Mítosz vagy valóság? Ezért esik a vajas kenyér szinte mindig a vajas felére

Frissítve: 2022. 07. 20.

vajas kenyér

vajas oldal

fizika

megkent oldal

padló

vajas kenyér vajas oldal fizika megkent oldal padló

Biztosan ti is ismeritek a leesett vajas kenyér esetét, amikor az mindig a vajas oldalával csapódik a padlónak, ha valami oknál fogva kiesett a kezetekből, vagy csak egyszerűen lefordult az asztalról. Nos, bármennyire is hihetetlen, de több erre irányuló kísérletet is végeztek azt kutatva, hogy valóban szabályszerű-e az, hogy a legtöbb esetben a megkent oldalával ér földet a kenyerünk. Az eredmény olyannyira érdekes, hogy még tudományos díjjal is jutalmazták.

Nem kell fizikusnak lennünk ahhoz, hogy a leesett vajas kenyér szabálya, miszerint az mindig a vajas oldalával érkezik a padlóra, csöppet sem túlzás a tudomány mai állása szerint. Az elmúlt évek folyamán többen is igyekeztek alátámasztani vagy megcáfolni az elméletet, ám ma már biztosan kijelenthetjük, hogy az esetek nagyobb százalékában a szelet a vajas felével csapódik a földnek. Na, de ne rohanjunk ennyire előre, inkább kezdjük az elején.

Ian Stewart brit matematikus egy 1995-ös tanulmányában foglalkozott a témával. Akkor valószínűség-számítási alapon sikerült bebizonyítania, hogy a vajas kenyér mítosza nem létezik, ugyanis szerinte 50 százalék az esély arra, hogy a kenyér a sima vagy éppen a vajas felével fogjon padlót. Az eredményt egyébként a BBC egyik műsorában is sikerrel igazolták, amikor vajas pirítósokat dobáltak a levegőbe.

Valóban minden esetben a vajas oldalával érkezik a földre a kenyér? /Fotó: Shutterstock

A probléma ezzel csak az, hogy úgy lenne igazán életszerű a kísérlet, ha azt valós körülmények között végeznék. Ezt a brit Királyi Csillagászati Társasság tagja, Robert A J Matthews is hamar felismerte és a vajas kenyeret nem a levegőbe dobálta, hanem egyszerűen csak lepottyantotta egy asztalról. Így persze azonnal más eredmény született, és könnyen bizonyítható volt, hogy a szelet nagyobb százalékban érkezik a földre a megkent oldalával.

A matematikust az eredményért Ignobel-díjjal jutalmazták, amit egyébként a Nobel-díj paródiájaként is emlegetnek. Az eredményt 2013-ban Chris Smith, a Manchesteri Metropolitan Egyetem munkatársa is megerősítette, aki egy százalékos eredménnyel is kiegészítette a kutatást. Tehát, ha megkérdezik tőletek, hogy hány százalék az esély arra, hogy a vajas kenyér a megkent oldalával érkezik a földre, akkor a válasz: 81%

Tudományos magyarázat

Amikor egy szelet vajas kenyér leesik az asztalról, vagy csak simán kifordul a kezünkből, akkor az a folyamat némiképp egy megdőléssel indul az esés irányába. Az alacsonyabb magasságból adódóan megközelítőleg egy félszeres fordulatra képes a szelet, így az érkezés pillanatában az eredeti pozíciójához képest pont fejjel lefelé fog állni a vajas kenyér. Igaz, arra is van lehetőség, hogy ne a megkent oldalával érjen földet. Ezt pedig úgy érhetjük el, ha a kenyér a megfelelő szögben kezdi meg a zuhanást, kellő magasságból indul és persze valamivel gyorsabban is pörög.

Ajánljuk még: