Szekszárd az egyik legnagyobb múlttal rendelkező borvidék hazánkban. Akadnak olyan feljegyzések, amelyek szerint már a római korban termeltek szőlőt ezen a vidéken. A helyi borászok családfája évszázadokra visszavezethető, a hagyomány tisztelete és követése számukra alapvető érték.
A 18. században Mária Terézia telepítette be azokat a sváb családokat, akik a szekszárdi dombság kedvező adottságait kihasználva szőlőtermesztésbe és borkészítésbe fogtak. S ezen borászcsaládok közül bizony még ma is akadnak, akik őseik munkáját és értékeit adják tovább apáról fiúra. A borok páratlan ízében és zamatában visszaköszön a múlt, a tradíció, az alázat, a pozitív életérzés, és persze a generációkon átívelő rengeteg munka, a befektetett energia. Jó érzés ide jönni…
A szekszárdi bortúra során káprázatosan szép helyeken járhattunk, és mennyei borokat kóstolhattunk. S míg a borvidék leginkább vörösborairól ismert – a Kadarka és a Kékfrankos őshonos fajták –, a helyi borászok manapság elsőrangú fehérborokat és nagyszerű rozét is készítenek. A szekszárdiak ugyanakkor büszkék, hogy a Bikavér elnevezés eredendően az ő városukhoz köthető. A település szülötte, Garay János 1846-ban a Szekszárdi bordalban megénekelte, hogy
„Töltsd pohárba és csodát látsz!
Színe mint a bikavér,
S mégis a gyöngy, mely belőle
Fölragyog, mint hó, fehér.”
A szocializmus éveiben elvették Szekszárdtól a Bikavér név használatának jogát, innentől az elnevezést csak az egri borok élvezhették. Aztán a rendszerváltást követően újult erővel fogtak munkába a helyiek, és gyorsan felvirágoztatták a borvidéket. Remek boraikkal azóta számtalan hazai és nemzetközi díjat, elismerést söpörtek be. Nem mellesleg az Eger-Szekszárd Bikavér Párbajon a borászok évről évre összemérik tudásukat és boraikat, hogy kiderüljön, vajon melyik borvidék alkotott kiválóbbat az adott évben.
Kirándulásunk első állomása a Takler Borbirtokra vezetett, ahol bőséges és nagyon ízletes ebéddel fogadtak bennünket. No és persze csodás borokkal. A népszerű borászcsalád története az 1760-as évekre nyúlik vissza. Az évszázadok során számos nehézséggel küzdöttek meg, mára ugyanakkor lenyűgöző borbirtokukon és hoteljükben hatalmas szeretettel fogadják a vidék- és borkedvelő vendégeket. A kóstolót követően csak azt sajnáltuk, hogy nem tölthettünk több időt ezen a gyönyörű helyen.
A Vesztergombi Családi Pincészet szintén nagy múltú hagyományokkal rendelkezik, a családi címeren 1730 szerepel. Náluk is apáról fiúra száll a borkészítés tudománya. Nagyszerű vendéglátásban részesültünk, a kiváló borok mellett finom borkorcsolyák is vártak ránk. A borvidék talán legdinamikusabban fejlődő pincészetét be is járhattuk, ahol szívvel-lélekkel őrzik és követik a hagyományokat.
A Vesztergombi Pincészetben duplaélményben részesültünk, hiszen kiváló boraik mellett Bősz Adrián kínálatába is belekóstolhattunk. Mondanunk sem kell, egyikben sem csalódtunk. Az eredetileg hobbi szőlőből indult borászat 2006-tól családi vállalkozásként üzemel, évről évre szépen lassan, de biztosan fejlődik és bővül.
A bortúra következő állomása, a Schieber Pincészet, amely a Baranya-völgyben található ultramodern épületével, páratlan panorámájával lopta be magát a szívünkbe. Természetesen a kiváló borok és az elsőrangú fogadtatás és vendéglátás mellett. A környezettudatosság jegyében a birtokon napelemeket is alkalmaznak, egyes boraik pedig bio tanúsítvánnyal rendelkeznek. Az alig több mint egy évtizede alapított borászat 2021-ben elnyerte a Magyarország legszebb szőlőbirtoka kitűntető címet is.
Schieberék nemcsak bennünket láttak vendégül borászatukban, hanem a Szeleshát Szőlőbirtokot is. Így egyszerre megkóstolhattuk az 1998-ban alapított családi pincészet borait, amelyeket természetesen szintén meleg szívvel ajánljunk mindenkinek.
