2010. május 17. Cukkini, a rejtőzködő

Dorka meglehetősen bizalmatlan az új ízekkel kapcsolatban. A párolt, grillezett zöldségeket meg sem kóstolja, maximum azért fogadja el a tányérjára rakott "ismeretlen eredetű" zöldeket, hogy utána hosszasan "tanulmányozza" őket, mintha csak műanyag játékok lennének.

Ká inkább az előítéletei rabja... mély nyomot hagytak benne ugyanis az iskolai menza ízei: a"rémséges volt a tökfőzelék", és az "ehetetlenül keserű és cukrozott a paradicsomleves". Mentségére szóljon, hogy együttlétünk és a kantin munkássága nyomán már sok "rossz ételt" rehabilitált. Így például a paradicsomlevesem ma már az egyik kedvencének számít, és mellettem megszerette a zöldségleveseket, a zöld főzelékeket, az élesztőpástétomot és egy csomó olyan ételt, amit régen biztos érintetlenül hagyott volna a tányérján.
A cukkini azonban más lapra tartozik, azt semmilyen formában nem szereti - szokta mondogatni. De mi van akkor, ha mégis létezik olyan formája ennek a zsenge kis zöldségnek, amit mégis meg lehet szeretni?

Ma reggel Ká és Dorka még aludtak, engem viszont felébresztett a redőnyök hangos csattogása az ablakon, és az ablakokon kopogó eső. A szél veszettül tombolt kint, rongyosra szaggatta a pergolánk gerendáin lógó csodás petúniáimat. A fregoli eldőlt, és átrepült a teraszon - már tudtam, mi volt éjjel az a nagy csattanás...
Kétszer is meg kellett néznem a hőmérőt, hogy jól látok-e? 6 fok? 6 fok volt odakint. Gyorsan felhúztam egy melegítőt és egy vastag zoknit, mert addigra tudatosodott bennem, hogy a lábaim, a rövid, nyári hálóingemben jéggé fagytak. Főztem egy forró tejeskávét, beleöntöttem a barna, rusztikus csupromba (amit apától kaptam nemrégiben, a Pátyi búcsúban), és a konyhapultra kuporodtam. A cukkinikkel teli fonott kosárka mellé.
- Jó reggelt! - mormogtam a bögrémbe, miközben a hozzám legközelebb fekvő cukkinire meredtem.
- Szia Mirza! - szólt hozzám Cukkini Úr.
Majdnem félrenyeltem.
- Te tudsz beszélni? - kérdeztem hüledezve.
- Psssszt! - pisszegett felém Cukkini Úr. - Csak az érintettek hallanak minket.
- Oooh... - pislogtam meglepetten. - Ezek szerint... ööö... én...
- Igen, Te érintett vagy! A barátunk. - felelte Cukkini úr, és láttam, amint a háta mögül a többi cukkini kíváncsian méregteni kezd.
- És mivel érdemeltem ki a barátságotokat? - kérdeztem.
- Azzal, hogy szeretsz minket, bár a családodban senki nem szereti a fajtánkat, és sosem hagysz minket ott szégyenszemre, a zöldségesnél.
- De... - folytattam volna, de hangokat hallottam a lépcsőházból. Ká slattyogott lefelé az emeletről, a karján a kis Dorkával. Boglyasan, hunyorogva néztek rám, édes álom-illatuk messziről érezhető volt.
- Kivel beszélettél? - kérdezte kíváncsian a férjem.
- A cukkinikkel - mondtam, és olyan képet vágtam, mintha ez teljesen normális lenne.
Ká odalépett mellém, és miközben egy csókot nyomott a fejem búbjára, belenézett a bögrémbe. Aztán a cukkinikre - akik abban a pillanatban mozdulatlanná dermedtek.
- Ááá, értem - hümmögött. - Hát akkor mondd meg nekik, hogy én is üdvözlöm őket - nevetett, és a Kicsivel a nappali felé vette az irányt, miközben észre sem vette, hogy Cukkini Úr szeme felpattant, és halkan megemelte zöld kalapját.
- Köszönöm, Uram! :-)

