Gasztroajándék alig egy óra alatt: 6 ínycsiklandó és gyönyörű csokibonbon recept!

„Egészen tavalyig mindig magam csináltam valami ajándékot anyukáméknak karácsonyra, de hiába mondták nekem, hogy nahát, hogy örülnek, és jaj, de gyönyörű, én láttam, hogy a végén eltették a fiókos szekrény alsó fiókjába, ahol anyukám az ajándékdobozok szalagjait meg a régi kesztyűket és szemüvegeket gyűjti.” (Janikovszky Éva: Már megint)

Ugye, van ebben valami…?

Az ajándékozás és az idő

Hiszem azt, hogy ha boldog emberré akarom nevelni a gyerekeimet, egyik feladatom az, megtanítsam őket a helyes ajándékozásra.

Bármilyen ajándéknak nagyon örülök, mert azt jelzi: valaki szeretettel gondolt rám. Ha a gyermekeimtől kapom, annál inkább. A készített részletek, ajándékok a legértékesebbek számomra. Abban ugyanis nem csupán az egyszeri rám-gondolás, megemlékezés van benne, hanem a munkájuk, és az IDŐ is.

Nem is akármilyen idő! Az idők egész rétegei húzódnak meg egy-egy ilyen alkotásban: először is az az idő, amelyben most élnek. Ami a 4, 8, 9 évük, amely lehetővé teszi, hogy kitaláljanak, megrajzoljanak, kivágjanak és felragasszanak valamit. S amely korlátokat is szab nekik: ki így tud színezni, ki úgy. Megesik, hogy egy 4 éves világosít fel minket, hogy az angyalok véletlen se fehérek, átlátszóak vagy fényesek, ahogyan korábban gondoltuk. Épp ellenkezőleg: az angyalok gyönyörű, „mindenféle színűek”! Egy képeslapban benne a négy év minden kedvessége, ügyessége és ügyetlensége, okossága és tisztasága.

Aztán benne van az az idő, amit azzal töltöttek, hogy a legjobb tudásuk szerint elkészítsék ezt az ajándékot: pár óra, pár nap, pár hét. Olyan idő, ami közben végig az hajtatta, az éltette őket, hogy milyen jó lesz, ha kész lesz, ha megkapom! Hogy mennyire fogok örülni neki!

Ilyen kincsekkel telerakott IDŐt csakis a saját kezű ajándékok rejthetnek magukban.

Nekik is tudniuk kell, hogy ennkél értékesebb ajándékot nem adhatnak semmilyen ünnepre.

Mindemellett, azonban szeretnénk megtanítani őket arra, hogy olyan ajándékot adjanak, ami nem csak belső, hanem külső értékekkel is rendelkezik. Olyan ajándékot, ami nem csak különleges a számunkra, kedves a szívünknek, de valamilyen más módon is örömünkre, netán hasznunkra válik. Meg kell tanítani nekik, hogy az ajándékba, amit adnak, valóban beleadják minden tudásukat, hogy valóban rászánják azt az időt, amit az megkövetel. Meg kell tanulniuk, hogy bár jellemző rájuk, mit adnak, az ajándék mégsem róluk, hanem a Másiknak szól. Elsősorban neki kell, hogy örömet okozzon.

És akkor az ő szívvel-lélekkel összeragasztott kis kincsük biztosan nem fog a fiókos szekrény legalsó zugában, a törött szemüvegek és páratlan kesztyűk között kikötni.

Ajándékötletek

Aki szorgos és jól szervezett életet él, annak bizony már kicsit késő ajándékötletekkel előállni.

A tapasztalatom azonban az, hogy a kisgyerekek és a kisgyerekes családok életében gyakorta megesik, hogy nem olyan tökéletesen szervezett az élet, mint ahogy azt egyes „háztartási blogokban” előre betáblázták nekünk. :) Ilyen családokban - amilyen a miénk is – a gyerekek nagyjából két hetet töltenek a gondolkodással, és néha csak az utolsó nap kerül sor a döntésre és megvalósításra.

Ezért - és mert ajándékozás témája karácsony után is aktuális - , úgy gondoltam, van értelme megosztanom néhány ajándékötletünket.

Az első és legfontosabb, hogy, ha boltban is vettük netán az ajándékot, a kártya akkor is legyen kézzel készített. De ha mégsem az, akkor legalább írjunk pár személyes gondolatot is, a szokásos, boldog karácsonyt, szülinapot...stb. mellé.

Ennek megfelelően, mi a karácsonyi lapokat is, ha csak tehetjük, kézzel készítjük.

Még a legkisebb is el tud végezni néhány olyan műveletet, amitől az ő munkája, az ő „ideje” is benne lesz a lapban. Ha csak befest egy lapot (akár ecset nélkül, az ujjacskáival), abból én vagy valamelyik idősebb testvére már csillagokat, angyalokat, szíveket vághat ki sütiszaggató forma körberajzolásával – és egészen csinos, mutatós képeslapok készülhetnek akár egy két éves kisgyerek munkájából családi együttműködéssel.

