Cöliákia vagy gluténszenzitív enteropathia, orvosi szakszóval így hívják a lisztérzékenységet. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat és a leghasznosabb tippeket a betegséggel kapcsolatban.
A cöliákia egy öröklődő betegség, élethosszon át tartott gluténmentes diétát igényel. Gluténérzékenységben a gluténtartalmú alapanyagokat nem képes feldolgozni a szervezet, amely hosszú távon a vékonybélbolyhok pusztulását okozza, felszívódási és emésztőszervrendszeri problémák kíséretében.
A búza (a tönköly is), a rozs, az árpa, a zab és malátáik glutén nevű fehérjéje tartalmazza a gliadint, ami az érintettek esetében kiválthatja a tüneteket.
Tünetei, azaz a súlyvesztés; a nem bélfertőzés okozta hasmenés; a fehérje-, vas-, kalcium- és D-vitamin-hiány; a csontritkulás; a szokásos kezelésre nem javuló vérszegénység; az egyéb hiányállapotok, továbbá a dermatitis herpetiformis hasonlóak lehetnek más betegségek szimptómáihoz. Éppen ezért a biztos diagnózis felállításához a bélbolyhok szövettani vizsgálatára, speciális antitest-ellenőrzésekre, valamint – rövid távon akár a gluténmentes diéta és a glutént is tartalmazó étrend váltogatása mellett – a reakciók megfigyelésére is szükség van.
Az, hogy kinek milyen fokú a gliadintűrő képessége, hamar kiderül a panaszok újbóli megjelenésekor. Az úgynevezett hiperérzékenyeknél a legminimálisabb gluténmennyiség is kiváltja a kellemetlen tüneteket.
A kezeletlen cöliákia klasszikus tünetei a táplálék elégtelen felszívódásával kapcsolhatók össze, amely hasi diszkomfortérzethez, puffadáshoz, hasmenéshez, bélgörcsökhöz vezet. Hosszútávon a bélfalkárosodás miatt testtömegvesztés és alultápláltság alakul ki. Felnőttkorban sokáig nem jelentkeznek a tipikus tünetek, ezért sokáig felfedezetlen marad a betegség. Sajnos cöliákia számos egészségi problémában nyilvánulhat meg, így azoknak is le kell mondaniuk a gluténról, akinek kevés tünete van vagy azok kevésbé zavaróak. Azoknak a cöliákiásonak ugyanis 50%-kal nő az esélyük a daganatos megbetegedések kialakulására, akik nem mondanak le a gluténfogyasztásról.
A gyerekeknél a lisztérzékenység súlyos tüneteket okozhat: a kicsik elmaradnak a fejlődésben, étvágytalanok lesznek, nem érdekli őket a környezetükből érkező ingerek, sápadtak, fáradékonyak és gyengék, a hasuk puffadt (pókhas), a végtagjaik ugyanakkor vékonykák. Bőrük sokat veszít rugalmasságából, feszességéből, a fogaik fokozottan romlanak.
Sajnos elfordul, hogy a diagnosztizálásra alkalmatlan „gyógyítók” candidiasist állapítanak meg, és a szülő ellenőrzés nélkül szigorú, de rossz diétára fogja a gyereket, súlyosbítva ezzel az állapotát. A kicsi tüneteit amúgy a bélbolyhok sorvadása miatti felszívódási zavar alapján kialakuló relatív éhezés, tápanyaghiány okozza.
Jelenleg egyetlen kezelése létezik: a teljesen gluténmentes étrend bevezetése és élethosszig való fenntartása. Ehhez szigorúan táplálkozási szakértő által összeállított és irányított, egyénre szabott táplálkozási program szükséges.
Szerencsére már sok gluténmentes termék könnyíti meg a betegek életét, de nem árt ezeknél a termékeknél sem az egészséges táplálkozás alapjait figyelembe vennünk, a kényelmi termékek helyett a feldolgozatlan változatokat válasszuk többször! Egy termék akkor lehet gluténmentes, ha 1 kg-ban maximum 20 mg glutént tartalmaz.
A cöliákiások mindenképpen győződjenek meg arról, hogy a vásárolni kívánt termék garantáltan gluténmentes, nyomokban sem tartalmazza az allergént! Érdemes a gyakran vásárolt címkéket is időről időre újra átnézni, hiszen a gyártási folyamat és az összetétel is változhat. Otthon és étteremben is fokozottan kell figyelni a gluténos és mentes termékek teljes elkülönítésére.
A gluténmentes diéta szerencsére sok alapanyagot enged. A betegek vagy életmódváltók hamar megtanulják, hogy melyik húst vagy húskészítményt szabad választani. Egyértelműen tiltólistásak a panírozott húsok, de a feldolgozott húskészítmények címkéjét is végig kell böngészni, ugyanis például a párizsi, a virsli vagy a tavaszi felvágott is tartalmaz glutént.
A gluténérzékenyeknek egy dolog biztosan gondot okoz: a kenyér, illetve a különféle péksütemények, sütemények, édességek, ahol a búzaliszt hiánya a legjobban megmutatkozik.
