Egy kis gyakorlással kiküszöbölheted azokat a hibákat, amelyeket sokan elkövetnek a zöldség tárolása, feldolgozása során. Ha megfogadod tanácsainkat, nemcsak finomabb és tápanyag-dúsabb lesz a végeredmény, de még spórolni is fogsz. Íme, a leggyakoribb hibák a zöldség előkészítési folyamat során!
Ha nagyobb mennyiségben vásárolsz zöldséget, pénzt takarítasz meg. A nagyobb kiszerelés lehet a saját döntésed, de előfordulhat, hogy nincs más választásod – például ha nagykereskedelmi áruházlánc boltjában vásárolsz. A lényeg, hogy ilyenkor fel kell készülnöd arra, hogy hosszabb ideig tárold például a burgonyát és a hagymát, az almát. Ez a két zöldség akár több hónapig is eláll, ha hűvös, sötét helyen, de nem egymás mellett tárolod őket. A hagyma ugyanis olyan gázokat bocsát ki magából, amelyek hatására a krumpli kicsírázik és gyorsabban megromlik. (Ugyanez vonatkozik az almára is: etiléngázt szabadít fel, ami miatt a közelébe lévő gyümölcsök és zöldségek gyorsabban érnek. Így az almát is érdemes más gyümölcsöktől távolt tárolni.)
A hűtőpultból vásárolt zöldségek, mint például a kelkáposzta, a brokkoli, a sárgarépa és a zeller műanyag zacskóban tovább megőrzi a minőségét, de a papírzacskó is jó választás. A gyökérzöldségek levelük nélkül, zacskóba téve és hűtőben tárolva 10-14 napig frissek maradnak. Hogy miért kell a zöldet eltávolítani? Kiszívja a tápanyagokat és a nedvességet a gyökerekből, és a zöldség elfonnyad.
Kétségtelen, hogy időt takarítasz meg, ha előre meghámozod a zöldségeket és felaprítod őket, de ez nem a legjobb módja, hogy megőrizd a zöldségek ízét és színét. Ez nem probléma az antioxidánsokban gazdag zöldségek esetében (kelkáposzta, brokkoli, cékla stb.): ezek ugyanis védve vannak az oxidációtól, ezért megőrzik színűket. Ugyanez már nem mondható el a burgonyáról, a padlizsánról vagy a paszternákról: amit ezeket felvágják, a felületük barnulni kezd. Csökkentheted az esélyét a barnulásnak, ha a felaprított zöldséget vízbe teszed, vagy azonnal lefagyasztod. A legjobb módja, hogy megakadályozd a zöldségek oxidációját, ha csak főzéskor szeleteled fel azokat.
Nem az oxidáció az egyetlen probléma, ami miatt aggódhatsz, ha túl korán készíted elő a zöldséget a főzéshez. A korai előkészítés során a tápanyagok is jelentősen csökkenhetnek a zöldségekben. A vitaminvesztést egyébként az oxigén, a hő és a fény együttesen okozza. A zöldségek feldarabolása növelheti a romlás kockázatát is. Ismert, hogy a zöldségek a betakarítás után is „lélegeznek”. Ha belevágsz, megváltozik a légzés sebessége, és szén-dioxid szabadul fel, ami megváltoztatja a zöldség ízét és állagát. Ez egyébként jó ok arra, hogy kerüld az előre felvágott zöldségek vásárlást: egyszerűen nem éri meg spórolni az idővel a minőség rovására.
Az, hogy egyformára vágd a zöldségeket, nem csak esztétikai okokból fontos: a nagyjából egy méretű zöldségek egyenletesebben sülnek át. Így érdemes felvágni akkor is, ha sütőben sütöd és akkor is, ha főzőlapon, serpenyőben készíted el a zöldségeket. Ha viszont különböző zöldségeket sütnél egyszerre, az elkészülési időt vedd figyelembe, és az alapján darabolj: például ha céklát és édesburgonyát sütsz, a céklát vágd egész apróra, a batátát pedig nagyobb darabokra. Így egyszerre készül el a köret.
Ha van egy szakácskésed, azt gondolhatod, hogy bármilyen élelmiszert feldarabolhatsz vele. De nem véletlen, hogy többféle kés létezik: a pengék különböznek, és ezáltal megkönnyítik az aprítást, vágást. Hámozáshoz használj rövidebb pengéjű késeket, a hagyma szeletelése pedig egyszerűbb egy hosszú pengéjű késsel. A megfelelő késnél sokkal fontosabb az, hogy éles kést használj. Vannak, akik balesetveszélyesnek tartják az éles kést, de valójában nincs is félelmetesebb a konyhában, mint egy tompa vágóeszköz. Az életlen kést ugyanis nagyobb erővel kell nyomni, mivel nem tapad a vágott élelmiszer felületéhez, így könnyen megcsúszhat és máris kész a baj…
Természetesen akad olyan zöldség, aminek ehetetlen a héja, de például a sárgarépát, az uborkát vagy a gyömbért teljesen feleslegesen pucolod meg – ráadásul előfordulhat, hogy a héjával együtt kidobod a zöldség tápanyagokban leggazdagabb részét! Általánosságban ugyanis elmondható, hogy a héjak tartalmazzák a legmagasabb koncentrációban a vitaminokat, ásványi anyagokat és antioxidánsokat, illetve rostokban is igen gazdag részei a zöldségeknek. Nemcsak a héjról van szó: a növények szára és levele gyakran több tápanyagot tartalmaz, mint maga a zöldség. Ahelyett, hogy kidobnád ezeket, próbáld meg felhasználni: a sárgarépa zöldjéből készíthetsz pestót, ízesítheted vele a salátát; a brokkoli szárát hozzáadhatod a sült krumplihoz vagy a káposztasalátához.
A zöldségek piszkosak. Nemcsak föld, hanem vegyi szennyeződés is lehet rajtuk, ezért nagyon fontos a megfelelő tisztítás. A korai mosás azonban elősegíti a baktériumok szaporodását, ami felgyorsítja az élelmiszerek bomlását. Valójában az a legjobb, ha közvetlenül fogyasztás előtt mosod le a zöldségeket. Az előmosott termékeket nem kell megmosni, hiszen a plusz mosás valójában növeli a keresztszennyeződés miatti megbetegedések valószínűségét.
Minden zöldség tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal és antioxidánsokkal, de ha nem megfelelően készíted el őket, a jótékony hatásokból semmit sem fogsz tapasztalni. Egyes zöldségek – például a burgonya, a gomba, a spenót, a spárga és a kelbimbó – vízben oldódó vitaminokat tartalmaznak. A forralás hatására a vitaminok „kimosódnak” a főzővízbe, amit nem fogsz megenni… Ehelyett ezeket a zöldségeket párold meg és úgy fogyaszd el. A zsírban oldódó A-, D-, E- és K-vitaminok viszont sokkal jobban felszívódnak a szervezetben, ha kevés zsírral készíted el őket. Ha az édesburgonyát, a leveles zöldeket, például a kelkáposztát, a brokkolit és a káposztát kevés olajban megsütöd, a zöldségek tápanyag-dúsabbak lesznek, mint ha vízben főznéd.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.