Mátrai borzaska recept
Mátrai borzaska
Mézes-mustáros csirkemell recept
Mézes-mustáros csirkemell
Káposztás tészta egyszerűen recept
Káposztás tészta egyszerűen
Sárgaborsóleves füstölt hússal recept
Sárgaborsóleves füstölt hússal
Mákos guba  recept
Mákos guba
Pozsonyi kifli recept
Pozsonyi kifli
Párolt lila káposzta  recept
Párolt lila káposzta
Rántott karfiol recept
Rántott karfiol
Retró kókuszkocka recept
Retró kókuszkocka
Aranygaluska vaníliasodóval  recept
Aranygaluska vaníliasodóval
Amerikai káposztasaláta (Coleslaw) recept
Amerikai káposztasaláta (Coleslaw)
Hagyományos kókuszkocka recept
Hagyományos kókuszkocka
Gesztenyés bejgli recept
Gesztenyés bejgli
Klasszikus linzer recept recept
Klasszikus linzer recept
Csokis muffin  recept
Csokis muffin
Holstein szelet recept
Holstein szelet
Kozáksapka recept
Kozáksapka
Édes bundás kenyér (french toast) recept
Édes bundás kenyér (french toast)
Klasszikus stíriai metélt  recept
Klasszikus stíriai metélt
Klasszikus császármorzsa baracklekvárral recept
Klasszikus császármorzsa baracklekvárral
Még jó, hogy a magyar szleng a "zsír" szót a nagyon jó dolgokra használja, hiszen ez az egyik legyjobb, legfinomabb, és sokféleképpen felhasználható konyhai alapanyag, pláne, ha liba- vagy kacsahájból készült.

A kacsa- és a libazsír ugyanis nemcsak finom, de telítetlen zsírsavakban gazdag, így kedvező hatással van a szívre és a keringési rendszerre. Legjobban talán kenyérre kenve, pirospaprikával és egy pic sóval megszórva jön ki az íze, (főleg, ha egy kis lilahagymát is karikázunk a kenyerünkre), de remek karaktert ad a reggeli rántottának is, ha egy mogyorónyit a tojás alá teszünk belőle, gyöngyözőbb lesz tőle a húslevesünk, pikánsabb a főzelékünk és ropogósabbak a húsféléink.

Zsíííííííííííííííííír! :-)))
Zsíííííííííííííííííír! :-)))

Persze, nyilván a kacsa/libazsírral is mértéket kell tartani: nem szabad úgy enni, mintha zabpelyhes joghurt lenne, de jó ha van belőle egy csupornyink a hidegebb téli hónapokra. Amúgy a házi zsír kitűnő "orvosság" is, meghűlés és köhögés esetén a mellkasra kenve jótékony hatással van a légcsőre és a tüdőre, és hatékonyan csökkenti a kellemetlen, fájdalmas köhögést, feloldja a nyákokat.

Anyukám gyerekkoromban mindig tartott otthon házi zsírt, és sok süteményét kifejezetten zsírral és nem margarinnal készítette - elmondhatatanul finomak voltak, és emlékszem, sokszor kente be a mellkasunkat télen, ha a tesómmal lázas, köhögős betegek voltunk. Először jött egy réteg zsír, majd egy fólia, rá egy forró vízben áztatott vizes törölköző, rá pedig egy száraz, majd a jó meleg paplan. Mindig elaludtam a dunsztban, és reggelre mindig úgy ébredtem, mintha nem is lettem volna beteg.
A szüleim mesélték, hogy régen szinte mindig csak zsírt kentek a kenyerekre, nem voltak vajkészítmények, krémek, sajtok, csak ilyen vagy olyan házi zsír, amit az emberek maguknak készítettek el, és a saját éléstárukban tartottak. Apáéknak például egy nagy fém badellájuk volt, abba tette a nagymamája a forró zsírt, majd beállította hűlni a kamrába, és amikor megdermedt, rázárta a fedelet. Egyik évben azonban horror történt. Hónapokkal később ugyanis, amikor már a badella felénél jártak, mit találtak a zsírban? Egy egeret... (ennél a résznél mindig visítottam gyerekkoromban, hogy úúúúúristen, de réééémes.....) :DDD