Megmutatom, idén, milyen lapokat készítettünk:

Egy ilyen lap akár önálló ajándék is lehet: minden benne van, ami értékessé tehet egy tárgyat.

Ha mást is szeretnénk, arra talán a legjobb hely a konyha!

Ki ne örülne egy igazi finom csokis keksznek? Egy tál szépen feldíszített puha mézes kalácsnak? Egy tasak marcipánnal töltött, vagy csokis-mandulás datolyának? Vagy egyenesen néhány házi bonbonnak, amely bár könnyen elkészíthető, mégis a legfinomabb ismert csokoládék ízére emlékeztet…?

Kincsek a konyhából

Csokis-mandulás datolya

Hozzávalók:
1 csomag szárított datolya
100 g étcsokoládé
1 bő teáskanálnyi kókuszzsír
2-3 ek darált mandula (esetleg kókuszreszelék)
sütőpapír
(marcipánmassza)

Elkészítés:
A csokoládét és a kókuszzsírt vízgőz fölött (kis lángon!) összeolvasztjuk, majd egyenletesen elkeverjük. Itt fontos a szülői felügyelet, de nem ördöngösség.

A datolyákat, ha még nincsenek kimagozva, kimagozzuk.

Majd fogpiszkálóra szúrva vagy villára téve a csokoládéba mártjuk, illetve kiskanál segítségével bevonjuk a csokival (kinek melyik módszer jön be jobban).

A kész datolyákat sütőpapírra tesszük, de nem várjuk meg, míg teljesen megdermed a csoki, hanem mikor mielőtt ez még megtörténne, megforgatjuk a darált mandulában. Ekkor dobozba tesszük őket és a hűtőben dermesztjük meg.

Legjobb, ha csomagolás után is a hűtőben tároljuk, s csak átadás előtt vesszük ki. Mivel családi ajándékokról van szó, ezt könnyen megtehetjük. Nem romlik meg anélkül se, de sokkal szebb, kezelhetőbb így: ajándékozónak és ajándékozottnak egyaránt nagyobb öröm így.

Marcipánnal töltött datolya

Hozzávalók:
1 csomag aszalt datolya
10-15 dkg marcipánmassza
2-3 csepp vaníliaaroma vagy annak megfelelő mennyiségű (kb ¼) rúd vanília kikapart belseje

Elkészítés:

A datolyákat, ha még nincsenek kimagozva, kimagozzuk.
A marcipánt gyurmázással meglazítjuk, majd összedolgozzuk a vaníliával, s minden datolya belsejét kitöltjük vele.
Hűtőbe tenni sem szükséges.

Nagyon egyszerű recept, de finom, és a jobb üzletekben drága pénzért is kapható tökéletesen ugyanez a termék – csak ez talán még annál is jobb! :)

Tavaly karácsonykor összefogtam két-két gyerekemmel, és segítettem nekik ajándékot készíteni a harmadik számára. Akkor készült ez a klasszikus is:

Diós-marcipános golyók >>>

Remek, gyors, és nagyon finom ajándék lehet ebből is:

Mákos fehér csokiba mártott aszalt szilvák

Hozzávalók:

10 dkg fehér csoki
1 bő ek kókuszzsír
2 ek mák 1 ek cukor darált keveréke
1 csomag aszalt szilva
sütőpapír
(marcipánmassza)

Elkészítés:

A fehér csokit és a kókuszzsírt nagyon alacsony lángon, vízgőz fölött egyenletes állagúra olvasztjuk, beleöntjük a mákos-cukros keveréket, elkeverjük, és a szilvákat ebben a mákos csokiban megfürdetjük. Esetleg előtte marcipánba is „csomagolhatjuk”. Sütőpapírra helyezzük, hagyjuk megdermedni, majd hűtőbe tesszük, úgy tároljuk.

Ez utóbbiak pedig idén készültek. Kipróbált és gyerekkel készíthető ínyencség mind a kettő:

Rizses csokibonbonok >>>

És végül az adu ász:

Citromos fondant-krémmel töltött bonbon >>>

A férjem egy rég vágyott fejlámpát kap tőlem. A korábbi, ami miatt mindenki kinevette, anno, Sebő születése idején, már felmondta a szolgálatot. Azóta több nevető számára kiderült, hogy bizony hasznos egy ilyen a háztartásban – de a miénk, sajnos, mostanra felmondta a szolgálatot. Lassan 10 éve…, megbocsátjuk neki! Most kap egy újat, s én kötök vagy horgolok hozzá egy szütyőt, amiben tárolni lehet.

Kelének kulcstartót csinálok, Flórisnak egy szütyőt a kedvenc dominóihoz...

S igen, a Sebőnek elkezdett sál, amiről legutóbb beszéltem, az is elkészült – majdnem. Karácsonyra az is tökéletes lesz. Illeni fog a narancsszínű dzsekijéhez és a szép kék szeméhez.

Áldott, békés karácsonyt kívánok Mindnyájatoknak!

Szeretettel: Ráhel