2011. ápr. 11. Tésztagép - a csodamasina :-)

Tudom persze, hogy ma már mindenhol lehet "házi tésztát" kapni, és biztos tényleg háziak, de én olyanra gondoltam, amit személy szerint én csinálok - ahogy régen a nagymamáim is házilag készítettek minden tésztafélét. Ha ők tudták, nekem miért ne menne, nem igaz? Persze, nekik nem voltak gépeik, derelyevágóval és éles késsel "operáltak", mégis mennyei ételeket tudtak készíteni.

A tévében és a neten tucatnyi helyen láttam már, hogyan lehet metélt tésztát készíteni: géppel vagy kézzel. Lelkes amatőrként a gépre szavaztam, és miután a múlt héten egész véletlenül egy áruházban megláttam egy szép példányt a polcon (potom 3200 fotintért), nem volt kérdés, hogy hazavisszük-e. Ezzel egyidejűleg nálunk leáldozott a boltban vásárolt tészták ideje...

Szóval, a kis gép kicsit a húsdarálóhoz hasonlít, csak laposabb a feje. Teljes a képzavar, gondolom, a remek leírásomnak köszönhetően...:-))) De mindjárt meglátjátok a képeken, milyen is eme remek szerkezet. De előbb térjünk vissza a tésztakészítésre. Nincs kifejezett alapreceptem - az a lényeg, hogy minden 10 dkg liszthez 1 tojást gyúrjunk, tehát ha 30 dkg lisztből készítűnk tésztát, ahhoz 3 tojást gyúrjunk be. Egy mély tálba tesszük a hozzávalókat, és addig gyúrjuk, amíg a tészta jó kemény, és homogén lesz. Kemény munka, belesajdul az ember keze, de gondolom, hozzá lehet szokni.
Ha jól összegyúrtuk a tésztát, 3-4 darabba vágjuk, és lisztezett deszkán sál formájúra nyújtjuk, majd beállítjuk a gépen, milyen vastag tésztát szeretnénk kapni, és szépen belenyomjuk a tésztát. Egy karral kell tekerni a gépet: egyik oldalán bemegy a vastag tészta, a másikon pedig előjön a kilapított tészta. Ha még laposabbat szeretnénk, állítani kell a vastagságon (van erre egy gomb), és még egyszer áttekerni a tésztát. (Mi csak egyszer lapítottuk ki, így is kétszer hosszabb lett minden tésztánk.)
Ha pedig elég laposnak látjuk a tésztát, a gép másik felén áttekerve csodálatos metélt tésztát kapunk. :-))

A tésztagyártásról azért nem tudtam fázisfotókat készíteni, mert mindhárman dolgoztunk: Ká engedte bele a lapos tésztát a gépbe, Dorka tekerte (bár mi úgy mondtuk: kurblizott), én pedig egy üveg tállal egyensúlyoztam a gép túloldalán, hogy az újdonsült metéltek szép, kör alakban tekeredjenek egymás mellett. Így hát az első házi tésztánk igazi családi munka volt, és rém izgatottan (na jó, visítozva) vártuk, milyen lesz a végeredmény. A képek is bizonyítják, hogy ügyesek voltunk. Igaz, a bolti házi tészta vékonyabb, de finomabbnak nem mondanám... íz szempontjából mi nyertünk, egyértelműen. :-)

A házi metéltet eztán forró, sós vízbe tettük, kifőzük, majd hideg vízzel leöblítettük (a profik szerint így kell), majd leszűrtük, olívával meglocsoltuk, és sajttal, tejföllel (másnap paprikás csirkével) megettük.

Ez hát az első (de nem utolsó!) házi tésztánk hiteles története. Dorka is sokkal jobb étvággyal ette a metéltet, nyilván sokat nyomott a latba, hogy ő maga is részt vett az ebéd elkészítésében, és mi is arra jutottunk, hogy a jövőben magunk készítjük a tésztáinkat. (A csusza tésztát és a lasagnet nem kell "ledarálni", csak megszárítani, és előbbit széttördelni, nagyobb lapokra.) Jövő héten zöld tésztával próbálkozom, spenótosat szeretnék készíteni. Ha van jó receptetek, örömmel fogadjuk, és persze ötleteket, tippeket - mindent, amit a csodamasináról és a tésztagyártásról tudni érdemes. :-)

A másik forradalmi felfedezésem egy lisztkeverék, amit kifejezetten kenyérsütéshez vettünk, de sajnos nem emlékszem a nevére. Talán Vita Mill? Vagy Bio Mill? Valami ilyesmi. Búzacsírás, sokmagos keveréket árulnak, amiben kovász van, így csak 6 dl langyos vizet kell a lisztkeverékhez önteni, és egy nagy csipet sót, majd 220 fokon 10 percig, aztán 200 fokon 55 percig sütni. Álom-finom kenyér lesz belőle, nálunk 1 hét alatt fogy el, és nem szárad meg.

Aztán sütöttem még egy remek és S.O.S. gyorsasággal elkészíthető süteményt, ami állítólag az 1950-es évekből származik. Ez egy alacsony peremű sütőformában elkészíthető teasütemény, én csak azért készítettem kuglóf formában, mert eltűnt az alacsony peremű sütőformám. :-) Apa meg is jegyezte, hogy az ő nagymamája habkönnyű kuglófokat sütött... persze, de ez nem kuglóf, csak nálam. Ne kuglófként süssétek meg, jó? A recept hibátlan, meglátjátok.

Dédi teasüteménye

Hozzávalók: 6 tojás, 30 dkg porcukor, 3 evőkanál narancslé, 15 dkg liszt, 15 dkg kukoricaliszt, 15 dkg lágy vaj
Elkészítés:
1.) Konyhai robotgéppel a hozzávalókat összekeverjük, sütőpapírral bélelt (vagy szilikonos) formába öntjük, és 190 fokon megsütjük. Lekvárral és hideg, porcukorral felvert tejszínhabbal tálaljuk.