Bálint, azaz Valentin napja

A szentről elterjedt egyik történet képezi ahagyomány alapját - eszerint mielőtt keresztény hite miatt II. Claudius császár idején kivégezték, Bálint a hite erejével a börtönőre vak leányának visszaadta a látását. Mielőtt – a hagyomány szerint – február 14-én kivégezték, búcsúüzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „a Te Bálintod.” Ez a Bálint-napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata.

Más források szerint az első fennmaradt Valentin napi üdvözlet 1415-ből származik. A londoni Tower börtönében raboskodott Károly, orléans-i herceg, aki versbe szedett szerelmes sorokkal kedveskedett feleségének. Az agnicourt-i csatában angol fogságba esett herceg a francia trón egyik várományosa volt, főúri körülmények között tengette napjait fogságában. Az angolok komoly váltságdíjat reméltek érte, de Henrik francia királynak esze ágában sem volt kiváltani a lehetséges trónkövetelőt! Károlyunk így 24 évig élvezte az angolok vendégszeretetét.

Nem tudjuk, hogy Károly herceg teremtette meg az új divatot, vagy csak követett-e egy akkor új szokást, mindenesetre pár esztendővel később V. Henrik, angol király már költőt fogadott, hogy megfelelő Valentin napi verssel kedveskedhessen kedvesének, Valois Katalinnak.

Pogány előzmények

A Bálint-nap körüli napokon az ókori Rómában két ünnep is létezett, Pán ünnepe és a Lupercalia vagy Februa. Ezeket az ősi eredetű pásztorünnepeket február 13-15 között tartották.

Egy legenda összefüggést teremt Valentin elhalálozási napja és az ugyanezen napra eső Lupercalia ünnep között. Ez a nap Júnó istennő (Jupiter felesége) (a görög Héra, ill. Zeusz latin megfelelői), a házasság pártfogójának ünnepe volt a Római Birodalomban. Az egyszerű nép ifjú férfiai ezen a napon tombolát húztak a még hajadon nők neveivel. Az így létrejövő párok egymással jártak egy ideig, és néhányan a szóbeszéd szerint valóban egymásba szerettek. Ez a népszokás sok római arisztokrata szemében erkölcstelen volt.

A férjek virágot ajándékoztak ezen a napon a feleségeknek. Így ez a régi római szokás keveredett a keresztény mártír történetével - és meghonosodott a későbbi társadalomban is.

Az ókori pogány ünnepek és a későbbi Szent Bálint nap közötti közvetlen kapcsolatra azonban nincs bizonyíték, csak ezek a legendák léteznek.
Szent Bálint-napi hagyományok, szokások világszerte

A 15. század vége óta vannak olyan párok Angliában, akik egymásnak kisebb ajándékokat vagy költeményeket küldenek. A virágok ajándékozásával való kapcsolat visszavezethető Samuel Pepys költő feleségére, aki 1667-ben Pepys szerelmes levelére egy virágcsokorral válaszolt. Az angol nemesi társaság köreiben ettől kezdődően a levél és a virágcsokor kapcsolata utánzás révén meghonosodott.

Angol kivándorlók vitték a Valentin napi szokásokat magukkal az „új világba”, az Amerikai Egyesült Államokba. A második világháború alatt amerikai katonák hozták vissza magukkal ezt a szokást az európai kontinensre, közöttük Németországba is. 1950-ben Nürnbergben volt az első Valentin napi bál. Ekkor hivatalosan is bevezették a Valentin napot.
Japánban február 14-én feleségek csokoládéval ajándékozzák meg férjeiket, férfi kollégáikat, főnököket stb.. Ezért egy hónappal később (White Day) viszonzásként fehér csokoládét kapnak ők ajándékba. Fiatal leányok is ezen a napon ajándékozzák meg imádottjaikat, legjobb esetben olyan csokoládéval, melyet ők maguk készítettek. A férfi ezt március 14-én viszonozhatja.

Európában saját hagyományok alakultak ki. Itáliában a szerelmespárok többnyire hidakon vagy folyóknál és tavaknál találkoznak. Ezeken a helyeken a kerékpárok elhelyezésére szolgáló berendezések vannak, de nem a kerékpárokat lakatolják le az olasz fiatalok, hanem egyszerűen csak magát a lakatot zárják rá az alkalmatosságokra, és arra a nevük kezdőbetűit írják rá, nagyobb lakatokra ráragasztják a pár fényképét is. Miután a lakatot lezárták, a pár tagjai egy-egy kulcsot a vízbe dobnak és közben valamit kívánnak maguknak. Ezeket a kívánságokat nem szabad elárulniuk, de gyaníthatóan az örök szerelem az, amit kívánnak. Egyre több lakat gyűlik így össze nagy csomóban.

