Szarvasgomba-vadászat a Mecsek lankáin

A szarvasgomba a föld alatt 10–30 centivel él, életközösségben egy fával vagy cserjével. A szarvasgomba leghíresebbje a francia vagy périgordi fajta, ez nálunk nem él. Terem viszont a nyári, illetve a téli szarvasgomba, valamint a szintén értékes piroshúsú vagy isztriai fajta.
Többféleképpen fogyasztják, a szakácsok szerint enyhe ízű ételekhez illik, amely nem nyomja el zamatát (rizottók, tészták). Különleges csemege a szarvasgombával töltött pisztráng, a hal bőre alá tűznek egy-egy vékony szeletet.

Az ára fajtánként és kilónként 20 ezertől 700 ezer forintig terjedhet. Sokat számít a frissesség. Tartósítva szintén kapható hazánkban, egy huszonöt dekás kiszerelés ára több mint 9000 forint. A csúcsgombákat árverésen értékesítik, nemrégiben egy 1 kiló 50 grammos csemege 8 millió forintnak megfelelő euróért kelt el.

Nálunk kutyákkal, máshol viszont disznókkal is keresik a föld alá bújt szarvasgombát. A sertést nem kell tanítani, mert szereti a csemegét, a megtaláláskor viszont résen kell lenni, a disznó ugyanis azonnal fel is falná a gombát, miután kitúrta. Megesett, hogy a kutató egy-két ujjával fizetett, mert odanyúlt a falánk jószág orra elé.

A Mecseki Erdészeti ZRt. szeretné az egyéb gyógy- és fűszernövények gyűjtése mellett a szarvasgomba hasznosítását is elindítani. Márciustól ingyenes tanfolyamot indítanak, amely után a jelentkezők különleges kutyákat kapnak a föld alatt megbúvó gombák felkutatására. A Mecseki Erdészeti ZRt. szerződést köt a „kutatókkal”, amelynek értelmében bizonyos ideig a társaságon keresztül lehet csak értékesíteni a szarvasgombát, tulajdonképpen kötelező felajánlásként, de piaci alapon.

Persze felmerülhet a kérdés, hogyan ellenőrizhető, hogy az illető valóban az erdészeten keresztül adja el az értékes ínyencséget, s nem a saját szakállára árulja? Szőnyi János vezérigazgató-helyettes elmondta, ez természetesen nem zárható ki, ám az illető így nemcsak a szerződést hágja át, hanem törvényt is szeg. Ugyanis ha valaki bármilyen terméket az erdőtulajdonos vagy kezelő engedélye nélkül gyűjt, és azt nem saját fogyasztására teszi, az már jogszabályt sért – s ez nemcsak a szarvasgombára igaz. Az értékesítés egyébként amúgy sem könnyű, nem valószínű, hogy valaki leállna a piacon a csemegével, néhány tízezer forintért kínálva...

A szarvasgomba ára ugyanis valóban magas, de a szakértők szerint nem olyan egyszerű, hogy kisétálunk az erdőbe, majd milliomosként térünk haza. Egyrészt szükség van előzetes ismeretekre, másrészt egy speciálisan kiképzett keresőállatra – nálunk kutyára –, amely önmagában százezreket érhet. Az eladás megszervezése szintén nem egyszerű, hiszen frissiben kell értékesíteni.