Olcsó diót találtál? Vigyázz, tönkreteheti a bejglit!

Ellepték a magyar piacokat, parkolókat azok az árusok, akik áron alul kínálják a silány minőségű diót. Ezekkel legtöbbször az a gond, hogy nem ellenőrzött körülmények között termelik őket, gyakran használnak például az EU-ban betiltott vegyszereket. Nézzük, hogyan tudjuk megkülönböztetni a jó diót az ellenőrizetlen gazdaságból származó resztlitől!

1. A termelői dió a csúcs!

A legjobb, ha közvetlenül magyar termelőtől vásárolunk, mivel itt a termelés és a feldolgozás ellenőrzött körülmények között zajlik, így a minőség is garantált. Ha nincs lehetőség személyesen vásárolni, néhány termelő szállítást is kínál. Érdemes többen összefogni, mivel bizonyos értékhatár felett a szállítás gyakran ingyenes.

2. Tudjuk meg, honnan származik!

A hipermarketekben is beszerezhetjük a diót, de mindig ellenőrizzük a származási helyet. A legtöbb üzletlánc magyar termelőtől származó héjas diót is árusít, míg a pucolt dió általában import termék. Ne tévesszen meg minket az sem, ha egy magyar cég árul előrecsomagolt diót, mivel az akár külföldről is származhat.

3. A méret a lényeg

A kistermelői piacon is legyünk óvatosak, mivel sok kereskedő import dióbéllel hígítja fel a termékét. Nehéz különbséget tenni, de az ukrán termések általában apróbbak és sötétebbek, míg a magyar nemesített fajták mérete kifejezetten nagy és világos.

4. Kóstoljunk, bátran!

Ne feledkezzünk meg kóstolót kérni. Mivel az import diók jellemzően nem ültetvényről származnak, az eltérő ízvilág árulkodó jel lehet. Előfordulhat, hogy néhány dió finom, ugyanakkor akadhat köztük olyan, ami szinte ehetetlen.

5. Figyeljünk a jelekre!

Az utóbbi időben egyre többen próbálnak háztáji diót értékesíteni közösségi csoportokban vagy a piacon. Mindig kérdezzük meg az eladótól, milyen fajtájú diót árul, és melyik termőterületről származik. Ha dióbélre van szükségünk, figyeljünk a penészesedés jeleire, és ellenőrizzük, hogy ne legyen molyos, avas.

6. Törésteszt

Gyakran előfordul, hogy az idei friss, nedves termést szárított dióbélként próbálják eladni, de kóstolva érezhető, hogy nem roppan eléggé. Fontos tudnunk, ha a dió nincs kellően kiszárítva, rövid időn belül bepenészedik. Héjas dió vásárlása előtt végezzünk egy töréspróbát: a dió akkor elég száraz, ha a közepén lévő hártya könnyedén törik hajlítás közben.

7. Héjjal vagy anélkül?

Ha nagyobb mennyiséget, hosszabb ideig szeretnénk tárolni, inkább héjas termést válasszunk. A tárolása is egyszerűbb, hosszabb ideig megőrzi az aromáját, és nehezebben dohosodik meg. Bár az ára fajlagosan kedvezőbb, mint a dióbélnek, vegyük figyelembe, hogy 1 kilogrammból jó minőségű áru esetén körülbelül 40 dekagramm dióbél nyerhető ki, és ne feledkezzünk el a feltörésével járó munkáról sem.

8. Letakarni tilos!

Gyakori tévhit, hogy a diót a pincében kell tárolni. A lényeg, hogy száraz, jól szellőző helyiségben, műanyag rekeszekben, 5-10 cm vastagon kiterítve tároljuk. Semmiképpen ne takarjuk le, mert ha nem megfelelő a levegőzés, a penész hamar felüti a fejét.

(Forrás: BorsOnline)