Luca-napja szinte minden országban és kultúrában jelen van babonák, népszokások és hiedelmek formájában. Siracusában például a mai napig Luca-napi körmenetet tartanak, a skandináv országokban pedig süteménnyel köszöntik a családtagokat fehér ruhába öltözött leányok.
Luca valamikor a 300-as években élt Siracusában. Miután a gyógyulás reményében beteg édesanyját Szent Ágota sírjához kísérte, és az asszony teljesen felépült betegségéből, a lány hálából szüzességi fogadalmat tett, közelgő esküvőjétől is visszalépett, amit akkori vőlegénye nem tudott elfogadni.
A dühös vőlegény a fiatal lányt a bíróság elé hurcolta, ahol bűnösnek találták. Lucát először bálványimádásra kényszerítették, majd bordélyházba akarták vinni, ám Isten segítségével nem tudták őt elvonszolni. Ezután máglyahalálra ítélték, de a tűz sem fogott rajta. Végül egy késsel vetettek véget életének, de csak akkor hunyt el végleg, miután imádságát befejezte.
A Lucia név a latin lux, vagyis fény szóból ered. December 13-a a téli napforduló, azaz ettől a naptól fogva nő a világos órák száma. Ezért Szent Lucia a római katolikus egyházban a vakok, a szembetegségtől szenvedők, valamint a földműves és a kézművesek védőszentje is.
Magyarországon nem szent és jó lélekként emlékeznek meg Lucáról. A fiatal lányt az itthoni hagyományok boszorkányként tartják számon. Így nem meglepő, hogy különféle babonás szokásokat is társítunk Luca-napjához. A néphiedelem szerint az előestén a rontások ellen védekezünk. Ilyenkor minden ajtót, ablakot zárva kell tartani, a kulcslyukba pedig fokhagymát kell tömni, de ezzel dörzsölték be az állatok fejét is, sőt sok háztartásban ezen a napon fokhagymás kenyeret ettek vacsorára. Azért, hogy az állatokat a lehető legnagyobb biztonságban tudja a gazda, azok óljainak ajtajára keresztet rajzoltak, a kapuk elé hamut szórtak, a seprűket pedig elzárták, nehogy azzal röpködjenek a boszorkányok.
A lucaszékének az elkészítéséhez december 13-án láttak hozzá. Az ülőeszköz hagyományosan kilenc- vagy tizenháromféle fából készült a boszorkányszögnek megfelelően, és karácsony estéjére kellett elkészülnie. Ha készítője az esti misén ráállt a székre, a falu összes boszorkányát kiszúrhatta.
Az angolszász gyökerű halloweenhez hasonlóan Luca-napon szemet és szájat faragtak a sütőtöknek, hogy lámpásként ezzel ijesszék el gonosztevő lényeket. Ez a szokás elsősorban a Dunántúlon ismert. A tökből ilyenkor nemcsak lápmást készítettek, hanem hanem finom ételeket is, persze a fokhagymát sem sajnálva.
Hozzávalók:
Elkészítés:
Hozzávalók:
Elkészítés:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.