Mire a családom megreggelizett, megszállt a kreativitás, és kétféle cukkinis étel rotyogott a gázon. Nem vertem nagy dobra a menüt, de nagyon bíztam benne, hogy a végeredménnyel "tarolni" fogok. A pozitív hozzáállás minden bizonnyal sokat számít, mert a frissiben feltalált leves receptemmel sikerült elkészítenem - a férjem szerint - "minden idők legfinomabb levesét". Csak amikor már az utolsó csepp is elfogyott (Dorka is mind megette), akkor kérdezte meg:
- Mirza, voltaképp miből volt ez a leves?
:-))))

Cukkini krémleves - gyerekeknek

Hozzávalók: 2 cukkini, 3 szál újhagyma, 1 dl tejszín, 4 tejszínes háromszög sajt, erőleves, kurkuma
A tálaláshoz: felkarikázott, és teflonban (kevés olívaolajon) megpirított kiflikarikák
Elkészítés:
1.) A cukkinit és az újhagymát nagyobb karikákra vágjuk, egy fazékba tesszük, és rámerünk annyi erőlevest, amennyi épp ellepi. Takaréklángon, fedő alatt puhára főzzük 15 perc alatt.
2.) Lehúzzuk a fazekat a tűzről, megvárjuk, amíg kicsit kihűl, és hozzáadjuk a tejszínt és a sajtokat, majd megszórjuk kurkumával. Botturmix segítségével krémesre keverjük.
3.) A kifliket felkarikázzuk, kevés olíván egy teflonban megpirítjuk, és a leveshez, reszelt sajttal megszórva tálaljuk.

A lecsónak lecsó illata volt, nem kellett sokat reklámozni, mit eszünk. Persze, egy kicsit más volt az íze, hiszen paprika helyett cukkinit tettem bele. Ká-nak ez is ízlett, igaz, megkérdezte, hogy tök is van-e benne? :-)

Cukkinis lecsó

Hozzávalók: 2 hagyma, 2 cukkini, 5 paradicsom, 4 szál virsli, pirospaprika, kapor, só, bors, olívaolaj (vagy kacsazsír)
Elkészítés:
1.) A hagymát felkockázzuk, és kevés olívaolajon üvegesre pirítjuk.
2.) Rátesszük a felkockázott cukkinit és paradicsomot, megsózzuk, borsozzuk, pirospaprikát is adhatunk hozzá, majd felöntjük vízzel, belekeverjük a virslikarikákat és az egészet puhára pároljuk. A végén megszórjuk kaporral, és rizzsel vagy pirítóssal tálaljuk.
(Ha vendégeknek készítjük, két félbevágott, párolt tök-hajóba töltve, friss kaporral díszítve nagyon dekoratív étel.)

Croissant-ot még sosem sütöttem. Ez a recept azért tetszett meg, mert nagyon gyorsan elkészül, és az édes kis kiflik sok napig elállnak, így egyaránt fogyaszthatók reggelire vagy vacsorára.

Almás croissant - gyors recept

Hozzávalók: 25 dkg túró, 0,75 dl olívaolaj, 1,8 dl narancslé, pici só, 50 dkg liszt, 1 csomag sütőpor, 2 édes alma, 15 dkg darált dió, 2 evőkanál barna cukor, 1 dl tejszín, 4 evőkanál mazsola, 1 evőkanál kókuszreszelék, 1 teáskanál fahéj, 1 evőkanál zabpehely
Elkészítés:
1.) A túrót simára keverjük a narancslével és az olajjal, és egy picit megsózzuk. Apránként hozzáadjuk a sütőporos lisztet, majd jól átgyúrjuk a tésztát. Lisztezett deszkán fél centi vastagra nyújtjuk, és háromszögekre vágjuk.
2.) A töltelékhez lereszeljük, hozzáadjuk a tejszínt, fahéjat, mazsolát, kevés kókuszt, darált diót, barna cukrot és egy kis zabpelyhet.
3.) Minden tészta-háromszög közepébe tölteléket kanalazunk, és az átfogónál (a háromszög legszélesebb oldala) kezdve, felhajtjuk a tésztát.
Sütőpapírra tesszük a croissant-okat, és megkenjük vízzel. Előmelegített sütőben, 200 fokon 20 perc alatt készre sütjük.