Talán a kirándulás fénypontjának éreztük a Heimann Családi Birtokon tett látogatást. Nemcsak az Iván-völgyi tetőről nyíló pazar kilátás okán, de a melegszívű fogadtatásnak is köszönhetően. Heimannék nagyszerű emberek nagyszerű borokkal. Ha létezne bormichelin, egy csillagot biztosan megszavaznánk nekik. Az 1758-ra visszanyúló hagyományokkal rendelkező borászatban lenni olyan érzés, mintha haza érkeznénk. Néhány hete nyitották meg a borbisztrót, ahol nagy szeretettel – és a helyi termelők alapanyagaiból készített – pompás ételekkel vártak bennünket. Szívünk szerint egyszerűen csak leültünk volna a teraszra és a megunhatatlan látványban gyönyörködve kóstolgattuk volna borokat…
… de akkor lemaradtunk volna a Bodri Pincészet kínálatáról. Egészen parádés vacsorával vártak bennünket, amit annak ellenére jóízűen fogyasztottunk el, hogy dugig ettük magunkat az előző pincészetekben. Kiváló konyha, kiváló borokkal. Igazi borturisztikai komplexum, ahol tényleg minden elérhető, mi szemnek és szájnak ingere. Nem véletlenül rendezte náluk esküvőjét Majka és Dundika – s persze rajtuk kívül még nagyon sokan mások. Minden adott a tökéletes kikapcsolódáshoz.
Első napi túránk utolsó állomása a Mészáros Borház volt. Annyit ettünk és kóstoltunk egész nap, hogy szálláshelyünkre szinte csak bevonszoltuk magunkat. Persze, a kóstoló itt sem maradt el. Amikor az alig egy hónapja kapható újdonságot, a minőségi Chardonay pezsgőt töltötték a poharainkba, mindent elfeledtünk, s hátradőlve a kényelmes fotelekben, cseppenként ízleltük a gyöngyöző nedűt. Nem biztos, hogy kóstolhattunk ennél különlegesebbet, jobbat. Lehet, a szakértők azt mondanák, pezsgővel nem zárjuk, hanem nyitjuk a kóstolót, de lelkes amatőrként számunkra mégis ez tette fel a koronát erre az igazán különleges és nagyszerű napra.
És még nincs vége…
Még soha nem kóstoltunk bort reggeli után, délelőtt. De mindent ki kell egyszer próbálni, amire a bortúra másnapján került sor az Eszterbauer Borászatban. És milyen jól tettük! A szórakoztató történetekből között megtudtuk, hogy a család eredete 1746-ra vezethető vissza, a borok elnevezéseit, a címkéket a régi családi fotók ihlették. Az életöröm és életszeretet, a kemény munka, a hitvallás, a családi tradíció, s a jelenkor vívmányai mind-mind visszaköszönnek ezekben a nagyszerű borokban. Beléphettünk a titkos ajtón át vezető pincébe, s picit a múltban érezhettük magunkat. Ez a hely is olyan, ahová visszahúz a szívünk.
Szekszárdi bortúránk utolsó állomása a Lajver Borászatba vezetett. Mondhatnák az ultramodern pincészetre, hogy ez a kakukktojás, de csak azért, mert az elnevezést a közeli Lajvér patakról kapta és nem az alapító után. A borászatot öt család álmodta meg, amely az egyik legfiatalabb a környéken, de ez persze mit sem von le a borok értékéből és minőségéből. Bisztrójukban tárt karokkal várják a borkedvelőket, s aki szívesen maradna a kóstolót követően is, szállást foglalhat az ízlésesen berendezett szobákban.
A szekszárdi borászok tisztelik egymás munkáját, egyáltalán nem tekintenek ellenfélként egymásra. Sőt, olyan egyedi összefogást gondoltak ki és valósítottak meg, amelynek biztosan nincs párja széles e hazában. Gyakorta összejárnak, hogy megkóstolják boraikat, és persze megosszák egymással a tapasztalatokat, véleményeket cseréljenek.
Ennek az igazán pozitív szemléletnek és összefogásnak az eredménye az a telefonos applikáció, melyet a közelmúltban fejlesztettek le. Az alkalmazás használatával szó szerint zsebre vághatjuk és hazavihetjük Szekszárdot. A felhasználóbarát applikációban 31 helyi pincészet legfontosabb információit, történetét olvashatjuk el, naptárba rendezve láthatjuk a szekszárdi eseményeket – amelyekre jegyet is válthatunk –, könnyedén kikereshetjük a szállások, éttermek elérhetőségeit, a nyitvatartási időket, de a bortúrák útvonalait is megtervezhetjük.
Szekszárd nemcsak nyáron lehet kiváló úti cél, egész évben érdemes ide látogatni. Csak ajánlani tudjuk mindenkinek, hogy személyesen tapasztalja meg a valóban felejthetetlen és páratlan élményeket – itthon, Magyarországon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.