2006. június 23. Lujzi

S hogy miért Lujzi? Nem is tudom. Ká nevezte így el, és egyetértettem vele. Tény, hogy az egész ház - és különösen a mi lakásunk - nagyon nőies. Igaz, nem önálló ház (mint amilyen a kisház volt), de mivel kétemeletes majd'' kétszer akkora, és remélhetőleg sok-sok gyerek elfér majd benne. A lakáshoz kizárólagos használatú, L-alakú kiskert jár, aminek különösen örülünk. A kisház kertje mondjuk közel tízszerese volt ennek, no de valamit valamiért...
Valójában hetek óta sóvárogtunk Lujzi után, és nap mint nap az építkezésen tébláboltunk. Láthattuk, hogy raknak le minden egyes téglát, hogy építik meg és fedik le a tetőszerkezetet, és hogyan ássák ki a garázsok helyét. Lefoglalózni már csak babonából sem mertük, nehogy úgy járjunk, mint az előző vevőnkkel. Az emberünk azonban teljesen korrekt volt, és a megállapodásunk szerint szerdán kifizette az utolsó részletet. Mi pedig rohantunk az építtetőkhöz, és aláírtuk a lakásvásárlási szerződést. :o)

Lujzit valójában a bátyám és Szilvi "találták" nekünk. Ká és én az elmúlt 5 hónapban Solymártól Érden át minden települést átfésültünk, de nem jutottunk eredményre. Körülbelül egy hónappal ezelőtt halottunk először Lujziról. A tesómék egyik ismerőse kivitelező, ő ajánlotta nekünk a rét szélén épülő társasházat. Elmentünk, hogy megnézzük, és noha akkor még csak néhány sor tégla látszott belőle, azonnal tudtuk, hogy ez lesz a mi otthonunk. Ezt valahogy megérzi az ember.

Attól a naptól kezdve minden nap kijártunk, és nagyon hittünk abban, hogy az égiek segítségével egyszer itt lakhatunk. Az Isten pedig megsegített minket. Persze semmi nem ment simán, hiszen árban nem egészen ebben a kategóriában keresgéltünk, de úgy döntöttünk, hogy bátrak leszünk, és csatlakoztunk a hiteltörlesztők népes táborához. Szocpolra is jelentkeztünk, így a leendő gyermekeink is nagyban kiveszik a részüket a lakásvásárlásból. A tervek szerint szeptemberre költözhetünk be, addig viszont rengeteg tennivalónk van. Ki kell választanunk a szanitereket, burkolatokat, tetőszigetelést, a konnektorok és leendő lámpáink helyét, és össze kell gyűjtenünk az esetleges külön kéréseinket. Így aztán megvan a nyári program: gyűjtés, keresgélés, tervezgetés.

A kantin helye is megvan, legközelebb le is fényképezem. Addig viszont a szüleimnél "vendégeskedünk" tovább, de nem bánom, legalább még egy kicsit gyerekek lehetünk - a receptjeim viszont gyarapodnak. Anya nagyon finom főzelékeket tud készíteni, és most, hogy a zöldséges standok zsúfolásig tele vannak nyári zöldségekkel, nem is nehéz összeszedni az ebédrevalót. Tegnap például zöldbabfőzeléket készített párolt csirkemellel. Szerintem kevés ember van, aki igazán jó zöldbabfőzeléket tud főzni, de anyukám közéjük tartozik.
Hozzávalók: 1 kg zsenge zöldbab, fél paprika, fél paradicsom, fél hagyma, kb. 6 gerezd fokhagyma, só, egész bors, őrölt bors, ételízesítő, só, 2 dl tejföl, 4-5 evőkanál liszt, 2+3 evőkanál olaj, 2-3 teáskanál pirospaprika, víz, 1 csokor petrezselyem
Elkészítés: A zöldbabot megmossuk, a végeit levágjuk, majd 4-5 szálat összefogva ujjnyi vastagra vágjuk. 2 evőkanál olajat melegítünk egy lábasban, beleteszünk 3 félbevágott fokhagymát, és gyorsan, óvatosan átforgatjuk (fél perc alatt), hogy kijöjjön az illata. (Pirítani tilos, mert keserű lesz!) Rátesszük a paradicsomot, a paprikát és a nagyobb szeletekre vágott hagymát, majd jól átforgatjuk őket 1-2 perc alatt. Ezután rátesszük a zöldbabot, és annyi vizet, ami éppen csak ellepi. Megsózzuk, borsozzuk, és fedő alatt közepes lángon puhára pároljuk. Lehúzzuk a tűzről, és külön, egy kis lábasban elkészítjük a rántást: 3 evőkanál olajat összekeverünk 4-5 evőkanál liszttel (ha esetleg túl sűrű, még egy kis olajat adhatunk hozzá), és addig kevergetjük, amíg felhabosodik. Lehúzzuk a tűzről, és hozzákeverünk 3 gerezd áttört fokhagymát. Visszatesszük az edényt a tűzre, és fél perc alatt gyorsan átforgatjuk. Ismét lehúzzuk a kislábast a tűzről, és rátesszük a 2-3 teáskanál pirospaprikát. Megint visszatesszük a tűzre, és ráöntünk annyi vizet, amitől sűrű, de csomómentes rántást kapunk. Hozzákeverjük a tejfölt, és simára keverjük., majd hozzáadjuk az egészet a zöldségekhez. Megszórjuk ételízesítővel, borssal, és ha az egész átmelegedett, az apróra vágott petrezselyemmel.

A főzelékhez párolt csirkemell volt, amit anyukám szintén nagyon finoman tud elkészíteni. Hozzávalók: 3 csirkemell, só, bors, szerecsendió, olaj, fél hagyma, 1 fokhagyma, bors, köménymag, kevés víz.
Elkészítés: A húst megmossuk, felkockázzuk, besózzuk, borsozzuk és egy picit állni hagyjuk. Kevés olajat melegítünk egy teflonban, és beletesszük a húst, a fokhagymát és a nagyobb szeletekre vágott hagymát. Megfűszerezzük, és miután kicsit megforgattuk, felöntjük egy kevés vízzel és 25-30 perc alatt puhára pároljuk. Minden főzelékhez remekül illik!

Késő délután, munka után én is aktivizáltam magam, és remek kis vacsorát ütöttem össze. Karfiolpürét készítettem a családnak. Ők még sosem ettek ilyet, én viszont már egyszer kipróbáltam, és nagyon ízlett. Kicsit hasonlít egy jó burgonyapürére, mégis különlegesebb annál. Az elkészítése pedig roppant egyszerű. Hozzávalók: 1 karfiol, só, tej, víz, kevés vaj, tejszín, ételízesítő
Elkészítés: A karfiolt rózsáira szedjük, és a torzsáját kivágjuk, hogy csak egészen zsenge szárai maradjanak. A karfiolrózsákat megmossuk, és forró tejes, sós vízbe tesszük. 15 perc alatt puhára főzzük, majd leszűrjük, és egy botturmix segítségével pépesre daráljuk. Hozzáadunk kb. 2 evőkanál puha vajat és 1-2 evőkanál tejszínt. Konyhai robotgéppel habosra keverjük, megszórjuk egy kis ételízesítővel, és forrón tálaljuk. Bármilyen hús, főtt vagy grillezett virsli illik hozzá.

Morzsáló fórum >>>

A Morzsáló korábbi részeiből itt olvashatsz >>>