Disznóvágás vidéken: így tartották régen a disznótort nagyszüleink, dédszüleink – galéria!

A disznó levágására általában az ősz végi, tél eleji időszakban, tehát a hidegebb hónapokban kerül sor, hiszen a hűvös időjárás elősegíti a hús megfelelő tárolását. A folyamat hajnalban kezdődik, amikor az egész család, a barátok, és akár szomszédok is összegyűlnek. A disznó leölését pedig a helybéli hentes, vagy a legtapasztaltabb személy végzi. Ezután megkezdődik a sertés feldolgozása: az állat minden részét hasznosítják, hiszen a disznóvágás egyik fontos szerepe a pazarlás elkerülése.
A disznóvágás nemcsak maga a hús feldolgozása köré összpontosul, hanem tulajdonképpen egy vidám hangulatú, egész napos közösségi esemény, amelyet történetmesélések és közös, bőséges étkezések kísérnek. A férfiak az udvaron végzik a nehezebb feladatokat, mint a perzselés, bontás és a darálás, az asszonyok pedig kora reggeltől a konyhában dolgoznak. Az első fogások között gyakran szerepel a hagymás vér és a frissen sült pecsenye, amelyet még reggel vagy napközben, a feldolgozás során készítenek el.
Sorban készül el a többi finomság is, amelyek a tradicionális magyar konyha jellegzetességei: kolbász, hurka, szalonna és tepertő – hogy csak néhányat említsünk. Mint említettük, a belsőségek is felhasználásra kerülnek, a vér és a máj például első osztályú hurkaalapanyag. Az elkészült friss és későbbre szánt ételek többnyire jól bevált, családi receptek alapján kerülnek az asztalra és a kamrákba.
A nap végén, mintegy a kemény munka jutalmaképpen disznótoros lakomát rendeznek, ami különösen emlékezetes része az eseménynek. Ilyenkor az asztalra kerül minden, amit frissen készítettek: a hurka, a kolbász, az abált szalonna, a sült húsok és a tepertő. És persze nem hiányozhatnak a jobbnál jobb házi sütemények, például a pogácsa vagy épp a rétes.
A disznóvágás hagyománya évszázadokra nyúlik vissza, jóllehet az utóbbi évtizedekben némileg megváltozott. Míg régen szinte minden vidéki háztartásban volt legalább egy-két disznó, addig manapság egyre kevesebben tartanak haszonállatokat. Ugyanakkor vidéken még ma is sokan igyekeznek megtartani a tradíciókat, a városiak számára pedig a disznóvágás gyakran egy különleges baráti vagy családi közös programot jelent.
Mi most a régi hagyományok felidézésére invitálunk, galériánkat átlapozva te is visszaemlékezhetsz a régi disznótorokra, ha volt benne részed.
Békéscsabán készítik az ország legjobb kolbászait. A recept nem titkos, de rengeteg mindentől függ, mitől is lesz igazán finom és jó egy kolbász. Az egyik legfontosabb összetevő természetesen a sertéshús, ám nem mindegy a disznó kora, neme, fajtája és az sem, mivel etetik. Such Zoltán András kolbászkirály disznóvágásán jártunk, aki beavatott minket a részletekbe.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.