Mivel a rizs főzésénél az egyenletes hőeloszlás a lényeg, érdemes vastag aljú és falú edényt választani, mert az jobban megtartja és eloszlatja a hőt, mint a vékonyabb anyagból készült edények.
Nemcsak az edényválasztás, hanem az alapanyag előkészítése is fontos lépés. Főzés előtt a rizst tegyük szűrőedénybe, és hideg folyó víz alatt mossuk meg, hogy eltávolítsuk a felületén lévő keményítőt és az esetleges szennyeződéseket.
Az elektromos főzőlapok felülete nagy mennyiségű hőt tárol, így meghosszabbodik az az idő, amíg forr a rizs. Ennek elkerülése érdekében melegítsünk fel egy másik felületet a főzőlapon alacsony hőfokra, és amikor forrni kezd, tegyük át az edényt erre a lapra. Ha gáztűhelyünk van, ez nem probléma, hiszen a gáz azonnal alacsonyabb hőfokon ég, ha lejjebb vesszük a teljesítményt.
Az aromás rizseket – mint például a thaiföldi jázmin, az indiai és pakisztáni basmati rizs – főzés előtt be kell áztatni, hogy megőrizzék a jellegzetes aromájukat. A karakteres ízekért felelős aromák ugyanis a hosszas főzéssel elhalványulnak. Ha a főzés előtt a rizst legalább 30 percig áztatjuk hideg vízben, a főzési ideje kb. 20 százalékkal csökken, és emiatt aromásabb marad a rizs.
Folyamatos, magas hőfokon főzve a rizsszemek szétrepednek. Ekkor keményítő szabadul fel és a rizs ragacsos lesz. Az állag nem mindegy: még a tejberizs vagy a rizspuding is finomabb, ha egészben maradnak a szemek.
Hacsak nem adunk hozzá fűszereket, hagyjuk békén a rizst; tudja, hogyan kell megfőnie! Felemelve a fedőt a gőz távozik az edényből, így meghosszabbodik a főzési idő. Ráadásul a kiszámított rizs-víz arány is felborul, aminek hatására a rizs nem a kívánt állagú lesz.
Hatalmas hiba! De olyan nehéz ellenállni, ugye? Pedig a rizzsel tényleg semmit sem kell csinálni főzés közben... Ha ugyanis megkavarjuk, a rizsszemek összetörnek, a belőlük kioldódó keményítő összegyűlik az edény alján, odatapad, és megég. (Kivétel persze akad, a rizottó. Ott ugyanis pont az a lényeg, hogy folytonos keveréssel keményítő szabaduljon fel, ami különleges textúrát ad a rizsnek.) Egyébként ha keverünk, rögtön két hibát is vétünk, hiszen a fedőt is felemeltük...
Világszerte több ezer rizsfajtát termesztenek, és nem lehet mindegyiket ugyanúgy főzni. Kevés vízben főzve a rizs száraz és kemény marad, ha túl sok vizet használunk, ragacsos masszát kapunk. Minden esetben nézzük meg a csomagoláson az elkészítés módját! A barna rizs főzéséhez például valamivel több víz szükséges, mint a fehér rizshez, de az is befolyásolja a víz mennyiségét, hogy a barna rizs rövid vagy hosszú szemű.
A sós víz állítólag hamarabb felforr, de a különbség a gyakorlatban nem igazán észrevehető. Viszont só nélkül a végeredmény ízetlen, a rizsszemek pedig nyálkásabbak és tapadósabbak lesznek. A rizs természetes aromája tovább fokozható, ha a főzővízbe fűszereket teszünk. Mehet bele zöld kardamom, fahéj, római kömény, zöld fűszerek, stb.
Miért használnánk rövid, kerek szemű rizst, ha a recept hosszú vadrizst ajánl? A különböző rizsek eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, és főzés közben is eltérően viselkednek. Az íze nem feltétlenül lesz rosszabb, inkább az állaga lesz más.
Ha jól csináltuk, a frissen főtt rizs a tetején szárazabb, mint az edény alján. Nagyon fontos, hogy a rizst legalább 15-20 percig hagyjuk a tűzről levéve kihűlni, hogy a nedvesség egyenletesen eljusson mindenhová. Idő előtt tálalva a rizs nedves kis csomókká állhat össze.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.