Na, de most már főzzünk is egy kicsit! :-) Szóval, vettünk egy kiló kacsa hájat a hentesnél. A hentesünk egy tündéri pali, mindig receptekkel is ellát, ha nála vásárolunk. Azt mondta, tegyük fazékba a hájat, kb. 2 ujjnyi vízbe, és lassú tűzön főzzük jó sokáig, amíg kifő belőlük minden zsír, és egész picire összemennek. Utána pedig teflonban ropogósra kell pirítani, ebből lesz ugyanis a töpörtyű.
Minden utasítást követtünk: megmostuk a hájat, kiszedtük a maradék tollakat, ez azt hiszem a "tokozás" (5 db volt az 1 kg-ben), és feltettük főni, takarékon.

Feltesszük a kacsahájat főni...
Feltesszük a kacsahájat főni...

Időnként megkevergettük, míg néhány óra múlva szépen kivált a fazék tetején az aranyló kacsazsír. Egy üvegbe kanalaztuk...

Majd néhány óra múlva egy üvegbe kanalazzuk a kifőtt kacsazsírt
Majd néhány óra múlva egy üvegbe kanalazzuk a kifőtt kacsazsírt

... és hűtőbe tettük, hogy megdermedjen. Másnap reggel aztán az volt az első dolgunk, hogy ellenőrizzük, hogyan sikerült a "betakarításunk". Megmutatom:

Hűtőbe tesszük, és néhány óra alatt megszilárdul
Hűtőbe tesszük, és néhány óra alatt megszilárdul

Mindketten rém büszkék voltunk, hiszen ez az első saját kacsazsírunk. :-) Jövőre majd ősszel készítjük el az első csuprunkat, sőt, valószínűleg majd ajándékba is adunk kisebb üvegeket, mert a kacsa és libazsírt (az azóta végzett felméréseink alapján) minden barátunk és családtagunk szereti. Még aznap reggel megkóstoltuk, mennyei volt. Mindenkinek ajánlom!

A másik, amit mindenképp ki kell próbálnotok, a legújabb halkrémem. Bár anyukám vajas halkréme szuper finom, és gyerekkoromban ezerszer ettem, és sosem tudtam betelni vele, úgy döntöttem, itt a reform ideje, és kikeverek valami mást, valami saját kreációt. :-)

Tonhalas szendvicskrém

Hozzávalók: 2 db kerek tonhal (sós, olivás lében), 3 kockasajt, 1 csokor friss petrezselyem, 1 mokkáskanál mustár, 2 evőkanál majonéz, bors, 1 lilahagyma, néhány csepp citromlé
Elkészítés:
1.) A halak levét leöntjük, és a húst egy tálkában villával összetörjük.
2.) Hozzáadjuk az apróra vágott lilahagymát és petrezselymet, a sajtokat, majd a mustárt és a majonézt, végül megborsozzuk, és villával krémes állagúra dolgozzuk az egészet. Pirítósra kenjük, lilahagymát karikázunk rá, és azonnal fogyasztjuk.

Tonhalas szendvicskrém, lilahagymával
Tonhalas szendvicskrém, lilahagymával

Most pedig elmesélem, hogy lett a kacsa után libazsírunk is... hétvégén elromlott a mélyhűtőm, ezért le kellett engedni az egészet, és a fagyasztott húst (szerencsére csak 1 csomag volt) SOS hasznosítani. Kapóra jött, hogy vendégeket vártunk és szülinapoztunk, így a fagyos libacombokat (mert ez volt az az 1 csomag) elkészítettem, és hiszitek vagy sem, 3 féle ételt nyertünk belőle: egy újabb csupor liba(zsírt), egy eszméletlen finom liba erőlevest, és a főételt: a csodás sült libacombokat.

