Pálinkát magánfőzéssel vagy bérfőzetéssel lehet előállítani, mindkettőre a jövedéki törvény jogszabály rendelkezései vonatkoznak. Magánfőzőként párlatot saját tulajdonú gyümölcsből és saját tulajdonú pálinkafőzővel van lehetőségünk előállítani. Magánfőzőként évente összesen 86 liter párlat állítható elő, 2021-től jövedéki adót sem kell fizetni. Fontos tudni, hogy ez a mennyiség csak személyes fogyasztásra készülhet. Ez azt jelenti, hogy kizárólag a családtagjaink vagy vendégeink fogyaszthatják, és csak adóraktár részére értékesíthetjük.
Mivel a magánfőzött pálinkánk után nem kell jövedéki adót fizetnünk, így a párlat szeszfoka sem befolyásolja a főzhető mennyiséget. Tehát éves szinten bármilyen térfogatszázalékos adómentes párlatot főzhetünk, de előzetes bejelentés mellett. A pálinkafőzés előtt regisztrálnunk kell magánfőzőként az önkormányzati adóhatóságnál. A bejelentésnek tartalmaznia kell a személyes adatainkat, mikor vásároltuk a desztillálóberendezést, annak űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, amennyiben ez eltér a lakcímünktől.
Legfeljebb 100 liter űrtartalmú, saját tulajdonú pálinkafőzőt, úgynevezett desztillálóberendezést használhatunk. Ne felejtsük el, hogy vásárlást követően, valamint ha időközben megváltoztak az adataink, 15 napon belül kötelesek vagyunk bejelenteni a lakóhelyünk szerinti önkormányzati adóhatósághoz. A bejelentés elmulasztása esetén a desztillálóberendezést és az azon előállított párlatot is lefoglalhatják, illetve bírságot szabhatnak ki.
Még a pálinkafőzés előtt jeleznünk kell a magánfőzést a lakóhelyünk szerinti illetékes NAV felé a J49-es nyomtatvány beküldésével, vagy választásunk szerint papír alapon. Az adatokon kívül meg kell adni a főzni tervezett pálinka mennyiségét literben és nyilatkoznunk kell arról, hogy megfelelünk a magánfőzés feltételeinek. A bejelentés alapján a NAV magánfőzöttpárlat-származási igazolást készít, aminek beérkezését érdemes megvárni főzés előtt. A bejelentés elmulasztása ugyancsak bírságot von maga után.
Arra is érdemes figyelni, hogy csak annyi liter párlatot állíthatunk elő, ahány a NAV_J49 nyomtatványon bejelentésre került. Ha az évente megengedett 86 liternél kevesebbet jelentettünk be, akkor a fennmaradó mennyiséget a tárgyévben később, akár több részletben is bejelenthetjük.
Amennyiben a bejelentett mennyiségnél több párlatot állítottunk elő, akkor a többlet mennyiséget a tárgyév végéig a NAV_J49 nyomtatványon kell bejelenteni a NAV felé. Ez alapján a NAV magánfőzöttpárlat-származási igazolást állít ki és küld meg a részünkre. Fontos tudni, hogy ez esetben sem lehet túllépni az 86 liter éves mennyiségi korlátot.
Ha a megengedett 86 liter pálinkánál többet sikerült főznünk, akkor a többletmennyiséget jeleznünk kell a NAV felé, és az egyeztetett módon gondoskodnunk kell a többletmennyiség megsemmisítéséről.
A 2021-ben hatályba lépő változások előtt főzött pálinkákra az előállításkor hatályos szabályokat kell alkalmazni, ezért tartsuk meg az előző években vásárolt párlat adójegyeket, mert ezek a korábban főzött párlatok származásának igazolására szolgálnak.
Ha úgy döntünk, hogy bérfőzetéssel, szeszfőzdében állítjuk elő a pálinkát, akkor is a magánfőzéshez hasonlóan a párlatot csak saját célra, családtagjaink vagy vendégeink fogyaszthatják, valamint csak adóraktár részére értékesíthetjük. Kizárólag abban az esetben értékesíthető, ha a bérfőzető kistermelő, és megfizette a hektoliterenkénti 333 385 forint jövedéki adót, azaz literenként 3333,385 Ft-ot.
Jó hír, hogy 2021-től bérfőzetőként évente legfeljebb 50 liter mennyiségig nem kell adót fizetnünk, abban az esetben sem, ha azt adóraktárnak kívánjuk értékesíteni. Az 50 litert meghaladó vagy a nem adóraktárnak értékesítésre szánt mennyiségre az adó hektoliterenként 333 385 forint. Az 50 literes mennyiség alatt 43 hektoliterfok alkoholterméket kell érteni, amely például 86 liter 50 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlatnak feleltethető meg.
A gyümölcscefre lepárlása előtt írásban kell nyilatkozni arról, hogy a cefre nem tartalmaz hozzáadott mesterséges vagy természetes eredetű cukorból, izocukorból vagy mézből származó alkoholt, a bérfőzető vagy háztartásának tagja rendelkezik gyümölcstermő területtel, és sem a bérfőzető, sem a vele egy háztartásban élők nem állítottak elő tárgyévben magánfőzéssel párlatot.
Ha egy háztartásban több bérfőzető vagy több magánfőző él, az éves kedvezményes adómértékű mennyiségi korlátok szempontjából az általuk főzetett vagy főzött mennyiségek egybeszámítandók. Ezért ha így főzetjük a párlatot, akkor nyilatkoznunk kell, hogy az adott évben mi és a velünk egy háztartásban élő más bérfőzető együttesen mennyi párlatot főzetett, illetve arról is, hogy az átvételre kerülő bérfőzött párlatból milyen mennyiséget kívánunk a kereskedelmi szabályok szerint értékesíteni. Egy évben vagy csak magánfőzőként, vagy csak bérfőzőként lehet párlatot előállítani.
A bérfőzött párlatot, kivéve az adóraktári értékesítést, párlatzárjeggyel ellátva és palackos kiszerelésben lehet értékesíteni. A párlatzárjegy igénylésére kizárólag elektronikusan, a „Bérfőzető zárjegy megrendelése” elnevezésű, NAV_J19 jelű nyomtatványon van lehetőség, ami a NAV honlapján érhető el.
Ajánljuk még:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.