, hintásat, fiúsat, lányosat, babásat, katonásat, kalózosat, hercegnőset...
Nagy volt a kihívás, de úgy döntöttünk, magunk tervezzük és építjük meg a Kicsi babaházát, mint ahogy anno a fáskamránkat is - kalákában építettük. Lerajzoltuk egy papírra a házat, lemértük a kertben az alapjait, majd a láthatatlan falak közé "bemértük" Dorkát, hogy lássuk a végleges magasságokat, majd Ká és egy jó barátunk elmentek a helyi fatelepre, és nem sokkal később megjelentek egy csomó fával. Eztán 2 napig gyakorlatilag a teraszon laktak, csak enni jöttek be a lakásba...:-)))
Mi pedig lestünk bentről, és izgatottan visítottunk fel, amikor a fiúk beállították a földbe a lábakon álló alapokat, majd amikor megépült a lépcső, az első oldalfalak, aztán helyére került a piros csúszda, majd tető és kis ajtók. Nemcsak szép, de biztonságos kis kuckó lett: lecsiszolt élű, pácolt fákkal, szálkamentes, linóleummal borított padlóval, magas korláttal... ráadásul olyan tágas, hogy Ká és én is kényelmesen beférünk a "nappaliba", sőt, a csúszdán is le tudunk csúszni. :-)) A babaházat végső simításként, Húsvétkor nyuszi-váró dekorációkkal ékesítettük fel, és elneveztük VILLA DORKA MÁRIÁNAK. :DDD

Dorka nagyon szereti a saját kis birodalmát, amelyet azóta szépen berendeztünk: bele került a babakonyha, egy kis asztal székkel, játékos dobozok, és puha párnák. Persze egy ilyen kis házikón mindig van mit szépíteni, így előbb-utóbb kis függönyt szeretnék varrni bele (persze, hercegnőset! :-)), és fa betűket venni, hogy a homlokzatra kiírjuk a nevét, felszerelni egy kis postaládát (az még Micimackóéknak is van), és egy csengettyűt, hogy érkezésünket jelezni tudjuk. :-))

Üröm volt az örömünkben, hogy Húsvétkor mindhárman lerobbantunk, így az elmúlt napokban, csak lázmentes és esőmentes időszakokban tudtunk kimenni a Villa Dorka Máriába, de úgy is élmény volt. De képzeljétek, itt volt a gyerekorvos, hogy megnézze a Kicsit, és mivel Dorka nagyon szereti őt, egyből megmutatta neki az új kuckóját, ahonnan vidám pusmogást követően a doki egyszer csak hangos sivítással a csúszdán keresztül távozott. :-))))
A házikó alatt egyébként "mélygarázs" található, itt lakik a talicska, a babakocsi és a kisbicikli. Nem titkolt vágyunk, hogy ha jobban leszünk, meghívjuk a szomszéd gyerekeket (majdnem mindenki Dorkával egykorú), és nagy babaház-avató bulit tartunk. :-)

És most jöjjenek a receptek! :-)

Régebben sokszor meséltem már, mennyire szeretjük a hagymát. Minden fajtáját, válogatás nélkül. Aki régebben olvas minket, talán emlékszik, hogy annakidején, a kis házban egyszerre 400 dughagymát nyomtunk a földbe, ami aztán egyszerre nőtt ki, és nem győztük kihúzgálni és megenni. :-)) Most kicsit visszafogottabban, de újra hagymát termesztünk: egy nagy dézsába két maroknyi újhagymát ültettem, és 10 naponként a kihúzottak helyére mindig újakat nyomok. Segítőm is akad, ugyanis Dorka minden reggel szépen meglocsolja az összes virágomat, és a hagymás edényünket is, és utána izgatottan jelenti nekem, hány hagymát számolt össze a két kis kezén. Mindenkinek javaslom a hagymaültetés e szelíd és igénytelen módját: nem kell gazolni, csak locsolni és néha egy keveset ültetni.

