A cikkenként előre csomagolt sajtnak lassan 100 éves története van. Egy tehetséges franciának, Léon Belnek köszönhetően született meg a La vache qui rit (ejtsd: lá vás ki ri), azaz a nevető tehén, ami mára ikonikus figurává vált, igaz, ehhez hozzájárult az is, hogy Belnek jó érzéke volt a reklámozáshoz.
Az első világháború vége felé, 1918-ban a frontról visszatérő Léon már azzal a szándékkal érkezett haza, hogy a korábban apja által működtetett vállalkozáson belül valami újjal szeretne előrukkolni. Az első lökést az akkortájt igen nagy erőkkel folytatott országos kampány adta, amellyel a tejtermékek fogyasztását próbálták népszerűsíteni. A kampányban megfogalmazott céloknak legjobban azonban egy olyan termék felelt volna meg, amely gazdaságos, könnyen hordozható és könnyen ehető. Ekkor született meg Belben az előre porciózott és csomagolt sajt ötlete. A sajtokat többféle kiszerelésben is gyártotta: volt 3, 8, 12, 16 és 24 darabos csomag is.
A név születése körül többféle legenda is kering, az egyik szerint az első világháború alatt Bel látott egy hússzállítót, aminek az oldalán a „La Wachkyrie” felirat állt, s ez ihlette a későbbi márkát. Annyi bizonyos, hogy a doboz azóta emblematikussá vált tehenét Benjamin Rabier illusztrátor tervezte 1924-ben.
A fülbevaló kissé később, egy átrajzolást, modernizációt követően Léon feleségének javaslatára került a boldog tehén fülébe.
Az emmentáli és cheddar keverékéből előállított sajthoz olyan adalékokat adtak, aminek köszönhetően az előállított sajt nem igényelt hűtést. A tartalom és a cikkek csomagolása mellett a termék eladhatósága sokban múlott a teljes összképen. A boldog tehén mellett fontos volt az is, hogy a cikkeket tartalmazó doboz is praktikus legyen.
A cikkek egyéni fóliázásához Bel megvette a piros szalagos szabadalmat, majd a cikkeket összefogó csomagoláshoz felhasznált egy kerek papírdobozt. A kerek forma, illetve a sajtok cikk alakban való öntése mind-mind visszautalás az eredeti termékre, a sajtra. Ezt a kapcsolatot erősíti, jelképezi a tehén is, így mutatva, hogy a kockasajt nem külön termékcsoport, hanem egy a sajtok közül.
A La vache qui rit gyors és látványos sikerén felbuzdulva számtalan versenytárs termék árasztotta el a piacot. A sajtokat más és más alapanyagokból készítették, eltérő fűszerezéssel, ízesítéssel gazdagították, és az ék alak után megjelentek a szögletes, azaz kocka formájú sajtok is.
A kockasajt csak egyike volt Léon Bel zseniális ötleteinek. Ő álmodta meg a legendás Babybel és a Boursin sajtokat is, hogy csak a legnépszerűbbeket említsük. A gyerekek által igen kedvelt falatnyi Babybel sajtok a nagy sajtkorongokat mintázzák, és egyenként viaszba vannak csomagolva, így praktikusan vihetők uzsonnára, kirándulásra. A Boursint viszont a felnőttek kedvelik inkább: ez a könnyű, habos krémsajt különféle ízekben kapható, elsősorban a fokhagymás változatot próbálják meg legtöbben otthon is reprodukálni.
A magyar piac legismertebb ilyen típusú terméke a Medve sajt volt, amit egy répcelaki sajtüzemben állítottak elő. Azt azonban nem tudni, hogy a magyar sajtgyártásban igen jó helyen lévő, az első világháborút megelőző időszakban alapított Stauffer és Fiai Részvénytársaság mikortól gyártotta a Mackó sajtot. Annyi bizonyos, hogy a II. világháború kezdetekor az előre csomagolt sajt már jól bevált, kedvelt termék volt. A medve pedig azért került a kördobozra és sajtcikkekre, mert a cég tulajdonosa - a svájci származású Stauffer Frigyes – afféle védjegy gyanánt a Bern kanton címerében található barna medvét nyomatta a dobozokra.
A háborút követően a céget 1948-ban államosították, majd a hatvanas években megjelent a jól ismert mackó a dobozon és a sajtcikkeken is. A Tejipari vállalat jóvoltából a mackós sajton kívül még sokféle hasonló termék került a magyar piacra. Ilyen volt még a Csárdás, a Royal, a Vadász.
A kockasajt népszerűségének oka valószínűleg az egykor oly újszerű és máig igen praktikus csomagolás az oka. A könnyedén és higiénikusan szállítható, tárolható sajtokat nem csak szendvicsekhez, kenyérhez kínálhatjuk, hanem adhatjuk salátákhoz, sőt főzni is lehet vele.
A harapás méretű falatokban árult sajtot általában a gyerekek is kedvelik, manapság már direkt nekik gyártott kockasajtokat is lehet kapni.
Kockasajttal sűríthetünk levest, készíthetünk belőle krémeket, adhatjuk melegszendvicsekhez, salátaöntetekhez. Különféle ragukat, töltelékeket is gazdagíthatunk kockasajttal, bár a felhasználása ebben a kiszerelésben nem a leggazdaságosabb. A kockasajtot, ömlesztett sajtot inkább tömlős kiszerelésben vásároljuk, ha főzni szeretnénk vele.
Rozmaringos sajtkrém
Hozzávalók:
1 tojás
1 dl tejföl
4 db kockasajt
5 dkg vaj
só
apróra vágott friss rozmaring
Elkészítés: Egy kisebb lábasba felütöm a tojást, hozzáadom a tejfölt, majd beleteszem a sajtokat is, és addig melegítem, amíg a sajt el nem olvad és az elegy be nem sűrűsödik. Amikor már alakul az állaga, akkor fűszerezem és hozzáadom a vajat. Ha kész, egy műanyag edénybe teszem, majd amikor kihűlt, lefedem és a hűtőbe rakom. Használat előtt legalább egy órát hagyom a hűtőben pihenni.
Sajtos pórékrémleves
Hozzávalók:
4 póréhagyma
2 gerezd fokhagyma
6 db kockasajt
2 l húsleves
só
4 dkg vaj
frissen őrölt feketebors
1 teáskanál kakukkfű
Elkészítés: A pórékat vékony karikára szelem, vajon rendesen megfonnyasztom, majd levessel felöntöm, borsozom, kakukkfüvet és fokhagymát adok hozzá. Takarékon rotyogtatom, végül hozzáadom a sajtot, és botmixerrel elkrémesítem, ha kell, picit sózom.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.