Amíg a főételek esetében könnyedén kiküszöbölhető a levesek, főzelékek liszttel történő staubolása, habarása, rántása, addig a kenyereknél és süteményeknél már komoly fejtörést okozhat a miből és a hogyan, a gluténmentes lisztekből ugyanis pont a glutén, a ragasztóanyag hiányzik, ami összetartja a tésztát. Erre jelent megoldást a útifűmaghéj, a rost, ami megköti a vizet, így könnyíti, puhítja a gluténmentes kelt tésztákat, melyek nem száradnak ki. Egy dologre kell figyelni, ha útifűmaghéjjal dolgozunk: a vízmegkötő képessége miatt kicsit több folyadékot kell használnunk az alaprecepthez képest.
A köles, a hajdina, az amaránt és a quinoa köretek, főételek, pástétomok, sütemények alapanyagául szolgálhatnak, lisztjeikből pedig kenyeret is készíthetünk. Ezek a gluténmentes gabonafélék nagy tápértékkel rendelkeznek, mert magas a vitamin-, ásványi anyag és rosttartalmuk. Az élelmiszerek címkéiről tájékozódhatsz: a klasszikus, áthúzott búzakalászt ábrázoló jel mutatja az ellenőrzött termékeket. Egyes esetekben a gluten free felirat is olvasható a csomagoláson.
A mag- és gyökérlisztek (len, tökmag, ribizlimag, gesztenye, kókusz, kendermag, rizs, török mogyoró, mandula, földimandula, mák, csicsóka, nyílgyökér, fénygyökér, tápióka, batáta stb.) és a hüvelyesek (zöldborsó, csicseriborsó, bab, lencse) lisztjei széles körben és igen változatosan felhasználhatóak. Készíthetünk belőlük kenyeret, lepényt, édességet, de akár sűrítéshez is alkalmazhatjuk őket.
A boltok polcain találunk már speciális gluténmentes lisztkeverékeket, melyek a búzaliszthez hasonló, kedvező sütési tulajdonságokkal rendelkeznek, sok egyéb tekintetben ugyan máshogy viselkednek, mint az, de egy kis gyakorlással nagyon jó eredményeket érhetünk el velük.
Malátából készült pótkávé, gabonából erjesztett alkoholos italok (vodka, whisky, gabonapálinka, sör), zabital, kukoricás sör.
Bár a gyógyszerek többsége gluténmentes, sokszor elbizonytalanodunk, hogy szedhetjük-e az adott gyógyszert. Ebben segít az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet honlapján található lista. Azok a törzskönyvezett gyógyszerkészítmények, amelyeknél nem szerepel semmilyen adat a táblázatban, még nincsenek feldolgozva a laktóz-, glutén- és benzoáttartalmuk szempontjából.
Ügyelni kell arra, hogy a lisztérzékenységben szenvedő családtagoknak külön edényekre (főzőedény, tányér, evőeszközök, poharak), külön mosogatásra, elkülönített csomagolásra és tárolásra van szükségük! Szerencsére a nagyobb áruházak és a speciális kisboltok egyre nagyobb választékban tartanak gluténmentes termékeket. Érdemes folyamatosan figyelni, mikor milyen újdonság jelenik meg!
Hozzávalók:
2 db csirkemellfilé
só
3-4 ek tejföl (20%-os)
őrölt színes bors
2 gerezd fokhagyma
4-5 marék gluténmentes corn flakes kukoricapehely
1 dl étolaj
Elkészítése:
1. A csirkemellfilét ízlés szerint megsózzuk, majd félretesszük.
2. A tejfölhöz hozzáadjuk az őrölt színes borsot, préselünk hozzá fokhagymát, majd alaposan összekeverjük.
3. Ezután beleforgatjuk a csirkemellfiléket a tejfölös pácba, lefedjük a tálat, majd pár órára vagy egész éjszakára a hűtőbe tesszük, hogy az ízek jól átjárják a húst.
4. Egy nagyobb tepsit kibélelünk sütőpapírral, majd rálocsoljuk az olaj felét.
5. Egy tálcára pár marék gluténmentes kukoricapelyhet teszünk, majd tenyérrel kissé összenyomkodjuk, de arra figyeljünk, nehogy túl morzsalékos legyen.
6. Ezután alaposan beleforgatjuk a bepácolt csirkemellet, majd az olajjal meglocsolt sütőpapírra helyezzük. A maradék olajat pedig a kukoricapehelyre locsoljuk, és hagyjuk kb. fél órát állni, mielőtt a sütőbe tennénk.
7. Előmelegített sütőbe tesszük, majd közepes hőmérsékleten 30-35 perc alatt szép pirosra, ropogósra sütjük. Ezalatt az idő alatt a csirkemell szépen átsül, nem szárad ki, hanem jó szaftos marad. (Én légkeverésnél 170 fokon, 30 percig sütöttem.) Ameddig a hús sül, ízlés szerinti köretet készítünk hozzá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.