2009. szeptember 14. Gyümölcsökből sütöttük...

Alapvetően gyümölcsöket vettünk: szőlőt, szilvát, barackot, almát és banánt, de helyet kerítettünk egy szép sütőtökönek, 3 cső kukoricának és egy nagy köteg zsenge reteknek is. Kukoricát egész nyáron nem ettünk, miután a közértben sikerült egy fehér, miniszemű, vízízű mutánst vennem... most viszont hibátlan csöveket kaptunk, amelyek méltán kaphatnák meg a "nyár legszebb kukoricái" címet. Az ízük legalább ennyire finom volt, és legnagyobb örömömünkre Dorka (mind a 6 és fél fogával) aktívan rágta a saját kukoricacsövét. :-)

A kukoricán túl a szilva aratta a legnagyobb sikert, Dorkát kínálgatni sem kellett, magától nyúlt a kékeslila gyümölcsök után.
Sokat vaciláltam, hogy milyen süteményt süssek a hétvégén, de nem tudtam sem a szilva, sem a szőlő mellett dönteni, így öszvér-megoldással készültem. Kevert tésztával borítottam be egy közepes tepsit, és szép sorban kiraktam gyümölcsökkel. Az eredmény nagyon helyes lett, mint valami fali szőttes, úgy nézett ki. A süti hamar kisült, és igazi, őszies íze lett, mindenkinek nagyon ízlett. :-)

Őszi gyümölcsös sütemény

Hozzávalók: 16 dkg vaj, 30 dkg porcukor, 1 csomag sütőpor, 5 tojás, 30 dkg rétesliszt, különféle őszi gyümölcsök: szőlő, szilva, őszibarack
Elkészítés:
1.) A vajat a porcukorral és a tojássárgákkal habosra keverjük. Hozzáadjuk a réteslisztet, a sütőport, végül a tojások fehérjéből vert kemény habot.
2.) A masszát sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük, és a tetejét megrakjuk megmosott, apróra vágott szilvával, őszibarack gerezdekkel és szőlőszemekkel. (Fahéjjal meg lehet szórni - aki szereti).
Előmelegített sütőben, 180-200 fokon megsütjük. Porcukorral megszórva, felszeletelve tálaljuk.

A héten többnyire olyan fogásokat készítettem, amelyek megfelelnek a 90 napos diétának. Sajnos egyikünk sem elég kitartó, hogy végigcsinálja, de arra újabban odafigyelünk, hogy legalább "szétválasztós" ételeket együnk - és minden este futni menjünk. Na jó, ez olyan fellengzősen hangzik, maradjunk inkább a kocogásnál. Ez legalább olyan "jól megy", mint a diétázás, de a profik szerint a lelkesedés és az elszántság a fontos, a többibe meg majd belejövünk. Addig marad a dombon lefelé való fújtatva-lötyögés, és az álmodozás arról, hogy nemsoká mi is felfelé szökellünk majd. :-)))

Fehérjenapra legszívesebben pulykamelleket és gombát sütök egy teflonban, jó fűszeresen, kevés olívaolajjal, mellé pedig vagy zöldsalátát állítok össze, vagy lilahagymával és egy parmezánnal megszórt paradicsomsalátát.

A 90 napos diétában számomra a gyümölcsnap a legnehezebb - annak ellenére, hogy most tényleg szuper a kínálat, és változatosan ehet az ember. Egyszerűen a nap végére megfájdul a fejem, és úgy érzem, tiszta sav a gyomrom. Olvastam a fórumokban, hogy mindenkinek ez megy a legnehezebben, ugyanakkor idővel hozzá lehet szokni. Ká például egyáltalán nem panaszkodik, ha egész nap gyümölcsöt kell ennie, és még futni is tud a nap végén...
Persze, azért újra és újra kedvet kapok én is, amikor az utcánkban sétáló kismamákkal beszélgetve végighallgatom, milyen sokan, és milyen sokat fogytak ettől a diétától.

Keményítőnapon vagy sóletet, vagy fűszeres burgonyát, vagy lecsót főzök. Legutóbb brokkolis-karfiolos-burgonyás-hagymás lecsót főztem, nagy sikere volt. Egy teflonban kevés olajon, egy kis víz hozzáadásával puhára pároltam a zöldségeket, megsóztam, borsoztam, paprikáztam és egy kis grillfűszert is tettem bele.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Babahírek

Dorkát egy hónapja egy képességfejlesztő játszóházba "járatjuk" (heti 1 órában), ahol vele egyidős gyerekekkel tud játszani. A kicsiknek van egy pedagógusuk is (a továbbiakban: Orsi), aki mindenféle kreatív játékkal ismerteti meg őket, mondókákat és énekeket tanít, és különféle mókákat eszel ki nekik.

Dorka nagyon szereti ezeket az alkalmakat, és mindig nagyon jól szórakozik újdonsült barátnőivel. :-) A mozgással kapcsolatos, ügyességi játékokban nem nagyon remekel (kicsit félénk), de a logikai játékokban és a zenélésben élen jár. Nagyon szívesen dobol, kacagva rázza a csengőket és csapkodja a cintányért. Azt hiszem, decemberben ezt megírjuk a Jézuskának, hátha meghallgatja, és valami kis hangszert rejt a karácsonyfa alá.

Eleinte nagyon szkeptikusak voltunk a játszóházzal kapcsolatban, mivel el sem tudtuk képzelni, milyen játékokkal rukkolhatnak elő egy 13 hónapos gyereknek, ami jobb, mint ami otthon van? Aztán, amikor láttuk, hogy tényleg minden játék elgondolkodtatja a piciket, ráadásul nagyon felszabadulnak egymás társaságában, és remekül érzik magukat, megnyugodtunk.
Minden óra végén a gyerekek egy matricát kapnak, amit aztán Dorka hazáig szorongat a kezében, és amikor az apja megjön, büszkén mutatja neki, milyen "kincset" kapott. Máskor nyomdázás vagy ujjfestés van, ezeket a műveit szintén nagy becsben tartjuk otthon, egy nagy mappában.

A képen Dorka a kis Vikivel látható, amint a golyók közül előkeresett kisebb-nagyobb hangszerekkel muzsikálni kezdenek. :-)))