Húsvét után szenzációs lelcsót főztem, ami persze nem az én tudományomon, hanem a húsvéti sonka pikáns ízén múlt, de higgyétek el, érdemes kipróbálni!

Sonkás lecsó

Hozzávalók: főtt sonka zsírjával, paprika, paradicsom, hagyma, só, bors
Elkészítés:
1.) A sonka zsíros részét felkockázzuk, és a felkockázott hagymával teflonban megpirítjuk, majd hozzáadjuk a paprikát és a paradicsomot is. Ha szükséges, kis vizet, sót, borsot adunk hozzá, és puhára pároljuk az egészet. Friss házi kenyérrel tálaljuk.

A következő újítás Norbitól származik, a facebookon láttam, és egyből kipróbáltam. Nem hizlal, borzasztó finom, és percek alatt elkészül.

Sült mozzarella tócsni

Hozzávalók: 1 nagyobb darab mozzarella sajt, 2-3 tojás, só, pici zsemlemorzsa (fogyozóknak update)
Elkészítés:
1.) A sajtot lereszeljük, ráütünk 2 vagy 3 tojást (attól függően, milyen mennyiségről beszélünk), majd 1-2 kanál zsemlemorzsát. Tócsni állagú legyen, jó?
2.) Forró olajban tócsnikat sütünk, mindkét oldalukat pirosra. Kb. egy evőkanálnyi tölteléket lapítsunk ki, és úgy süssük ropogósra. Papírtörlőre szedjük, és friss salátával, vagy (nem fogyozóknak) más körettel tálaljuk.

Sajtos rúd (sütőporos)

Hozzávalók: 40 dkg liszt, 20 dkg margarin, 1 csomag sütőpor, 2 kávéskanál só, 3 tojás, sajt
A tetejére: 1 felvert tojás, olasz reszelt kemény sajt
Elkészítés:
1.) A hozzávalókat összegyrjuk, kinyújtjuk, és derelyevágóval rudakra vágjuk.
2.) Sütőpapírral bélelt tepsire tesszük, megkenjük felvert tojással, megszórjuk olasz reszelt kemény sajttal, és 200 fokon pirosra sütjük.

Rakott karfiolt már sokszor készítettem, de ez megunhatatlan sláger nálunk, ráadásul hamar elkészül, és több napra elég.

Rakott karfiol

Hozzávalók: 1 karfiol, 50 dkg pulyka tokány, olíva olaj, tejföl, só, szárnyas fűszer, 1-2 paradicsom
Elkészítés:
1.) A karfiolt megtisztítjuk, rózsáira szedjük, és fele tej - fele vízben puhára főzzük. A vízben legyen pici cukor és só is. Ha kész, leszűrjük, és jénaiba szedjük.
2.) A pulyka tokányt kevés olíva olajon megpirítjuk. Sózzuk, szárnyas fűszerrel megszórjuk, és ha kész, a karfiol rózsákra szórjuk.
3.) A tálat beterítjük tejföllel, rákarikázunk egy paradicsomot, kicsit megsózzuk, és sütőben, 200 fokon megsütjük, kb. 25 perc alatt.

A következő túrós pitét nem sokkal korábban már megsütöttem, de most újítottam: kisebb tepsibe tettem, így magasabb lett az egész, tovább kevertem (bocsánat, Dorka keverte) a túrót, így krémesebb lett, és tovább sütöttem 10 perccel, így jobban átsült a közepe.

A túrós pitém receptje >>>

... és végül, de nagyon nem utolsó sorban, köszöntsük az Édesanyákat, akik önzetlen jóságukkal széppé teszik az életünket, vígaszt nyújtanak, amikor szükségünk van rá, és akkor is szeretnek minket, amikor mindenki más már elfordult tőlünk. Akik a legjobb barátaink egy életen át, és akikre mindig számíthatunk. Éljenek az anyukák!