Gyümölcsallergia

Allergia esetén a szervezet egy egyébként ártalmatlan anyagra igen kellemetlen tünetekkel reagál, az immunrendszer veszélyként azonosít valamely összetevőt, és „alaptalan” védekező reakciót indít el. A tünetek bárhol megjelenhetnek a testen, nem biztos, hogy közvetlenül az adott anyaggal érintkezésbe került területen. Van bőrgyulladással, ekcémával, csalánkiütéssel jelentkező allergia, de a szénanátha, az asztma és a kötőhártya-gyulladás is valamilyen érzékenység tünete.

A civilizáció betegsége

Az írásos emlékek szerint már Hippokratész allergiás volt a sajtra, de nem mellékes tény, hogy az élelmiszer-allergiák azóta terjedtek el tömegesen, amióta táplálékainkba sok idegen anyagot (színezékeket, mesterséges adalékokat) kevernek. És hogyhogy a gyümölcsök is? Őseink nem ettek citrusféléket, kivit, banánt, mivel Magyarország területén ezek a trópusi, importált finomságok nem honosak. A hazai földben növő gyümölcsfákat, zöldségeket pedig permetezik, műtrágyázzák, és még sorolhatnánk a technika „áldásait”.

A túlérzékenység leginkább csecsemő- és gyermekkorban jelentkezik, bár ma már egyre több felnőtt is érzékeli a változatos tüneteket. Kicsiknél inkább a tej-, a tojás-, a szójaallergia, az eperre és a bogyós gyümölcsökre való érzékenység észlelhető. A hozzátáplálást például almával kezdjük, de előfordulhat, hogy a kicsi szája és szeme körül a fogyasztás után piros foltok jelennek meg… Akkor az almára is gondolnunk kell! Egy ideig ne próbálkozzunk, majd újra, hogy még mindig fellép-e a reakció. Hasonló a zacskós tej: az a tapasztalat, hogy ha a kisgyerek másfél–négy évig nem iszik tejet, megszűnhet a tejallergiája.

Felnőttkorban gyakoribb a zöldség- és a gyümölcsallergia, a mogyorófélékre, a tengeri gyümölcsökre, illetve a halakra való érzékenység, de például a zeller is okozhat ételallergiát, vagy sokan érzékenyek bizonyos fűszerekre - fahéjra, vaníliára. A felnőttkorban jelentkező allergia nagyon ritkán múlik el.

Találkozás a nyálkahártyával

Gyümölcsallergia esetén általában az étel nyálkahártyával való találkozása indítja el a reakciókat, és leggyakrabban a szájüreg, a nyelv és a torok viszket, az arc, a száj duzzad. A tünetek azonnal jelentkeznek. Súlyos, életveszélyes allergiás reakciót okozhatnak például az olajos magvak (földimogyoró, kesudió, pisztácia, dió, mogyoró, mandula). Általában a hámozás, főzés segít az olyan gyümölcsöknél, amelyeket természetesen meg tudunk hámozni, főzni, párolni, sütni.

A gyümölcsallergián egyelőre nem segít a hagyományos immunterápia (de a kutatók kísérleteznek!), és a gyógyszeres kezelés is kezdetleges. A legjobb, ha az allergiás egyén nem eszik többé az adott gyümölcsből. Ezt tudva a leleményes reklámok már nem csak erős dohányosoknak, egészségtelen életmódot folytatóknak ajánlanak egyes multivitaminokat, hanem a gyümölcsallergiában szenvedőket is „bevették” a listába, mivel sokan emiatt nem tudják természetes úton kielégíteni szervezetük vitaminigényét.

Keresztallergiák

A pollenérzékenység tüneteinél szélesebb az ételallergia kiváltotta reakciók skálája, ami a gyenge bőrgyulladástól az életet veszélyeztető légúti rohamig terjedhet. De a kettő gyakran lép keresztallergiás kapcsolatba, így sok beteg a szénanáthától a viszkető kiütésekig mindentől szenved.

A keresztallergiát teljes mértékben még nem fejtették meg a tudósok, de a lényeg, hogy a kémiai összetétel, a szerkezet, a molekulaméret stb. hasonlósága miatt egymást helyettesíti két anyag, és a túlérzékeny szervezetből hasonlóan heves reakciókat váltanak ki. A pollenérzékenyeknek körülbelül a fele allergiás valamelyik gyümölcsre, gyümölcscsoportra!

A parlagfű és a nyírfa pollenére érzékenyek nagy része keresztallergiát tapasztal bizonyos zöldségekre, gyümölcsökre. Előbbiek leggyakrabban a sárga- és a görögdinnyére, esetleg a banánra, utóbbiak az olajos magvakra, az almára, a cseresznyére, a meggyre, a barackokra, a körtére, a szilvára, a kivire, az avokádóra. Az olajos magvak egymással általában keresztallergiát váltanak ki. Az égerfa pollenére allergiások számíthatnak az alma, a körte, az őszibarack, a cseresznye, a mogyoró keresztreakciójára, a fűfélékre érzékenyek a barackokra, a cseresznyére és a dinnyére reagálhatnak tünetekkel, a fekete üröm pedig a dinnyével, a banánnal, a kivivel és a mangóval „társul”.

Furcsa keresztreakció a latex-érzékenyek gyümölcsallergiája, ami minden harmadik beteget érint. Latex a gumiból készült tárgyakban van, de eredetileg ugyebár a gumifában, és a tapasztalat szerint a gumifával egy égövben élő trópusi gyümölcsök (kivi, avokádó, papaya, citrusfélék) csökkentik a toleranciaküszöböt. De a latex-érzékenyek viszonylag gyakran a paradicsomra és a burgonyára is észlelik a tüneteket.