Itt a válasz: ez történik a forgalomból kivont, lefoglalt élelmiszerekkel

A Nébih szakemberei folyamatosan ellenőrzik a boltokat, az üzemeket és telepeket, valamint a vendéglátóhelyeket. Legutóbb a Tisza-tó környékén jártak, és lefoglaltak közel 1300 kiló élelmiszert. A forgalomból történő kivonásnak számos oka lehet, nem kell feltétlenül rossznak, lejártnak vagy romlottnak lennie az élelmiszernek, bőven elég, ha nem tudják bizonyítani a beszerzési forrást, vagy nem megfelelően címkézték fel a csomagolást.

A napokban valaki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársának adta ki magát, és e-mailen keresztül kínálta eladásra a razziák során lefoglalt élelmiszereket. A csaló díjbekérőt is csatolt az e-mail mellé, ezért a Nébih közleményben figyelmeztette a civileket és a különféle szervezeteket, hogy valaki visszaél a hatóság nevével. A Nébih ugyanis nem folytat értékesítési tevékenységet, az egyszer a forgalomból kivont termékek pedig soha, semmilyen körülmények között nem kerülhetnek vissza az élelmiszerláncba.

Mi történik a lefoglalt, forgalomból kivont élelmiszerrel?

A Mindmegette megkereste a Nébih sajtóosztályát, akiktől megtudtuk, mi történik a razziák során lefoglalt, vagy a forgalomból kivont termékekkel.

„Általánosságban érdemes tudni, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek (a Nébih, a kormányhivatalok, járási hivatalok) mint eljáró hatóság indokolt esetben magáról a forgalomból történő kivonásról, esetlegesen az ártalmatlanításról rendelkeznek. Annak tényleges végrehajtása az érintett cég/személy feladata" – kezdte válaszában a Nébih sajtófőnöke.

Az ártalmatlanításnak több módja is lehet, melyek közül az egyik a tényleges megsemmisítés, azaz az elégetés.

„A hatóság felé minden esetben igazolni kell, hogy az ártalmatlanítás az előírásoknak megfelelő lehetőségek mentén megtörtént. Természetesen amennyiben a körülmények szükségessé teszik, a hatóság is felügyelheti a folyamatot. Az ártalmatlanítási lehetőségekről a jogszabályok részletesen rendelkeznek."

Nem minden kerül elégetésre

A sajtófőnök kiemelte, hogy a jogszabály bizonyos esetekben lehetőséget ad arra, hogy takarmányként felhasználják a forgalomból kivont élelmiszereket, de akár sor kerülhet komposztálásra vagy bioenergetikai hasznosításra is. Vannak azonban olyan esetek, amikor nincs más út, csakis az égetéses megsemmisítés.

„Kulcsfontosságú azonban, hogy ismeretlen eredetű, kockázatos termék az élelmiszerláncba nem kerülhet vissza!" – zárta válaszát a sajtófőnök.

Borítókép: Shutterstock