A gazdag nyári kínálatnak köszönhetően sokféle gyümölcslevest készíthetünk igen sokféle módon. A klasszikus alapokon nyugvó gyümölcslevesek esetében a gyümölcsöt legtöbb esetben sós-édes, fűszerekkel gazdagított vízben főzzük, majd ezután tejföllel behabarjuk.
A gyümölcslevesek manapság már gyakorta készülnek tejszínnel, teljes tejjel vagy az egészséges életmód jegyében a megfőtt gyümölcs egy részét botturmix segítségével krémesítve sűrítik be a leveseket. Ezen kívül nagyon jó és tetszetős megoldás a keményítővel való sűrítés. Ebben az esetben – szemben a liszttel történő sűrítéssel - a gyümölcs élénk színe nem veszik el, viszont azzal számoljunk, hogy a tévhitekkel ellentétben a keményítő használata sem a fogyókúrázók, sem pedig a cukorbetegek esetében nem jelent jó megoldást, így nekik javasolt a turmixolt tartalommal való sűrítés.
A klasszikus habarással történő sűrítés is jól variálható. A tejföl helyettesíthető joghurttal, ízvilágtól függően kefirrel. A finomliszt helyett a habarásba kerülhet tönkölyliszt, illetve választhatók másféle lisztek is, csak arra figyeljünk oda, hogy ezek a teljes kiőrlésű lisztek megváltoztathatják a habarás és ebből kifolyólag a leves színét, s lehet, hogy rendkívül egészséges, de kevéssé esztétikus lesz a végeredmény.
A leveseket alapvetően cukorral vagy mézzel szoktuk édesíteni, de rizssziruppal, agavesziruppal, juharsziruppal, nádcukorral vagy akár gyümölcsszörppel, -sziruppal is készíthetők. A gyümölcs fajtájától, a mi ízlésünktől és a fűszerezéstől is függ, hogy mennyi édesítésre van szükség.
A gyümölcsleveseink klasszikus fűszere a fahéj és a szegfűszeg, valamit a citrom héja. Ezek a jól bevált elemei a legtöbb kompótnak is, ami alapvetően csak egy sűrítésben térnek el a gyümölcslevesektől. Ezeknek a - leveshez használt - fűszerek köre nyugodtan bővíthető. A piros gyümölcsökhöz nagyon jól megy a zöldbors és a kardamom, szinte bármely gyümölcslevesben megállja a helyét a szerecsendió, a limelevél és a vanília. A gyümölcslevesekhez még adhatunk friss zöldfűszereket is. Ezek azon felül, hogy ízesítik a levest még dekorációként is szolgálhatnak. Például egy eperlevesbe nagyon kellemes partner a bazsalikom, de akár meggyhez vagy cseresznyéhez is adhatjuk.
A citromhéj használatakor minden esetben figyeljünk oda, hogy a héj alatti fehér rész ne maradjon a levesbe kerülő darabon, mert elkeserítheti a levesünket. A citrom mellett nyugodtan dolgozhatunk lime-mal vagy naranccsal, ezeknél is lényeges odafigyelni, hogy csak és kizárólag a héjuk kerüljön a levesbe.
Ha hosszabb ideig hűtjük vagy csak másnap szeretnénk kínálni a levest, akkor a fűszereket érdemes kiszedni belőle, mert a hosszú állásban túlontúl markáns ízt adhatnak a levesnek, ahelyett, hogy a gyümölcsben rejlő aromákat erősítenék. Épp ezért jó a fűszereket kis gézzacskóban vagy fűszertojásban a leveshez adni. Így az ízüket tökéletesen átadják, de nem kell órákig pecázgatni őket s senki sem haraphat rá egy-egy kósza darabra.
A kész levest először hagyjuk szobahőmérsékleten kihűlni (erre rásegíthetünk egy kis hideg vizes fürdővel), majd a hűtőben teljesen hűtsük ki. Tálaláskor tejszínhabbal, tojáshabgaluskával, édes tejben főtt salzburgi galuskával, pirított csonthéjasokkal, friss gyümölcsdarabokkal, esetleg valamilyen sziruppal is megbolondíthatjuk, de adhatunk a leveshez egy kis likőrt, pálinkát, rumot vagy vaníliaesszenciát is.
A főzés sem elengedhetetlenül szükséges a gyümölcsleveseknél. Ha gyorsan szeretnénk eredményt, akkor a gyümölcshúst a tejszínnel és a zúzott fűszerekkel, valamit a megfelelő mennyiségű porcukorral, mézzel vagy sziruppal összeturmixoljuk, és egy rövid hűtőben való ízösszeérést követően már tálalható is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.