Különleges őszi ajándék: piros dió

A még magas víztartalmú dió nagyszerű ízei csak rövid ideig élvezhetők, a csonthéjat könnyedén feltörve a dióbelet borító vékony hártya könnyedén eltávolítható, a tört fehér színű, ropogós, mással össze nem hasonlító finomságot pedig tényleg azonnal a legjobb elfogyasztani.

A száradás során a gyümölcs víztartalma jelentősen csökken, a zöld burkát vesztett, száraz dió halványbarna hártyája már nem különül el a gyümölcstől. Aprítva, darálva egyaránt nagyszerű aprósüteményekhez, a karácsonyi bejglihez, de számos krémhez, fagylalthoz, sőt főételekhez, előételekhez is remek. Az elterjedt halványbarna mellett azonban ritkán előfordul, hogy a dióbél szinte bordóba hajló piros árnyalattal rendelkezik.

Ez a különleges szín recesszíven öröklődik, ezért ezt a termést adó diófát nem egyszerű szaporítani. A piros dió íze a halványbarna példányokhoz képest szelídebb, talán az olajtartalma is csekélyebb valamelyest, de nagyon zamatos és igazán látványos.

Ajándékba kaptam egy kis zacskónyit ebből a különlegességből, amit persze legjobb frissen csemegézni, de szépsége és ízei baráti beszélgetések ideális kísérő falatkáinak valóságos ékeivé válhatnak. Olyan könnyű előételben is érvényesülnek remek tulajdonságai, mely látványban az őszi lombok gazdagságát, ízben pedig a kora őszi természet érett teljességét idézi.

Színes sütőtökkockás lepényke diómorzsával

Hozzávalók 12 db 6X6 cm-es négyzethez:
1 csomag friss leveles tészta (27,5 dkg-os kiszerelés)
1/2 kg sütőtök
2 nagyobbacska piros színű paprika (pl. Kápia)
1 szűk maréknyi piros belű dió
2 teáskanál zsemlemorzsa
2 teáskanál reszelt kemény sajt (pl. Pecorino, Grana Padano)
1/2 kávéskanál morzsolt kakukkfű
Só és bors ízlés szerint

Elkészítés: A sütőtököt meghámozom, magjait eltávolítom, nagyjából 1 cm vastag szeletekre vágom, a szeleteket felkockázom. Sütőpapírral borított tepsiben 190 fokra előmelegített sütőben 35-40 perc alatt puhára sütöm.

A paprikákat 25-30 perc alatt szintén megsütöm. Még forrón nylonzacskóba dobom, mikor már langyos, meghámozom, kicsumázom, felkockázom.

A morzsához a diót durvára vágom, a sajtot hozzáreszelem, belekeverem a zsemlemorzsát, fűszerezem.

A leveles tésztát hosszában 3 nagyjából 6 cm széles csíkra vágom, majd a csíkokat egyenként 4 db négyzetre – így összesen 12 db jön ki belőle. Sütőpapírral borított tepsire helyezem a négyszögletű tésztalapokat, elosztom rajtuk a narancsszínű sütőtök- és a piros paprikakockákat, rászórom a fűszeres diómorzsát. 180 fokra előmelegített sütőben 20-25 perc alatt ropogósra sütöm.

A sütőtököt és a paprikát akár előző nap is meg lehet sütni, így lényegesen lerövidül az elkészítésre fordított idő.

Az eredmény pedig? Egy szemet gyönyörködtető, látványra is meleg hangulatot árasztó, illatos ropogtatni való, melyben a tök és a paprika édeskés aromáihoz a gazdag diós morzsa gazdag, kissé sós ízei társulnak. Langyosan előételként, vagy borozgatáshoz kísérőként nem is kell több!

A piros bélű dió szinte hívogatja az embert, hogy egyszerű aprósütemények valóságos ékszerévé tegye. A vajjal és kardamommal készült harapni való kis ridikülre emlékeztető süteményeket jégcukor és apróra vágott mélypiros diódarabkák csinosítják és ízesítik.

Ropogós táskák piros dióval díszítve

Hozzávalók kb. 32-34 darabhoz:
2 dl rétesliszt
1/2 dl kukoricakeményítő
1/2 dl apró szemű kristálycukor
10 dkg jó minőségű vaj
1 egész tojás
1 teáskanál hideg víz
1 csipet só
1 kávéskanál őrölt kardamom
2 teáskanál jégcukor
2 evőkanál piros bélű dió (vagy hagyományos dió)

Elkészítés: A lisztet, keményítőt, cukrot, kardamomot, sót mély tálba mérem. A hideg vajat apró darabokra vágom. A száraz összetevőket a vajjal gyorsan morzsává dolgozom. A vízzel felvert tojás 2/3-át a morzsához adom, tésztává gyúrom. A tésztát nagyjából 2 cm vastag lappá paskolom, fóliába csomagolom, 1/2 órára hűtőszekrénybe teszem.

Közben felaprítom a diót, a jégcukorral összekeverem.

A hideg tésztát enyhén lisztezett felületen kb. 3 mm vékony lappá nyújtom, 5 cm átmérőjű kör kiszúróval kis körlapokat szaggatok belőle. A leeső tésztadarabokat ismét összegyúrom, újabb köröket szúrok ki belőle. A körlapokat majdnem félbe hajtom úgy, hogy kis pereme is maradjon. Sütőpapírral borított tepsire helyezem. A maradék tojással vékonyan megkenem a hajtott félköröket. Mindegyikre szórok a cukros diós keverékből. 175 fokra előmelegített sütőben 12-14 perc alatt világosra sütöm.

A kis táskákon mintha apró ékkövek lennének a díszítmények – a kardamomnak és a vajnak köszönhetően a ropogósra sült tészta gazdag, meleg ízei a piros és fehér színekben tündöklő dióval és cukorral szórt ízletes kompozíció ezt az egyszerű aprósüteményt is különlegessé teszik.

Langyosan és hidegen is nagyszerű édes apróság. Jól záródó dobozban napokig őrzi állagát.

Beszélgetős, borozgatós vagy épp teázós, hűvös délutánokon, estéken akár mindkét ropogtatni való asztalra kerülhet. Természetesen hagyományos dióval is tökéletesen működik mindkét recept, hisz a piros testvéréhez oly ritkán juthat hozzá az, akinek a kertjében nem terem ilyen csoda!