Megunhatatlan olasz ízek

Pizza, a kihagyhatatlan

Kezdjük például a pizzával. Megfigyelhető, hogy az olasz pizza annál jobb, minél délebbre utazik az ember. Az északi régióban is ki lehet fogni jól elkészített példányokat, de Rómától délre már szinte lehetetlen mellényúlni. Campaniában, Nápolyban általában kétféle feltéttel készítik a pizzát. Vagy margherita (paradicsom, mozzarella és bazsalikom), vagy marinara (paradicsom, fokhagyma és oregánó). De érdemes kipróbálni még a négysajtos pizzát, a prosciutto e funghit (sonka és gomba) vagy a capricciosát (paradicsom, mozarella, gomba, articsóka, sonka, olívabogyó és főtt tojás).

Ahány táj, annyi ízvilág

Aki Rómába indul, annak ajánljuk a környékére jellemző tésztát, a carbonara spagettit. Az itteni ételek karakterét meghatározza a balzsamecet is, s errefelé nagyon kedvelt a szárított sonka és a parmezán (még akkor is, ha ezek Pármából származnak). Híres római étel még a Coda alla Vaccinara (eredetileg ökörfarkból, de általában borjúhúsból készített ragu, zöldségekkel összefőzve) és a Bucatini all''Amatriciana (szalonnás, friss paradicsommal gazdagított tészta).

Genova környékére az itt termelt olívaolaj és a pesto jellemző. Ezen a vidéken járva érdemes a trattoriákban gnocchit rendelni, amit errefelé a tésztákhoz hasonló sugókkal kínálnak, illetve idevalósi a focaccia és a csicseriborsólisztből készített farinata is.

Piemont környékén is kedvelt az Itáliában mindenhol népszerű risotto, amihez errefelé szívesen tesznek a környéken található fehér szarvasgombából. Jellegzetes ételei a környéknek az Agnolotti dal Plin (sült marhahússal és zöldségekkel töltött ravioli) és a Brasato al Barolo (párolt marhaszelet).

Az északi tartományokban közkedvelt a kukoricalisztből készült puliszka, vagyis a polenta, amelyet zsíros sajtokkal és vadhúsokkal fogyasztanak.

Olaszországgal kapcsolatban gasztronómiai szempontból talán Toszkánától várjuk a legtöbbet. Hiszen a lankás domboldalakon álló udvarházakhoz fűződő regényekben a főhősök nagyon hamar egy olyan gaszrtokánaánban találják magukat, hogy soha többet nem kívánnak hazatéri, csak főzni, főzni és főzni.

A környék ételei általában hús alapú szószokkal gazdagított tészták és a kenyér alapú előételek, levesek. Sok étel készül nyúlból vagy kacsából. A környék jellemző étele a Pappardelle alla Lepre (nyúlragus tészta), a Ribollita (fehérbabból, káposztából álló egytálétel, zsályával ízesítve), a Scottiglia di Cinghiale (vaddisznóból készült egytálétel), vagy a Bistecca alla Fiorentina (nyílt tűzön grillezett marhapecsenye). Desszertnek meg ott a cantuccini, amit vagy kávéba, vagy mazsolaborba mártogatva érdemes fogyasztani.

Az umbriai konyha előszeretettel használja a húsokat, a környéken található fekete szarvagombát és a vidék sajtjait. A helyi tészta, az ún. umbricelli mellett gyakran készítenek libamájas vagy babbal, illetve a szarvasgombával gazdagított ételeket.

A szicíliai konyha sokban eltér az olasz csizma konyhájától. A tésztaételek helyett itt főleg a zöldséges és a halas ételek kapnak helyet. A Caponata salátában is főszerephez jut a sziget egyik ajándéka, a padlizsán. Kedvelt helyi különlegesség az arancine, a sült rizsgombóc, amit sajttal vagy hússal töltenek. Ha tésztára vágyunk, érdemes kipróbálni a helyi pékeknél a sfincionét, amit általában pecorinóval és szardellával készítenek. Helyi specialitásnak számít még a babból készült leves (maccu), a szintén babból készült tészta, a panella. A húsok közül kedvelt a marhahús, a bárány és a kecske. A helyi borral, a marsalával sok esetben készítenek húsos egytálételeket. A halak közül a leggyakrabban a kardhal kerül terítékre, amit általában roston sütve kínálnak. A kisebb halakat sokszor marinálják.

Bor, likőr, kávé

Az ételek mellett persze az italok is nagy hangsúlyt kapnak az olasz gasztronómiában. Olaszországban vétek kihagyni a helyi borokat (a legjobb olasz borokat Toszkánában, illetve Nápoly környékén palackozzák), illetve a grappát. A 40 % körüli szőlőpárlatot általában vacsora után fogyasztják, ezzel segítve elő az emésztést.

De érdemes kipróbálni a likőrök közül a limoncellót, a mandulából készített amarettót, vagy a gyömbért és vaníliát is tartalmazó gallianót.

Az olasz gasztronómia és életérzés megkerülhetetlen része a kávé. Pontosabban az, amit ebből az olaszok képesek kihozni. A cseppnyi ristrettótól egészen a latte macchiatóig. Aztán persze ott van még mindennek az alapja, az espresso, és a talán legismertebb olasz kávéköltemény, a cappuccino.

Desszertek

Az olasz desszertkínálat pedig egyszerűen páratlan. Ott a mindenki által ismert tiramisu, a védjegyként emlegetett kézműves fagylalt, a kávé mellé ropogtatott amaretti vagy a cantuccini. S akkor még nem is beszéltünk a canolliról, a granitákról, a panettonékról, a panna cottáról a zabaglionéról vagy a zuppa ingleséről.

A péksüteményeiről is híres konyha a desszertekkel is ügyesen bánik. Gazdag ízvilág, könnyű, jó minőségű töltelékek jellemzik az olasz desszerteket. A városnézések után, közben, egy kávé mellé vagy csak magában, javasolt kipróbálni jó néhány olasz édességet.

Bár Svájcot és Belgiumot tartják csokoládé-nagyhatalmaknak, meg kell jegyezni, hogy Olaszország ad otthont a világ vezető csokoládégyárai közül néhánynak (Venchi, Amedei, Slitti). Az általuk készített prémium csokoládék is részét képezik az olasz gasztronómiának.