Saláták királya: a madársaláta

Az apró, ovális levelekkel kis csoportokban, úgynevezett tőlevélrózsákban a földön szétterülő növény a macskagyökérfélékhez (tudományos nevén Valerianacae) tartozik. Vadon termő tagjai a Kaukázus vidékén, Kis-Ázsiában éppúgy őshonosak, mint a Budai hegyekben. Természetes lelőhelyein már kora tavasszal megjelennek az első példányok, amelyek valódi kincsnek számítanak a vitaminszegény téli hónapok után. Igaz, hogy a természetben fellelhető salátához ma már egyre kevesebben jutnak hozzá, termesztett példányai azonban az év minden szakában beszerezhetők. Közel 80 nemzetséget tartanak számon Eurázsia, Észak-Amerika és Észak-Afrika területén.

Az egykor a szegények konyhájára került madársaláta manapság kifinomult éttermek kínálatában éppúgy szerepel, mint a változatosságot kedvelő háztartások salátástáljain. A vadon termő galambbegyet feltehetően már az újkőkorszakban is fogyasztották őseink. Európában elsősorban az Alpok vidékén volt népszerű, később a középkori füveskönyvek gyakran említik gyógynövényként, de a legendák szerint a Napkirály (XIV. Lajos) is igen kedvelte. Külön érdekesség, hogy termesztése sok emberöltővel később, csupán a 20. század folyamán kezdődött. Statisztikák szerint ma Franciaország adja a világ termelésének mintegy háromnegyedét, de Hollandiában és Olaszországban is jelentős területeken foglalkoznak vele.

Akad, aki emlékszik még a Galambbegy (más fordításban Aranyhaj) című Grimm fivérek által közreadott mesére? Itt az események mozgatórugójává lép elő a saláta, amely nem csupán címadó, de a főhős neve (németül: Rapunzel) is egyben. A Walt Disney által rajzfilmmé alakított produkció azonban csupán nagy vonalakban támaszkodik az eredeti szövegre. Ez a 19. század elején lejegyzett, korábban szájhagyomány útján terjedő megrázó elemektől sem mentes történet az egyik legékesebb bizonyítéka annak, hogy a ropogós madársalátának gyógyító, sőt varázserőt is tulajdonítottak egykor. A népi gyógyászat ma is nagy becsben tartja; az sem meglepő, hogy az idehaza is forgalmazott német biotermékcsalád is ezt a márkanevet viseli.

Jóllehet egész évben kapható, vitaminkoncentrációja a nyári hónapokban a legnagyobb – valóságos szupernövény!

Ásványi anyagokban, vitaminokban egyaránt igen gazdag. A fejes salátához képest kétszeres mennyiségű C-vitamint tartalmaz. Jelentős mennyiségben található benne B6- és A-provitamin is. A növényvilágban csupán a petrezselyemzöld előzi meg vastartalmát, amely a benne található C-vitaminnak köszönhetően rendkívül jótékonyan hasznosul a szervezetben. Már 10 dkg madársaláta fedezi a normál étrend melletti folsavszükséglet felét, jódtartalma pedig egészen kiemelkedő (100gr/62 mg), de kálium, kalcium, magnézium, réz és cink egyaránt számottevő mennyiségben található benne. Mindemellett igen magas a víztartalma (majdnem 93 %), amihez alacsony kalóriatartalom párosul. Tisztító és immunerősítő hatása következtében sportolók, kismamák, diétázók és természetesen az egészségükre tudatos figyelmet fordítók egyik kedvence – tanácsos mindig frissen fogyasztani.

A hűtőszekrény zöldségtároló rekeszében tisztítás nélkül maximum 1-2 napig várakoztassuk, készüljön belőle mihamarabb ízletes, változatos saláta, akár fejes-, illetve jégsalátával elegyítve, különböző öntetekkel, vagy társuljanak hozzá más zöldségek, gyümölcsök, esetleg olajos magvak, amelyek kiemelik kellemesen gazdag ízeit!

Felhasználás előtt minden esetben le kell csipkedni a levélrózsákhoz tartozó gyökérmaradványokat, majd folyóvíz alatt érdemes alaposan megmosni, majd lecsepegtetni. Az élénkzöld, bársonyos tapintású zsenge levelek a legízletesebbek. A zöld levelű saláták közül az egyik legaromásabb, ezért is tekintenek rá sokan királyi salátaként.

Egy szelet vajaskenyérre szórva, fűszersóval meghintve egyszerűen összeállítható reggeli, tízórai vagy uzsonna lehet. Ha a kenyérre kerül még némi sonka, sajt vagy főtt tojás, esetleg paradicsom-, paprika- vagy uborkaszelet, pillanatok alatt látványos és különleges harapnivalót tálalhatunk. Dióra emlékeztető, enyhén borsos ízeit a citrom még különlegesebbé varázsolja.

Madársaláta pirított dióval

Hozzávalók 4 személyre:
20 dkg madársaláta
10 dkg dióbél
2 evőkanál dió- vagy olívaolaj
1 közepes méretű citrom frissen facsart leve
1 nagy csipet só

Elkészítés: A dióbelet zsiradék hozzáadása nélkül, tapadásmentes serpenyőben 1-2 perc alatt világosra pirítjuk, hűlni hagyjuk. A citromlevet csavaros tetejű üvegbe préseljük, hozzáadjuk az olajat, sózzuk, alaposan összerázzuk.
A madársaláta kis gyökérrészeit lecsipkedjük, alaposan megmossuk, lecsepegtetjük, salátástálba szórjuk, hozzáadjuk a diót, meglocsoljuk az öntettel, azonnal tálaljuk!

Kellemes ízei gyümölcsökkel is remekül harmonizálnak, érdemes megkóstolni almával, körtével is. Ha hüvelyes, pl. lencse is társul hozzá, kitűnő könnyű ebéd vagy vacsora lehet belőle.

Galambbegy-körtesaláta belugalencsével

Hozzávalók 4 személyre:
20 dkg madársaláta
2-3 db zamatos körte (pl. vilmoskörte)
10 dkg belugalencse
1-2 babérlevél
Az öntethez:
1 dl majonéz
1 dl görögjoghurt
1 evőkanál száraz fehérbor
ízlés szerint: tengeri só, frissen őrölt bors

Elkészítés: A lencsét alapos mosást követően kétszeres mennyiségű, babérlevéllel ízesített vízben 10-12 perc alatt puhára főzzük, a végén sózzuk. Hűlni hagyjuk, leszűrjük.
A körtéket meghámozzuk, magházukat eltávolítjuk, kb. ½ cm vékony szeletekre vágjuk. A madársalátát megtisztítjuk, mossuk, szárítjuk.
Az öntet hozzávalóit alaposan kikeverjük.
A körtéket tálra rendezzük, ráhalmozzuk a madársalátát, majd megszórjuk lencsével. Az öntetet külön kínáljuk hozzá, friss, ropogós kenyérrel tálaljuk.

Egy kevés aprított madársaláta a legegyszerűbb rizottót vagy tésztaételt is megbolondítja, de frissen sült húsok mellé, erős, érett sajtokhoz is tökéletesen illik.

Mindenféle saláták a Mindmegettén >>>