Finnországban a Valentin napot a „barátság” napjaként ünneplik, melyen egymásnak azok, akik a másikat szimpatikusnak találják, képeslapot küldenek, vagy kisebb ajándékot adnak át nekik. Ez a „barátság nap” ellentétben az angolszász vagy a kontinentális Európa területeivel nem bír erotikus vonásokkal.

A lengyelországi Chełmno plébániatemplomában évszázadok óta őriznek egy Szent Bálint-ereklyét. Chełmnóban február 14-én minden évben hagyományosan megünneplik a vértanú és a szerelmesek ünnepét.

A kereskedők napja

Valentin napja, legyünk őszinték, manapság már nem csak a szerelmesek napja. A kereskedőké is, sőt igazán az övék! Karácsony után ez az első igazi alkalom, amikor a vásárlók kinyitják erszényeiket, előkapják bankkártyáikat - fellendítve ezzel a kiskereskedők forgalmát. Statisztikák szerint egy átlag amerikai 20 ezer forintnak megfelelő dollárt, egy német vagy osztrák 10 ezer forintnyi eurót áldoz arra, hogy meglepje kedvesét. Legnépszerűbb ajándék a virág, a különféle édességek, csokik, férfiaknak italok, jelentős helyet foglalnak el a plüss figurák, és persze a parfümök, de vágyakat gerjesztő fehérneműk sem maradhatnak el a sorból.

Azért éhen se maradjunk, ha már szerelmesek vagyunk!

Póréhagyma-krémleves sajtos-vajas pirítóssal

Hozzávalók: 2 szál póréhagyma, 1 fej vöröshagyma, 4 gerezd fokhagyma, 5 dkg vaj, 2 evőkanál olívaolaj, 1 liter zöldségleves (leveskockából is elkészíthető), 1 kávéskanál kakukkfű, 1 evőkanál citromlé, 2 db krumpli, 2 dl tejszín, só, fehérbors, 1 dl fehérbor, a pirítóshoz: vaj, 10 dkg sajt (ízlés szerint), 4 szelet kenyér
Elkészítése: A póréhagymát felkarikázom (néhány karikát félreteszek a tálaláshoz), a hagymát és a fokhagymát apróra vágom, a krumplit meghámozom, felkockázom. A vaj és az olíva olajkeverékén fedő alatt 15-20 percig párolom a póré-, a vörös- és a fokhagymát. Az idő elteltével felöntöm a zöldséglevessel, beleadom a felkockázott krumplit, fűszerezem a kakukkfűvel, addig főzöm, míg a krumplim megpuhul.
Botmixszerrel pépesítem, hozzáadom a tejszínt, sózom, borsozom, ízesítem citromlével és a borral, egyet forralom, majd tálalom.
Közben elkészítem a pirítóst. A kenyérszeleteket megkenem vajjal, megszórom, a reszelt sajttal, sütőben 250 fokon addig grillezem, míg a sajt rá nem olvad.
A levest forrón tálalom, díszítem a félretett póréhagyma karikákkal, mellé adom a sajtos pirítóst, jó étvágyat.

Kecskesajtos avokádósaláta

Hozzávalók: 2 szép érett avokádó, 10-15 dkg kecskesajt, 1 vérnarancs, fél kávéskanál őrölt mustármag, 2 gerezd fokhagyma, olívaolaj, só, őrölt bors
Elkészítése: Az avokádókat meghámozom, felszeletelem, egy kevés narancslével meglocsolom, ne barnuljon. A kecskesajtot apróra kockázom, az avokádószeletekre halmozom.
Az öntethez az olívaolajat, a narancs levét, a zúzott fokhagymát, az őrölt mustármagot botmixszerrel összedolgozom, a salátára öntöm. Ha igényli, még sózom, borsozom. Egy-két órát hagyom állni, hogy alaposan összeérjenek az ízek, pirítóssal tálalom.

Ne feledjétek azonban, ez a jeles nap csak egy nap az egész év 365 napjából! Ne csak ezen az egy napon bizonyítsuk szeretetünket, megértésünket, türelmünket a másik felé, hanem az év többi 364 napján is! Úgy mutathatjuk ki igazán való érzelmeinket, emberi mivoltunkat!

„Nekem nem kell ajándék Valentin-napra: aki szeret, az úgyis egész évben bizonyítja ezt, már csak azzal is, hogy nem áll odébb: elég nehéz eset vagyok ugyanis.” (Karafiáth Orsolya) – ez utóbbi rám tökéletesen illik, igaz!

Köszönöm Neked Zsó, hogy mellettem vagy!