Sült libacombok

Hozzávalók: 7 libacomb, erőleves, 2 hagyma, 2 alma, kacsazsír, só, bors, fokhagyma fűszerkeverék, grill fűszerkeverék, provance-i fűszerkeverék, víz,
Elkészítés:
1.) A libacombokat kuktába tesszük, felöntjük erőlevessel, és puhára főzzük. (Én 2 órán át főztem őket - tény, hogy elfelejtettem az egészet, finom omlós lett a hús, és nem is főtt szét. )
2.) Egy (vagy két) jénaiba pakoljuk a főtt libacombokat, mindet megsózzuk, fűszerezzük őrölt fokhagymafűszerrel, grillfűszerrel, borssal és provance-i fűszerrel. Nagyobb darabokra vágjuk a megpucolt hagymát és a megmosott almát, és a húsokra tesszük, végül egy pohár vizet a húsok alá öntünk, és a húsok tetejére kisebb darab kacsazsír-darabokat teszünk. Kb. 200 fokon addig sütjük a combokat, amíg minden szépen megpirul és ropogós lesz. Burgonyakrokett és bodzalekvár remekül passzol hozzá. (Ha pedig megettük a libacombokat és a mellette sült hagymát, almát, szépen tegyük el a visszamaradt pecsenye-libazsírt egy kisebb csuporba. Sokáig eláll és nagyon finom. :-))

Főtt libacombok almával, hagymával, kacsazsírral - sütés előtt
Főtt libacombok almával, hagymával, kacsazsírral - sütés előtt


Sült libacomb, burgonyakrokett, bodzalekvár
Sült libacomb, burgonyakrokett, bodzalekvár

Liba erőleves - pirított hagymás kiflivel

Hozzávalók: a libafőzésből visszmaradt erőleves, 2 nagyobb vöröshagyma, 3 kifli, só, őrölt bors
Elkészítés:
1.) A leves adott, hiszen az visszamaradt a libafőzésből. Tegyük kis időre hűtőbe a levet, és a tetejéről kanállal szedjük le a zsírt.
2.) A lekanalazott zsírt tegyük egy teflonba, és pirítsuk rajta üvegesre a kockára vágott vöröshagymát.
3.) Karikázzuk fel a kiflit, és azt is adjuk a vöröshagymához, majd az egészet pirítsuk addig, amíg szépen megbarnulnak. Sózzuk, borsozzuk, és azonnal tálaljuk, a forró levessel együtt.

Liba erőleves - pirított hagymás kiflivel
Liba erőleves - pirított hagymás kiflivel

Végül szeretnélek megajándékozni Titeket egy aranyos mesével, ami a zsírosbödön kapcsán remekül passzol a mai jegyzetemhez. :-)

