Következetes, szabályokat maximálisan betartó anyukaként szent célként tűztem ki az elhatározást, mely szerint elsőszülöttem január 7-ig, tehát pontban 6 hónapos koráig csakis, és kizárólag anyatejes táplálásban részesülhet, hiszen így van a nagykönyvben megírva és ezzel kívántam volna mindenkinek eldicsekedni. Hiába mondta a mi kedves és tapasztalt doktor nénik az öt hónapos kontrollon, hogy pár nap múlva esetleg megpróbálhatunk neki egy kis gyümölccsel kedveskedni, én tántorítatlan voltam a január 7-i időpontot illetően.
Csakhogy december 18-án 20 nappal a neves dátum előtt romba dőlt az én szilárd elhatározásom és „bűnbe estünk” az almával.
Szoptatás után ugyanis Ábel baba kint ült a konyhában a kis hordozójában, mikor is mi az ebédünket fogyasztottuk. Azt az arckifejezést nem tudom leírni, amivel akkor nézett ránk... a lényeg, hogy szó szerint kinézte a szánkból a falatot. Én próbáltam érvelni az előre meghatározott dátummal, de most már az apuka is hajthatatlanná vált, muszáj adni valamit ennek a gyereknek!
És akkor bátortalanul lereszeltem egy gerezd almát… A gyereket beraktuk a nappali közepére, ünnepélyesen és első ízben ráadtunk egy előkét, videokamera beállítva, fényképezőgép beélesítve. Én eléültem és félszegen a szájába helyeztem az elő falatot. A siker leírhatatlan, egy ültő helyébe benyomta az egészet és még mosolygott is hozzá. Innentől eldőlt a sorsunk: az anyatej mellé napról napra egyre több gyümölcs, majd zöldség került Ábel asztalára.
Személyes tapasztalatom alapján tehát mindenkit arra bíztatok, várja meg azt, amíg a baba nyitott lesz az új ízek elfogadására, de a majdnem fél éves kort mindenképp ki kell várni. Hiszen a legtöbb kisbaba hat-kilenc hónapos korára jut odáig a fejlődésben, hogy készen áll a szilárd ételek fogyasztására. Egyes csecsemők számára hasznos lehet hat hónapos kornál későbbre tolni a szilárd táplálékok bevezetését: ha például a családban ételallergia fordul elő.
Ha a hozzátáplálást azelőtt kezdjük el, mielőtt a csecsemő szervezete felkészült volna rá, akkor megemésztődésük elégtelen lesz, és kellemetlen reakciókat okozhatnak (hasfájás, gázképződés, székrekedés). Kutatások támasztják alá a tényt, hogy a hosszan tartó kizárólagos szoptatás eredménye a kevesebb ételallergia. Születéstől kezdve nagyjából 4-6 hónapos korukig a gyerekeknek „nyitott” a bélrendszere. Ez azt jelenti, hogy a vékonybél sejtjei közötti réseken teljes makromolekulák is átjutnak, többek között teljes fehérjék és ezek közvetlenül a véráramba kerülnek. A bélrendszer nyitottsága ugyan nagy hasznára van a szoptatott csecsemőnek, mert lehetővé teszi, hogy az anyatejben lévő hasznos antitestek sokkal közvetlenebbül jussanak a baba véráramába, de ez azt is jelenti, hogy egyes ételek nagy allergizáló fehérjemolekulái is átjutnak rajta kellemetlen tüneteket és ételallergiát okozva.
Kételkedő babák számára a már megszokott íz mellé csempészd be az új falatokat, azaz egy kis pépesített banánt keverj el egy kis anyatejjel és ez kerüljön a baba kanalára.
Ha - a babád testileg, te pedig lelkileg - megértetek a nagy eseményre, érdemes gyümölcsökkel kezdeni a próbálkozást. Az első ízeknek a legideálisabb az alma, a banán, a sárga- vagy őszibarack és a körte. Ezek megismerése után jöhet egy kis meggy, szilva vagy cseresznye. A narancs, a mandarin, a kivi és a többi egzotikus gyümölcs csak 11 hónapos kor után adható.
A lényeg, hogy babád érdeklődve, kedvvel forduljon az ételek felé, így fog minél több új ízt megismerni, és minél több hasznos tápanyagot, vitamint beépíteni a szervezetébe. Szóval, ne félj az édes kalandozástól, irány a gyümölcsök világa!
Horváth Réka
Készen állsz egy kis kérdezz-felelekre? Jöhet egy kis Bébipapi kvíz?
Böngéssz fórumunkban is:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.