Raguk a világ minden tájáról

Mi is a ragu?

Minden országban, minden tájon más és más a ragu. Ha mégis szeretnénk definiálni, akkor leginkább egy szaftos, leveses étel, aminek alap hozzávalói között szerepelhet zöldség, hús, hal; levét víz helyett gazdagíthatjuk sörrel, borral, kókusztejjel, tejszínnel.

A raguk elkészítésének van még egy közös pontja: lassan, nem túl nagy hőnek kitéve fő. A raguk állagát, ízvilágát alapvetően határozza meg, hogy milyen hőmérsékleten, mennyi ideig főzzük. Érdemes ezeket az ételek fedő alatt készíteni, majd a már majdnem kész állapot elérésekor fedő nélkül hagyni, amíg a szaft kellő mértékben besűrűsödik.

Ragutörténelem

A raguk története régmúltra nyúlik vissza. Hérodotosz szerint már az i.e IV. században is készítettek egyben főtt ételeket, Apicius szakácskönyvében is többféle ragu szerepel.

Minden nemzetnek, népnek megvan a maga saját raguja. Némelyeknek több is. Az írek a bárányragujukra esküsznek, a marokkóiak tajine-ban készítenek mindenféle húsos, gyümölcsös, zöldséges egytálételeket, Provence-ban a halból készült bouillabaisse-t kedvelik, s a franciáknál még ott van a népszerű, babos egytálétel, a cassoulet is. S furcsa vagy sem, a chili con carne vagy chilis bab is egy igazi ragu.

A magyar ragutörténelem úgy a IX. század környékén indult. A betelepülő magyarság juhászainak egytálétele volt a gulyás. Egy bográcsban zsíron, hagymán megpirították a húst, ezt felengedték. A gulyáshoz a pirospaprika csak a XVIII. században kapcsolódott, ebben az időben került a magyar ragu a vendégfogadók és az éttermek étlapjára. A parasztételből nemesült egytálételt ezután kezdték pörköltként emlegetni. A pörkölt mellett fogalomként megjelent a paprikás, ahol a húst nem pirítják és hígabb lére hagyva tálalják, valamint a gulyásleves, ami alapvetően a gyökerekre utaló leves.

A nyári belvárosi sétáink közben sokunkat irritáló gulasch kifejezés viszont – be kell hogy lássuk – teljesen helytálló, hiszen a ma már pörköltnek nevezett étel még lánykori nevén kezdte el meghódítani a világot.

Ragureceptek a nagyvilágból

Görögország

Görögországban a sztifadót érdemes kipróbálni. Az apró gyöngyhagymával és szegfűborssal ízesített, paradicsomszószban főtt marharagu nem tartozik a klasszikus görög éttermi kínálathoz, pedig nagyon gazdag ízvilágú, igen kellemes étel.

Sztifádó 

Hozzávalók:
1 kg marhafelsál 
2 teáskanál szegfűbors 
4 darabka fahéj 
1 evőkanál méz 
só 
bors 
frissen őrölt feketebors 
3/4 l paradicsompüré 
2 marék gyöngyhagyma 
2 babérlevél 
3 gerezd fokhagyma 

Elkészítés: A felkockázott húst kis olajon megfuttatom, majd a paradicsompürével felöntöm. Fűszerlabdában borsot engedek mellé, beleszórom a fahéjat, babért, fokhagymát, szegfűborsot, és igen lassan főzöm. Mikor puha a hús, sózom, borsozom, beleöntöm a mézet és a gyöngyhagymát. Tálalás előtt a fahéjakat és a fűszerlabdát kipecázom a raguból.
1 bő kiló krumplit megfőzök, megpucolom, felnyolcadolom, tepsibe teszem, olívaolajat, rozmaringot és egy pici sót hintek rá. 220 fokon pirulásig sütöm.

Anglia

Angliát gyakran bírálják a konyhája miatt. Pedig akadnak a brit konyhának is gyöngyszemei. Ilyen a barna sörrel, gombával lassan főtt marharagu.

Gombás-sörös marhahús

Hozzávalók:
2 kg marhafelsál vagy lábszár 
2 evőkanál olívaolaj 
2 nagy fej vöröshagyma 
2 evőkanál finomliszt 
2 evőkanál Worcestershire szósz 
2 evőkanál kakukkfű 
1 csokor petrezselyem
2 evőkanál mustár 
2 babérlevél 
2 teáskanál só 
2 teáskanál frissen őrölt fekete bors 
1 l barna sör 
45 dkg csiperke 

Elkészítés: Az olajon az apróra szelt hagymát üvegesre dinsztelem, a kockára vágott húst "kifehérítem", majd liszttel meghintem, és csomómentesre elkeverem. Hozzáadom a kakukkfüvet, rászórom a petrezselymet, rátekerem a friss borsot, beleteszem a babérlevelet, a szószt, a mustárt, végül a sörrel felöntöm. Lassú tűzön főzöm. Amikor puhulni kezd a hús, hozzáadom a felszeletelt csiperkét. Mikor már majdnem készen van, óvatosan megsózom.

India

Az indiaik aztán tobzódnak a jobbnál jobb ragukban. Fűszeres, hagymától sűrű szószaik új kapukat nyitnak meg a magyar ízvilághoz és ragukhoz szokott ínyenc számára. Ételeik többségéhez nagyon jó köret a rizs, illetve a vékonyra nyújtott kenyérlepény (naan vagy chapati).

Az itt közölt recept abból a szempontból nem nevezhető autentikusnak, hogy vallási alapon ez a hús nem szerepelhetne az indiai konyha étlapján. Ám mind Indiában, mind a diaszpórában megtalálható, és igen kedvelt fogás...

Marha Vindaloo 

Hozzávalók:
1 kg marhalábszár 
2 nagy fej vöröshagyma 
szárított chili 
4-5 teáskanál vindaloo fűszerkeverék 
3 teáskanál friss, reszelt gyömbér 
2 gerezd fokhagyma 
2 darabka fahéj 
bors 
só 

Elkészítés: A hagymákat összeaprítom, vajon megdinsztelem. A húst összevágom, minden oldalát megkapatom. Fűszerezem. Az eresztett levén kívül egy kevés vízzel felöntöm, hogy ellepje, majd lassan főzöm. Az elfövő vizet visszapótlom, amíg a hús megpuhul. Ekkor hagyom a szószt besűrűsödni. Ha a társaság bírja: lehet jó erős.