Rigójancsi, ahogy mi szeretjük
Hagymás rostélyos
Finomfőzelék
Epres blondie
Brokkolikrémleves, ahogyan mi szeretjük
Tojásos nokedli fejes salátával
Zsemlegombóc
Mákos guba
Tárkonyos csirkeraguleves
Dubarry-csirkemell
Káposztás tészta egyszerűen
Farsangi szalagos fánk
Vadas marha
Klasszikus kuglóf
Klasszikus császármorzsa baracklekvárral
A legfinomabb sajtos-tejfölös lángos
Mézes-mustáros csirkemell
Kijevi csirkemell rizibizivel
Csupacsokis brownie
Kapros tökfőzelék virslivel
Biztosan ti is ismeritek a leesett vajas kenyér esetét, amikor az mindig a vajas oldalával csapódik a padlónak, ha valami oknál fogva kiesett a kezetekből, vagy csak egyszerűen lefordult az asztalról. Nos, bármennyire is hihetetlen, de több erre irányuló kísérletet is végeztek  azt kutatva, hogy valóban szabályszerű-e az, hogy a legtöbb esetben a megkent oldalával ér földet a kenyerünk. Az eredmény olyannyira érdekes, hogy még tudományos díjjal is jutalmazták.

Nem kell fizikusnak lennünk ahhoz, hogy a leesett vajas kenyér szabálya, miszerint az mindig a vajas oldalával érkezik a padlóra, csöppet sem túlzás a tudomány mai állása szerint. Az elmúlt évek folyamán többen is igyekeztek alátámasztani vagy megcáfolni az elméletet, ám ma már biztosan kijelenthetjük, hogy az esetek nagyobb százalékában a szelet a vajas felével csapódik a földnek. Na, de ne rohanjunk ennyire előre, inkább kezdjük az elején.

Ian Stewart brit matematikus egy 1995-ös tanulmányában foglalkozott a témával. Akkor valószínűség-számítási alapon sikerült bebizonyítania, hogy a vajas kenyér mítosza nem létezik, ugyanis szerinte 50 százalék az esély arra, hogy a kenyér a sima vagy éppen a vajas felével fogjon padlót. Az eredményt egyébként a BBC egyik műsorában is sikerrel igazolták, amikor vajas pirítósokat dobáltak a levegőbe.

Valóban minden esetben a vajas oldalával érkezik a földre a kenyér? /Fotó: Shutterstock
Valóban minden esetben a vajas oldalával érkezik a földre a kenyér? /Fotó: Shutterstock

A probléma ezzel csak az, hogy úgy lenne igazán életszerű a kísérlet, ha azt valós körülmények között végeznék. Ezt a brit Királyi Csillagászati Társasság tagja, Robert A J Matthews is hamar felismerte és a vajas kenyeret nem a levegőbe dobálta, hanem egyszerűen csak lepottyantotta egy asztalról. Így persze azonnal más eredmény született, és könnyen bizonyítható volt, hogy a szelet nagyobb százalékban érkezik a földre a megkent oldalával.

A matematikust az eredményért Ignobel-díjjal jutalmazták, amit egyébként a Nobel-díj paródiájaként is emlegetnek. Az eredményt 2013-ban Chris Smith, a Manchesteri Metropolitan Egyetem munkatársa is megerősítette, aki egy százalékos eredménnyel is kiegészítette a kutatást. Tehát, ha megkérdezik tőletek, hogy hány százalék az esély arra, hogy a vajas kenyér a megkent oldalával érkezik a földre, akkor a válasz: 81%

Tudományos magyarázat

Amikor egy szelet vajas kenyér leesik az asztalról, vagy csak simán kifordul a kezünkből, akkor az a folyamat némiképp egy megdőléssel indul az esés irányába. Az alacsonyabb magasságból adódóan megközelítőleg egy félszeres fordulatra képes a szelet, így az érkezés pillanatában az eredeti pozíciójához képest pont fejjel lefelé fog állni a vajas kenyér. Igaz, arra is van lehetőség, hogy ne a megkent oldalával érjen földet. Ezt pedig úgy érhetjük el, ha a kenyér a megfelelő szögben kezdi meg a zuhanást, kellő magasságból indul és persze valamivel gyorsabban is pörög.

 

Ajánljuk még:

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.

Hozzászólások (0)

LegfrissebbTörlés
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Friss sztorik

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Mindmegette Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.