„A szabálysértési törvény értelmében csendháborítást követ el az, aki napszaktól függetlenül lakott területen, egy épületben vagy az ahhoz tartozó telken, indokolatlanul olyan zajt okoz, ami mások nyugalmát zavarja” – hívta fel a figyelmet Dr. Ecsedy Miklós ügyvéd.
Érdemes tudni, hogy rendelet határozza meg a környezeti zaj- és rezgésterhelésnek megengedett határértékeit. Például kisvárosban vagy faluban, lakóterületen belül 6 és 22 óra között a határérték 50 dB, 22-től 6 óráig pedig 40 dB. Nagyvárosban, sűrűn beépített, vegyes lakóterületen ez az érték 6 és 22 óra között 55 dB, 22 és 6 óra között pedig 45 dB. Üdülőterületeken a határérték 6 és 22 óra között 45 dB, 22 és 6 óra között pedig maximum 35 dB lehet.
Fontos, hogy betartsuk a rendeletben előírt zajszintet és időkorlátot, mert ha ezektől eltérünk, a szomszéd jogosan tehet bejelentést. A legtöbb fűnyíró használati utasításában feltüntetik, milyen zajszinttel működik. Ha pedig kíváncsiak vagyunk a szomszéd fűnyírójának zajszintjére, a méréshez speciális berendezést, vagy akár egy egyszerű telefonos alkalmazást is használhatunk.
Az önkormányzatok eltérhetnek az általános szabályoktól, ezért érdemes tájékozódni a helyi előírásokról a település honlapján vagy az önkormányzati hivatalban. Több településen szigorúbb korlátozásokat vezettek be: van, ahol vasárnap, ünnepnapokon és éjszaka tilos a fűnyírás, míg máshol minden nap megengedett, de csak bizonyos időszakokban.
Természetesen az indokolt zajkeltés nem minősül csendháborításnak. Tehát ha például a hangos kerti munkálatokra azonnali hibaelhárítás miatt van szükség, például csőtörés vagy kárelhárítás miatt, akkor ezek az esetek felülírják a csendháborításra vonatkozó jogszabályokat – írja a Ripost.
Borítókép: Shutterstock
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.