Egy macska megismerkedett egyszer egy egérrel, s addig-addig mondogatta neki, hogy így meg úgy szereti, míg az egér rá nem állt, hogy egy házba költöznek, és közös háztartást vezetnek. - Hanem télire készletet kell ám gyûjtenünk, különben felkopik az állunk - mondta a macska. - Neked, egérke, különben is vigyáznod kell, hová dugod az orrodat, még utóbb beleesel valami csapdába! A jó tanácsot tett követte: vettek egy kis bödön zsírt; csak azt nem tudták, hová dugják. Hosszas töprengés után azt mondta a macska: - Nem tudom, hol lehetne jobb helyen, mint a templomban, onnét ugyan senki el nem meri lopni; letesszük az oltár alá, s addig hozzá sem nyúlunk, míg a szükség rá nem kényszerít. Biztonságba helyezték hát a bödönt; de kis idõ múlva nagy étvágya támadt a macskának a zsírra, s így szólt az egérhez: - Hallod-e, egérke, nénémasszony meghívott keresztkomának, gyönyörû cicája született, szép fehér zsemlefoltos, azt kell keresztvíz alá tartanom. Adj nekem kimenõt mára, viseld gondját egyedül a háznak. - Csak menj isten nevében - felelte az egér -, s ha valami jót eszel, gondolj rám. Magam is innék egy gyûszûnyi áldomást a keresztelõi aszúból! Persze egy árva szó sem volt igaz az egészbõl; a macskának nem volt se nénjeasszonya, se keresztapának nem hívták meg. Ment egyenest a templomba, odaosont a bödönhöz, nyalni kezdte a zsírt, mind lenyalta a fölét. Mikor jóllakott, sétált egyet a háztetõkön, nézelõdött, szemlélõdött, aztán leheveredett, elnyúlt a napon, s nyalta elégedetten a bajuszát, valahányszor eszébe jutott a zsírosbödön. Nem is ment haza elõbb, csak estefelé. - No, megjöttél? - fogadta az egér. - Biztosan jól mulattál. - Megjárja - felelte a macska. - Hát a kicsinek mi lett a neve? - tudakolta tovább az egér. - Lefölét - vetette oda kurtán a macska. - Lefölét?! - kiáltott föl ámulva az egér. - Furcsa név, életemben ilyet nem hallottam még. Vagy a ti családotokban talán szokásos? - Furcsa, nem furcsa, semmivel sem rosszabb holmi Morzsafalónál, ahogy a te keresztkölykeidnél járja - vágta el a vitát a macska. Nem sokkal ezután megint csiklandozni kezdte a macska ínyét az étvágy. - Igazán megtehetnéd újra a kedvemért, hogy egyedül viseled gondját a háznak - mondta -, engem megint keresztkomának hívnak, nem utasíthatom vissza, olyan szép fehér sáv van a cica nyakán! A jóságos egérke megint beleegyezett a macska meg elosont a kertek alatt, belopódzott a templomba, és félig kinyalta a zsírosbödönt. "Hiába, mindig az esik a legjobban, amit maga eszik az ember" - mondta, és szerfölött elégedett volt a napi munkájával. Ahogy hazaért, kérdi az egér: - Hát ennek a gyereknek ugyan mi lett a neve? - Befelét - felelte a macska. - Hogy mondod? Befelét? Életemben nem hallottam még ezt a nevet; fogadjunk, hogy nincs is benne a kalendáriumban! Hanem a macskának csakhamar újra összefutott a nyál a szájában, valahányszor a bödönre gondolt. Három az igazság - mondta az egérnek - megint keresztelõre hívnak, a kicsi fekete, mint a szurok, csak a mancsa fehér, de azon kívül aztán egy szál nem sok, annyi fehér szõre sincsen, az ilyesmi nagy ritkaság, minden szent idõben egyszer ha megesik. Ugye, elengedsz? - Lefölét! Befelét! - mormogta az egér. - Olyan fura nevek, annyit tûnõdöm rajtuk. - Mert folyton itthon kuksolsz a szürke háziruhádban, hagyod, hogy a hajad a nyakadba nõjön, és képzelõdöl - felelte a macska. - Így van az, ha valaki ki sem teszi a lábát a szobából. Míg a macska odajárt, az egér kitakarította, rendbe tette a házat. A pákosztos macska meg ezalatt kinyalta mind egy cseppig a zsírt a bödönbõl. "Addig úgysincs nyugta tõle az embernek, amíg mindet meg nem ette" - mondta magában, és csak késõ este tért haza, kövéren, jóllakottan.


Az egérnek az volt az elsõ dolga, hogy a harmadik keresztfiú nevét tudakolta. - Biztosra veszem, hogy ez sem fog tetszeni neked - felelte a macska. - Úgy hívják, hogy Cseppetsem. - Cseppetsem! - kiáltotta az egér. - Ez a legmeghökkentõbb név valamennyi közt, még sosem találkoztam vele nyomtatásban. Cseppetsem! Vajon mit jelent ez? Fejét csóválta, összegömbölyödött, és lefeküdt aludni. Ettõl fogva senki nem hívta többé keresztkomának a macskát. És nemsokára beköszöntött a hideg tél, odakint már nem akadt semmi ennivaló. Akkor az egérnek eszébe jutott a macska bölcs tanácsa. - Gyerünk, barátom - mondta neki -, keressük meg a bödönünket, eddig megõriztük, bezzeg most jólesik majd! - Az igaz - felelte a macska -, jólesik majd neked, akárha az ablakot nyalogatnád. Útnak indultak, s ahogy odaértek a templomba, ott volt a bödön a helyén, csakhogy üresen. - Ó, most látom csak, mi történt, most derül ki, milyen barátom vagy! - kiáltotta az egér. - Azzal, hogy keresztelõre mégy, fölfaltad az egészet, elõbb le a fölét, aztán be a felét, végül nem hagytál... - Nem hallgatsz! - rivallt rá a macska. - Ha még egy szót szólsz, bekaplak! ...cseppet sem - mondta a szegény egér, mert már a nyelvén volt, s akarta, nem akarta, kiszaladt a száján. A macska utána ugrott, de az egér gyorsabb volt, elszaladt. Azóta is vigyáz, hogy a macskával ne találkozzék.

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.

Hozzászólások (0)

LegfrissebbTörlés
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Friss sztorik

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Mindmegette Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.