Ahány háztartás, annyiféle szokás a főzésben, a takarításban vagy éppen a pakolásban. Ami közös: sokan teljesen feleslegesen ragaszkodnak olyan praktikákhoz, amelyeknek semmi értelmük. A Fanny magazin néhány ilyen mítoszt gyűjtött össze és cáfolt meg.
Tízből hat magyar elöblögeti a tányért, mielőtt a mosogatógépbe tenné, pedig szinte teljesen felesleges folytonos használat mellett. Bőven elegendő, ha az ételmaradékot vagy a nagyobb szennyeződéseket lesöpörjük róla a kukába, de egyébként nem szükséges a víz alá tartani.
A magyarok negyede szerint víztakarékosabb, ha gép helyett kézzel mosogatunk. Na ez biztosan nem igaz! A gép egy program alatt nagyjából 9-10 liter vizet használ el, míg, ha kézzel mosogatunk, akkor ezt a vízmennyiséget nagyjából három perc alatt érjük el.
A modernebb hűtőkben a fakkok nem azért vannak, hogy szépen és rendezetten tárolhassuk az élelmiszert, teljesen más a funkciójuk. A gyümölcsöket és zöldségeket érdemes ezekbe tenni, mert ezekben a rekeszekben nincs páralecsapódás, ezért ott nem száradnak ki.
Az a tévhit járja, hogy a meleg ételt tilos a hűtőbe tenni, mert gyorsabban megromlik. Ez ebben a formában nem igaz: nyugodtan betehetjük, az ételnek nem lesz semmi baja. Az viszont igaz, hogy a meleg étel miatt a hűtőnek többet kell dolgozni, ezért több áramot is fogyaszt.
Totális tévedés azt gondolni, hogy minél hidegebb a hűtő, annál tovább állnak el benne az élelmiszerek. Ha valamit sokáig szeretnénk tárolni, akkor használjuk a mélyhűtőt.
A magyarok több mint harmada szerint csak akkor éri meg a mosógépet elindítani, ha az teljesen tele van. Számos mosógépben található úgynevezett súlydiagnosztika, ami a ruhatöltet mennyiségéhez igazítja a mosási program hosszát, a felhasznált vízmennyiséget.
A ma használatos textíliák anyaga jobban roncsolódik a forró vizes mosástól, így célszerű inkább az alacsony hőfokú programok közül választani. Ráadásul a mosószer már önmagában is tökéletesen megtisztítja a textíliákat.
A bútorokat érdemes inkább száraz ronggyal vagy mikroszálas portörlővel tisztítani. Egyrészt azért, mert így nem kenjük szét a szennyeződést. Másrészt pedig a nedves felületbe beletapad a takarítás közben szállingózó por, amit így elkerülhetünk.
Rengetegen gondolják úgy, hogy a műanyag vágódeszka sokkal higiénikusabb, mint a fa. Az amerikai tudósok viszont megállapították, hogy a természetes anyagon jóval kevesebb baktérium ragad meg, mint a műanyag változaton.
A viaszt, ragasztót valóban leszedhetjük a vasaló segítségével, ám a folt ott marad a ruhán, terítőn. Távolítsuk el körömlakk-lemosóval a ragasztót, ha maradt egy kis folt utána, akkor terpentinnel dörzsöljük be, majd a szokott módon mossuk ki a textilt.
(Nyitókép: Shutterstock)
Ajánljuk még:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.